A költő hosszú időre visszatért
apja sivatagába. Ti mind, akik
szeretitek: ne szólongassátok. Ha úgy
tűnnék nektek, hogy a fecske szárnya
nem tükröződik már többé a
földön, ezt a boldogságot
felejtsétek el. Az, aki a szenvedést méregette,
nem mutatja már elő magát
a tekintetek vöröses ájultságából.
Ó, a szép és az igaz arra ösztönöz,
hogy számtalanul legyetek JELEN a
felszabadulás sortüzeinél!
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. november 14-i számában.)