Száraz Pál: Nyuszi és a két kismacska

2023. december 14., 09:45
A nyuszi és a két kismacska/Balázsy Géza illusztrációja

Hidegre fordult az idő. A fákról rég lehullottak az őszi levelek, csak a fenyők és tuják pompáztak örökzöld díszruhájukban. Éjszakánként befagytak a tócsák, de az igazi tél még mindig késett. Nyuszi a hintaszékben ülve bánatosan pislogott az ablakra. Bárcsak már beköszöntene a tél! – gondolta magában. – Akkor lehullana a hó, és én elhívnám a kismacskákat ródlizni. Vagy sízni mennénk messze be az erdőbe.

Úgy döntött, hogy a kismacskáknál fogja bevárni a telet, és elszaladt barátaihoz, Csilához meg Cecihez. Ilyen borús, hideg napon kellemes a jól fűtött konyhában üldögélni, teázni.

A kismacskák megörültek Nyuszinak.

– Milyen jó, hogy eljöttél! – mondta Csila, és nekiállt asztalt teríteni: csészéket, édes süteményt, lekvárt és mindenféle más vendégváró finomságot hozott.

Alighogy asztalhoz ültek, valaki zörgetett az ablakon.

– Ki lehet az? – csodálkoztak a kismacskák.

– Bizonyára a tél érkezett meg – jött izgalomba Nyuszi. – Fogadni kell őt!

Csila kinyitotta az ajtót. A küszöbön egy medve állt fehér szőrmebundában, aminek óriási zsebei voltak. A mackó megtörölte talpát a gyékény lábtörlőben, és belépett a kunyhóba.

– Ön kicsoda? – kérdezte Csila.

– Hát ti nem ismertek engem? A jegesmedve vagyok, a messze északról jöttem, elhoztam nektek a telet.

– Hurrá-á-á! – kiáltották kórusban.

– Tudtam, tudtam, hogy ma megjön a tél! – ujjongott Nyuszi.

– Ülj asztalhoz, Mackó! – hívta a vendéget Csila, és odatolt neki egy kényelmes karosszéket.

– Mackó, de hát hol a hó? – kérdezte bátortalanul Nyuszi. – Létezik tél hó és hófúvás nélkül?

– Természetesen nem létezik – mondta a jegesmedve. – A zsebemben jó sok hó van, ma teleszórom vele a dombjaitokat, az ösvényeket, a fákat…

Még egy kicsit üldögélt, melegedett a tűznél, majd az órára pillantva elbúcsúzott:

– Ideje munkához látnom. Köszönöm a vendéglátást!

Lassan ballagott az erdőben, mancsát bele-beledugta óriási zsebébe, és tele marokkal hintette szerteszét a havat. A barátok látták, hogyan kavarognak a hópelyhek sűrűn a levegőben, és terítik be fehér szőnyeggel a földet.

– Holnap sízni megyünk! – jelentette ki Nyuszi.

– Ugyan – kiáltotta Csila –, én már rég elkészítettem a nagy ródlit! A hegyről fogunk leszánkózni.

– Barátaim – izgult Ceci –, miért várjunk holnapig? Menjünk ki, csináljunk hóembert!

– Derék cica vagy, Ceci! – örvendezett Nyuszi. – Ezt ügyesen kigondoltad.

Kiszaladtak az udvarra, és munkához láttak. Összesöpörték a havat, felmarkolták, gömbökké nyomkodták-gyúrták, és egy óriást raktak belőle.

Ceci, Csila és Nyuszi egymásra két hógömböt tett, harmadikból a feje lett. Az orra egy sárgarépa, szén a szeme; fölé sapka! Adtak neki cirokseprőt, amitől még jobban megnőtt. Őrséget állt jégben, fagyban, zimankóban, hóviharban!

Így élt a hóember a Macska-lak mellett, söprögetve az ösvényekről a havat egészen tavaszig.

 

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. novemberi számában)

Legfrissebb hírek
2024. február 21., 09:14
2024. február 20., 12:58
2024. február 20., 12:56
2024. február 20., 10:27
Legnézettebb
2024. február 19., 12:30