Lázár-Szűcs Anikó: Versek

2020. július 06., 08:59
Losonczi Béla festménye

Van amiért érdemes élni

Van amiért érdemes még élni
1.
amikor kedved támad
tejberizst főzni
(Érezni véled
ropog a cukor
a fogad alatt)
2.
amikor teleportál
a liliom illata
a múltba
(Beleszagoltál
portörlés alatt
és zokogni kezdesz
mert egyszer
egy lány
liliomillatra
aludt el
s örökre)
3.
amikor épp felkelnél a székből
és a macskád a lábadra ül
és veszteg maradsz
és késésben
(Érzed a bizalmat
A test elengedi magát
Hozzád olvadt
ez a vadállat
Megölhetnéd
és utolsó leheletéig
azt érezné
érdemes élni)

Ötletek

Ne feledd
megfelelő fényben
minden ötlet
jónak tűnhet
és a szerelem…
A szerelmet nem
ajánlom senkinek
de a szerelem
a bátor döntés

(Valahol valahogy
megint félek
de addig nem veszett semmi
míg hozzád visszatérek)

Hogy elfelejtsd
hogy emlékezel
emlékezz
hogy elfelejted

Vagy tartsd mélyen
a hasadban
göngyöld tömörré
ne ejtsd ki a szádon
kusza szózáporral
Ne szólj
csak érezd
szeress

Az ember

Mögöttünk állt
a sorban
a péknél
Nem volt pénze
Idegen kenyeret kért
nyelve belebotlott
a szégyen
thank you-ba
Lányommal néztük
A játszótér padján ült
nagy falatokat tépve
ette a kenyerünket
És majdnem hazahívtam
hozzánk
vasárnapi ebédre
de szégyene elbátortalanított
Sokáig néztem
és nem kérdeztem tőle:
Where are you from?
Apa vagy-e?
Where do you hope to go?
Vár-e rád valaki?

Én anya vagyok
és megdobban a szívem
ha a lányomra nézek
és látom
fáj neki
hogy neked rossz
(Valamit mégis jól csináltam)

Ebéd előtt beborul
Valami közeleg
és arra gondolok
mi lesz veled
ha szakad

Ebéd előtt
messze kívánlak innen
Azt kívánom
legyen könnyű utad
érj a reményhez
Azt kívánom tűnj el
közülünk –
lehúznánk
visszarángatnánk
szöges kerítésre feszítenénk
neked se legyen jó
Itt nem vagy jó helyen
Itt nem vagyunk jó helyen

Doloresz

Eltüntetnélek
a nyelvem hegyével
Doloresz
La dolorosa
La douloureuse
Dúl ő
s győz
A fájdalom védőszentje
Az élet fénye
Tűz vagy
és fájdalom –
a pillanat amikor nem tudom
torkom
a hangnemtől
vagy a tartalomtól ég-e
De érted ég
és miattad
nemes szárnyú angyalok
irigye
ágyékom tisztítótüze
magányom gyöke
Doloresz

Legyező

Mint a legyező
amit rosszul nyitnak ki
(feszül a selyem
és reped)
szereptől fosztott
tárgy vagy
Áttátogott nap est éj után
némán állsz
Nem fojtották beléd
a szót –
beléd égett
tehetetlen düh-tűz
martaléka lett mind
Mi maradt a szavak után?
Erőltetett mosoly
egy arcon
ami nem a tiéd
Legyező mögé
rejtett arc
Összerogyna a legyező
a szorító görcsös kézben
fordítva nyílt ki
Két arcot rejtene –
bármit
(de nem fog
nem orr nem száj)
nem mosoly az
Már nem mosolyogsz
így változol meg örökre

8-8

Ki vagy te
Magad keresni
így üres pohárban
kék fék selyem semmiben
Elfutsz ha szólnak
csupa szösz az út mögötted
Mit keres meggy ajkad
olyan helyen ahol szóra sem érik
Az vagyok
aki érett volna
kéknek hideg-ded jégnek
Jégcsap a fülcimpán
tőmondat az összetett kérdésre
Megtalált már engem is
a kusza gondolat:
Temesd el önmagad

 

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2020. április 18-i számában.)