Laczkó Vass Róbert: Versek

2022. július 30., 10:39
Szakáll Ágnes: Csak a csupasz falak… (vegyes technika, furnérlemez, 68 × 98 cm, 1988, Tragor Ignác Múzeum tulajdona, Vác)

Korridor

becsomagolták
az életük fontosnak
vélt maradékát
szerteszét hever
ami szerethető volt
és haszontalan
félresikerült
álmaik árnyékában
elbotlik a fény

emberközelben
a fájdalom arca még
felismerhető
messziről viszont
apatikus masszává
habarcsolódik

imbolyognak át
egy pontonokra tákolt
hézagos napon
okafogyott a
mosolyuk de könnyeik
már elapadtak
előttük a múlt
alattuk a semmiben
morajlik a csend

 

Vacsora

napszentületkor a félelem
örökkévalóságnak tetszik
vágyaink is vértelenebbek
ahogy a tükör megöregszik

árulások és tagadások
árából terítve az asztal
sorakoznak már a poharak
csordultig telve bűntudattal

kedélyes álarcaink mögül
kitüremkedik az enyészet
szánalmak akolmelegében
keresünk olcsó menedéket

s fogadkozunk hogy holnaptól majd
egymáshoz is jobb szándék vezet
csak arról nem tudunk dönteni
hogy ki törje meg a kenyeret

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. júliusi számában)