A fenyőt a spájzba rejtjük,
becsukunk minden ablakot,
suttogva kántáljuk,
megszületett a Megváltó,
figyel a szeku, a szomszéd is besúgó,
még nem tudod, hogy apád a legjobb spion,
az akták csak húsz év múlva
kerülnek elő.
Röppen egy lőttlábú angyal.*
a föld alá bukik, alászáll a poklokra.
Ünnepi csend két golyó között.
A mózeskosarat tébolyult anya rázza,
közben a család tükröket takar le,
hogy a halott ne nézzen vissza.
S miután a földbe rakják az apró testet,
tort ülnek felette
karácsony éjszaka,
röppen egy lőttlábú angyal.*
*Farkas Árpád: Fekete karácsony
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2019. decemberi számában)