Regős Mátyás: Húsvét előtt busz után

2021. április 01., 09:15
Csurka Eszter: Cím nélkül (olaj, vászon, 2016)

A fogaskerekűről az Adonisz utcánál szálltam le,

a 21-es busz már zúgott lefelé a hegyről. A zebrán

átérve óvatosan kezdtem kocogni sérült

bokaszalagommal, ahogy a gyaloglók osonnak.

Egy hosszú pillanatra dolgozott bennem a kétség, de

a busz lassított, megvárt a megállóban. A megalázó

utolsó pár méter nehezemre esett. Nézzétek,

itt vagyok én is, ne hagyjatok itt. Régóta látom,

zsolozsmaidőben a buszvezetők szentnek látszanak.

Sofőröm jóképű, borostás fickó, azt magyarázta, legközelebb

intsek vagy jelezzek, mit tudja ő, mit csináljak,

hogy ehhez a buszhoz futok. Aztán nevetett, én megköszöntem.

Eldöntöttem, legközelebb inteni fogok.

És bár megkérdeztem volna. Elnézést Uram,

honnan tudja, hogy még találkozunk?

 

Éjjeli látogató

Lecsúszott senki vár a tepertőre,

nem lát túl a hentes ablakán,

zsíros a dereka, öreg a szőre.

Húsz deka tepertő nem akármi.

A lottózó sorában jampecok

mutogatnak a lecsúszott senkire,

lyukas béléssel hogy vacog.

Gúnyolása nem oszt pénzükön.

Konyakot az úrnak, ha várja,

négynyolcvan a tisztességesebb.

Bulvárlapok csütörtöki lánya

élesen figyel, nem hunyorog.

Ha marad némi pénze, flakon,

de aligha. Hát feles.

Muslincák lepik a keverteket.

Éjszakánként az ablakon

kopogtatnak sárga körmeikkel

nullára töpörödött vénemberek.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. április 20-i számában)