Holdtündér
Azt mondják: a csúcsról lehet
a legnagyobbat zuhanni.
Én is lebucskáztam a lejtőn,
mint egy elgurult labda,
amit senki sem tudott megállítani.
Voltam, árnyék, álom, végzet,
és a legszikrázóbb égitest.
Jégtáblákat metszett szavam,
fagyott a tűz, hasadt az ég,
sziréndal zengett mindenütt.
De a muzsika tovaszállt,
varázsa megfakult, kihűlt a láng.
Csak pár szerencsés vándornak
sejlik át parazsa az éj fátyolszövetén,
– ha százévente egyszer úgy
állnak együtt épp, a csillagok.
Ingerek
Már nem csak rókák szökkennek ki
szádon egy durvább péntek este.
Saját vágyaid okádnád ki a felessel
ha eljárnál újra. Tisztátalan klésa,
káros gyökerek. Szilikon Buddhák
sem értik szenvedéseid, egy
bemondó fogja rád a revolvert.
Maszkos macskák, drogéria, szentmise.
Az Akvárium teraszán
Budapest olyan, mint az a
gondosan kiválasztott ruha.
Habos tüllréteg, ekrü csipke
választék. Ha nem vigyázol
kényes anyagára, szépsége
hamar odalesz. Ráragad
a szenny, fekete pettyeket
fest rá a szmog. Hatvanon
túllépő kocsik gázolnak
el pocsolyákat. Szelíd
tisztasága látja kárát, ha
ott hever pont, ahol épp nem kéne.
Összefröcsköli uszályát a
sáros víz. A város legdrágább
tisztítójában sem lesz többé
újra makulátlan. Lekerül
a szülőkhöz vidékre, de hiába
száműzöd, a kétely még benned
motoszkál, mi lett volna, ha
mégis a gyöngyöset választod
– aminek a videója olyan sok
lájkot kapott TikTokon –,
mikor a lehetőségeid latolgattad
az Akvárium teraszán.
Széthea
A sivatag istennője
Forró homok a talpad alatt,
mégsem éget eléggé. Hiába
trappolsz durvábban,
a saru is repül vagy tíz métert,
nem elég tüzes. Érezni akarod
bőrödön a fájdalom bizsergő
gyönyörét, gyötörje tested a kín,
vezekeljen az elme. A szépség
lángja pörköli a várost,
mar, perzsel, pirít. Szén és
csontvázak maradnak, amerre
nyomod bottal üthetnék.
Romokban a világ.
Kacagva kell járni a ruinán.
Mintha nem sajogna semmi,
mintha nem létezne Széth.