Szondy-Adorján György: Bolond madár

2021. június 09., 08:11

Debreczeny Zoltán: Aranymadaram (akril, vászon, 70 × 50 cm, 2014)

Térképeim most szanaszét hevernek:

asztalon, széken, padlón, meg az ágyon

is három, az imént, Kassára léptem,

macskám Erdélyen dorombol, a Szejkén,

Európa csöndes, most néma éppen,

tűri, lapokra szedjem, én, keresztény.

Egy vérvonalat követtem, és lett

az országból fél világ, kiterítve

itt a földön, arccal fölfelé, minden

poklok fölött, egyazon ég alatt.

Láttam a vér vonalát, átölelte,

áthúzta a rajzok tetszőleges

mintáit, akár a folyó, folyóval

álmaink, aztán átkeltem a Nappal,

még egyetlen irány a szentület,

és szálltam, bár fölhorzsolt a táj, szálltam

a sebbel, bolond madár. És vajon

fölkelnek az árnyak dicsérni téged?

Vagy megfeszítenek. Harmadnapon.

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.