Újvilág
Hányszor lesz hajlandó Isten újrateremteni a világot
a bűnt és a hazugságokat betemetni földdel
az emberi kegyetlenséget máglyára vetni hogy égjen
hogy a máglya utáni trágyából vagy az eleven földből
a rég letűnt korok a sumérok s Róma romjain
ismét kikeljen a búza megcsillanjon a mák
Mindahány tavasz azt példázza
hogy ez folyton lehetséges
mikor a hó már elolvadt
a föld illata friss
a szél megragadja a reményt az égbolton szétfújja
és megint megérkeznek V-alakban a szürke vadlibák
Mégis hajnalhasadta előtt
vajon eltűnik e régi világ
hiszen közeledik lihegve a barbár tömeg
velük a terror a merényletek
és a lefejezések
hogy elegendő helye legyen az újabb hitnek és kultúrának
s már ők tapossák a mezőket
hallgatni kényszerítik a fákat
ezért hogy viharok készülődnek
az éj hosszúnak ígérkezik
és benne a tűz a lángokkal
a hold a kereszttel csatázik
Ki lesz győzedelmes
ki szerez jogot
azt még a jós sem tudja
csak a kutya s a farkas emeli
rettegve fejét az égre és vonít
(Zsille Gábor fordítása)
Kiáltás hajnalban és alkonyatkor
Hívlak benneteket ismeretlen barátaim
régi halottak kiket agyonlőttek
titeket a letarolt fenyők és a szétlőtt tankok alól
a tömegsírokból ahol apám is fekszik
az oly régi háború már szertefoszló világából
mellyel a gonosztevők népeket sújtottak
s melyet már csak mi – ittmaradt túlélők – ismerünk
A világnak szüksége van ránk mint tanúkra
mint figyelmeztető mennydörgésre
mikor ismét komor fellegek gyülekeznek
mikor valaki megint felgyújtja az erdőket
lebombázza a városokat a távoli szentélyeket
lerombolja Bábel tornyát és sakálokat uszít
hogy átkergessék az embereket egy másik földrészre
összekeverjék a népeket a nyelveket és a hitet
Ezért most fel kell támadnotok
ti meggyilkoltak bolygónk mindahány szegletén
hogy üstökösként felragyogjatok az égen
hogy ismét egyesüljetek velünk akik még itt vagyunk
viharral jégesővel túlvilági átokkal intve
azokat akik megsemmisítést hirdetnek
(Zsille Gábor fordítása)
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. március 24-i számában)