Kiss Péntek József: Feléd I. és más versek

2023. szeptember 30., 08:28

Fekti Vera: Horizont (akvarell, papír, 60 × 70 cm, 2019)

Feléd I.

Anyám
nekem se jutott
irgalom
szemed nyitott kelyhét
becsukom

lefogott tiszta
kék szemekkel
utazz együtt
a többiekkel

Juhász Dósa János | Kiss Péntek József vésziratai

Hihetetlen, hogy Kiss Péntek József már nincs köztünk a fizikai valójában. Nem szépíróként került a köztudatba, az írást csak hobbiszinten művelte, de mint kiderült, nem is középiskolás fokon. A szlovákiai magyar amatőr színházi mozgalom egyik jeles egyéniségeként ismertük meg, aki számos amatőr csoporttal dolgozott együtt pályája során.

rám marad bánatod
vállalom
férfiszívemben őrzöm
hordozom

lefogott tiszta
kék szemekkel
utazz együtt
a többiekkel

Feléd II.

Anyám
napjaim úgy fogynak
akár távolodó emléked
fénye

Feléd III.

Tőled kaptam
– ingyen –
életemet

Feléd küldöm
– érte –
énekemet

Késő

talpunk alól kiszökött a part
a hűvös fátyol ránk hullt eltakart
kúsznak felénk a házak a parkok
becsukta szirmait a nap
vér csillog a vízen

nyelvünkre pereg a rózsaszín levél

szemetes kukában
visít a vers
papírhegyek felett
dominóznak
az istenek

Próza

Tétován lépdel a megvert. Nem szorít rózsát,
se fegyvert. Célja és hite már nincsen. Eldől,
mint rab a priccsen. Lapozza könyvét, mit a
sorsa írt. Rémülten keresi a radírt.
„Szeresd felebarátod!”– oktatták őt
még mint gyereket, de ki tudja azt, hogy
mi a szeretet?
Szíve most vörösen lüktet az éjben.
Önmagát írja szégyenében.

Anyám II.

Szálló hajad fényben
Hangod csendességben
Simításod száll tenyerén
Szemed kékjét ég tetején
Keres-
Keresgélem

Sebhelyvonal

A feledés fürge állat. Vackán
figyel. Mikor úgy hiszed, alszik,
egyre éberebb lesz.
A kék csendben szeme visszakéklik.
Írod: ...a váza…
Mondd, van benne virág? Mert ezen a tájon
varjaktól sötétlik most az ég. Itt félhomály,
az asztalon papír, toll, gyógyszeres tubus.
Csipke. Kép keretben. Másik keret nélkül.
Rádió, gumipadló. Emberi szőrszál a fehér
papírlapon. Képzeletemben zuhogó hajfonatok.
Comb-ollók. Szerelmeink forró vasai. És: befelé
növekvő szakállas bajok. Mert
immár bizonyos: Felkészületlenül éri
lelkünket a tél. Ez odúból kilépve
még szememből is tejszínű pára száll.

Lámpa. Könyv. Takaró.
Tehetetlen úristenem!

S Te, ki írod: ...a váza eltört…
vajon mire vársz?

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. szeptemberi számában)

Debreczeny György

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

Viola Szandra

Alexandria és más versek

2023. november 14., kedd

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.