Őszi bágy
rebbenő avarban
a szél szédülten szalad
az elmúlás borotvakései
fésülik hajad
a metróban még zuhog
és esernyő sincs veled
a reklámarcok kíváncsian
követik tekinteted
veled szemben egy idegen
a szemedben nézi magát
meg is látná ha volna mit
cipődön sárga sárzselé
a mozgólépcsőn egy vén halárus
gyűjti elveszett pontyait
Szőkített akkord
Száradni akasztott kottalap,
szünetjel helyett zsírpecsét,
olcsó bizsu lehangolt
hegedűk nyakán.
A karmester megmossa kezét,
pálcája paradicsomkaró.
Éppen lebukott a nap
szíved bal oldalán.
Holdfény a gitárhúrokon,
kettétört papírklarinét.
Az éjfélbe öltözött közönség
megkegyelmez talán.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2022. októberi számában)