Ismeretlen piréz* költő sírverse
Ertsey Katinak
„Tutuj küncsücsü iháj kalenda…”
– valami kedves becéző mondóka
dereng csupán (tán halott anyád szava
egy elsüllyedt gyermekkorból?), értelmét
sem sejted már („pirézül” is felejtesz
– ha ez egyáltalán ugyanaz a nyelv,
magad sem tudod már honnan tör fel)…
Idekerült „Magyarba” a „talált gyerek”!…
Magyar csajt talált, így „magyarrá” lett
(„piréz mondókát” lassan felejtett)
– de aztán rettegni kezdett: itt reked…
(szaladgálni és kapkodni kezdett
– valamerre már kijutni vágyott
egy-két évre kis kalitkaországból)
Felőrlődött a sok kitörési
kísérletbe „álompiréz prérire”!
(végül aztán: karanténban végezte)
*piréz: fiktív, elképzelt népnév
(szociológiai tesztekben a „kakukktojás”
a valódi etnikai elnevezések között)
2020. március
________________________________________________
Haláltavasz?
(tanka-sor)
I.
Negyedszázada
immár, hogy minden tavasz
rosszul végződik…
– most „rákontráz” a sorsra:
végromlást is elhozza?
II.
Huszonöt éve
mindig csak elszúródnak
tavasz tétova
kapcsi-kísérletei
– vetélődnek, mielőtt…
III.
A nyár, ősz és tél
még villantott halavány
lehetőséget,
tavasz ’95 óta sosem!
(Tán majd legutoljára?)
2020. április
____________________________________________
Locsolóvers járvány idejére
A zöld erdőben is maszkban,
a kék ibolyát is kesztyűben
– kölni helyett hipós vízzel
(csipetnyi hipó hideg vízbe,
avagy egyéb klórtartalmú
„vírusnyíró” „biztos” elegy
– így mindenki „biztosra megy”!)
hajad színe csak nem fakul el…
Hisz mostan „pandémia” van!…
(ez nem a pandamacik nemi
tévelygése, mint te hinni
véled, hanem ragály eufém*
szakzsargonos becézése)
Minden „tutira” biztosítva
és gyöngyen előkészítve:
locsolni akkor most lehet-e?
(vagy „járvány miatt” elmarad?)
*eufém: eufemisztikus, finomkodó
2020. április
(Karantének)