egy hete nem alszom
idebenn
nem köszön rám senki
anya és apa kézen fogva
minden álmomban
arcukon mosollyal
tétován távolodnak
képlékeny lettem
akár a felhők
mennyi madár
mindenütt rovarok
falak füle nélkül
lábatlankodom
neked tudnod kéne
neked mindig tudnod kell
ami marad
azon kivel osztozunk
többször megszámolom ujjaim
amikor a tizedikhez érek
mindig összezavarodom
fű és fa és virág a testem
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. októberi számában)