Marcsák Gergely: Marhavagon a szégyenpiacon

2024. április 11., 10:12

Jovián György: Bontás I. (olaj, vászon, 150 × 200 cm, 2009)

A szégyenpiac szokásos bélmozgása zajlott,

rongy- és szennykupacok sodródtak

a bazár végi vas garázsok,

a lomisok zónája felé,

és a frissen termelt hulladék

szürke halmai fölött

éppen úgy elidőztek az arra járók,

mint a zsibárusok portékáinál.

Az unalmas, de figyelemre vágyó égbolt is

összeterelte hát hamuszín felhőboglyáit,

majd elszántan permetezni kezdte

mikroműanyagoktól terhes vizét.

A pultokra kőnehezékes nejlonok terültek,

a ruhaárusok beljebb húzódtak

papundekli dobozokból emelt

próbafülkéikbe,

a járdaszéli zöldséges beleroskadt

kiszolgált, szürke zsigulijába,

a gyümölcsös melletti pénzváltók

behúzták a cipzárt degeszre tömött

fekete övtáskáikon,

az utca vége felől pedig

hirtelen fémes csikorgás hatolt át

a cseppekkel telített ájeren.

Ungvár kettőn

egy magányos marhavagon állt meg,

kicsapódó ajtaján hatvan-hetven

emberroncs kászálódott és zuhant át,

megindult remegő vánszorgásuk,

lábuk alatt ropogott

a talpfák és vágányok közét borító vaspellet,

és beesett arcát az égnek szegezve,

a tetves buslátot és csíkos rongyokat

a Borogyin utcán elszórva

vetkőzni kezdett e zilált menetoszlop.

Esővíz gyűlt kulcscsont-árkaikba.

Egy rebbenő felhőboglya mögül

aztán zuhanó drón csapódott be

a vas garázsok felé imbolygó

hófehér alakok közé,

szétcincált testük a detonáció

pillanatnyi buborékával tágult semmivé,

és az alig változott, kormos díszletek között

a szégyenpiac síri csöndben

folytatta szokásos bélmozgását,

hogy a hulladékot, az embermaradékot

és a sorsokat is

egyetlen szürke masszába sűrítse.

Muszka Sándor

A követ és más versek

2024. április 11., csütörtök

Jégpáncél fedi egy nap a tengert
s a fagyos szelek elérik házadat.
– Senki nem lesz veled. –
A hely ahol az istent kerested,
magába nyel.

Bartus Berci

Áprilisfa és más versek

2024. április 11., csütörtök

Két érintés közti szünet

Vajon mennyit ér neked

Érzed ahogy írom

A sorokat amik még

Mindig rólad szólnak

Zsille Gábor

Szél – versek

2024. április 10., szerda

Arcod tizennyolc éve szétkenődött
egy kórházi párnán,
neved lehullt a jelenkor tablójáról,
emléktáblád betűiről lekopik az arany,
sírköved megrepeszti a farkasréti csend

Tamási Orosz János

Menekülés – versek

2024. április 09., kedd

vállamra terítette
erejét a szél
ledobtam köpenyed
ott a tisztáson
minden annyira zöld
volt és barna és
sárga és kék

Gyurcsó István

Az unokák megszületnek... és más versek

2024. április 08., hétfő

Legtovább hű a cserfa lombja,
érik zöldből veres-pirosba,
őszi dérrel sem hull az ágról,
így vall hűséges önmagáról.

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

2024. április 08., hétfő

A karcos kor ránk húzza
A magány páncélját
S mi keményen hisszük
Hogy a haláltól is véd

M. Fehérvári Judit

Tánc és más versek

2024. április 07., vasárnap

Halkul az éj.
Alszanak a fák.
Szerelmes leveleik
összekapaszkodva
a hajnalpírt várják.

Paál Zsolt

Reggel a Duna-parton és más versek

2024. április 06., szombat

Virrad. Most veled ébred a nap, s te az ablak előtt állsz,
szép kezed int, és indul a reggel e tétova csendben.
Nézd! Hogy lobban a víz tükrén az est maradéka