Marcsák Gergely: Gloria victis

2020. november 11., 08:39

Mikor egy Gerő-beszéd után a gyűlölettől
még percekig szikrázott az éter,
és gőzünk sem volt, hogy végül is
kinek a pártján áll Maléter,
mikor a rádiónál egy lelkes suhanc
pontos fejlövést kapott,
már tudtuk, hogy az elvtársak majd
megemlegetik ezt a napot.


Aztán megjegyezték a város valódi arcát,
hogy homlokáról a csillagot leverte,
az Üllői úton tankok lángoltak,
s a barikádon az egykori levente
a fekete füstbe szórta a golyót
és fogságban tanult orosz átkait.
A városét, mely pokolba kívánta
a Moszkvába lelécelt mocskos Rákosit.


Ülhetnek hát az elvtársak gőgösen,
eszükbe fog jutni úgyis a csődület.
Eszükbe jut folyton a meglincselt ávós,
és szorosnak érzik majd nyakkendőjüket.
Az ő lelkük tiszta volt, és mindnyájuk tudta,
ha eljön az ideje, az Úr elé mit visz.
Akik magukat októberben félni tanították,
dicsőség azoknak – gloria victis.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. október 27-i számában)

Budapest, József körút, kiégett szovjet BTR-152 páncélozott jármű (1956) – Fotó: Fortepan/Gödér Hajnal