Gubó Mária: Vince vakond röpte

2023. július 26., 10:29

Kuti Botond: Divisus (137×150cm, olaj, vászon, 2020)

Egy szép napon Vince vakond elhatározta, elhagyja a galagonyás alatti földterületet, és tovább fúr, beljebb, a cserjés felé. Amikor kibújt a túrása tetejére, egy csodaszép vidéket pillantott meg. Daloltak a virágzó bogáncsok és a madarak. Leírhatatlan öröm töltötte el a szívét, úgy döntött, pihenésként kifekszik az illatos pázsitra. Hamarosan kíváncsi szövőmadarak pittyegésére ébredt, akik huncutul röpködtek és ugrándoztak Vince körül.

– Olyan szépek vagytok! – sóhajtotta a vakond. – És még repülni is tudtok!

– Te is szép vagy! – felelték kacagva a szövőmadarak. – Ilyen fényesen csillogó fekete bundácskát még sosem láttunk!

Ekkor a cserjésből előbukkant egy lány. Földig érő fehér vászonruhát viselt, dús, vörös haja a bokájáig ért.

– Segíthetnél kis barátunknak! – csicseregték egyszerre a szövőmadarak.

– A föld alól jött, és repülni vágyik! – hangzott lelkesen.

A kis vakond egyetértően bólintott, orrocskáját érdeklődve a leány felé emelte.

– Vince vakond vagyok. Sokáig a galagonyás alatt éltem, de elhatároztam, elindulok világot látni, és ha sikerül, szeretnék valami újat tanulni.

– Én Amira vagyok, a cserjés élővilágának őrzője – mutatkozott be a különös lány. – Szóval repülni szeretnél? – és mosolyogva, gyöngéden a tenyerébe vette Vincét.

– Készítünk neked szárnyakat! – ajánlkoztak a szövőmadárkák. Szerteszét röppenve máris gyűjteni kezdték a hozzávalót. Egykettőre száraz füvekből és tollakból olyan szép szárnyakat szőttek a kis vakondnak, hogy még a daloló bogáncsok is elhallgattak egy pillanatra.

Vince, akár egy kis kabátkát, magára öltötte a szárnyakat. Nevetve mozgatni kezdte őket, de nem sikerült felemelkednie.

Amira újra tenyerébe vette Vincét.

– Segítek! Szólj, ha feldobhatlak! – ajánlotta a lány.

– Most! – kiáltotta a vakond, és amilyen gyorsan csak tudta, lebegtetni kezdte a szárnyakat. Repült-repült, mígnem hátsó lábacskája beleakadt Amira sűrű hajába. Mint egy bogáncs, úgy belegabalyodott a hajrengetegbe. A madarak és a lány nagyokat nevettek. Vince hahotázva adta meg magát a gubancban. A szövőmadárkák azonnal a segítségére siettek, ügyesen kiszabadították a kis zömök fekete testet.

– Jó móka volt! – lelkendezett Vince.

– Repülés közben nem volt hová behúznod a lábaidat – állapították meg a madarak.

– Jól érzem magam nálatok. Egy ideig biztosan a cserjés talajában maradok – tette hozzá elégedetten a vakond. – De most ideje visszatérnem a föld mélyébe – folytatta. És lassan elindult a legközelebbi túrás felé. Amira és a madárkák elkísérték.

Elköszöntek egymástól, Vince pedig befúrta magát a laza földbe.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. júniusi számában)

Durec Valéria

Csomómanó és Masnitündér

2023. november 17., péntek

Ma éppen csendes volt a ház, nem hallatszott sem kacagás, sem a kis lábak dübörgése. Sára ugyanis szomorúan szipogott a kanapé támlájára borulva. Az öreg heverő vigasztalón ölelte, a napocska csalogatóan villantotta meg sugarait, de a kislány ebből semmit nem vett észre. Leheletével bepárásította az ablakot, és pici ujjával szívecskét rajzolt rá.

Dávid Ádám

Zengő CBA és más versek

2023. október 14., szombat

Mindkét fiam de jó zenész!
Megáll tőlük a józan ész.

Multiinstrumentalisták,
hallgasd ezt a durva listát!

Pár fakanál itt az ütő,
a dob palacsintasütő.

Géczi János

Dugó és a szürke bogár

2023. október 09., hétfő

Azon a napon, amikor nem akart elállni az eső, és az ablakokon nem lehetett az utcára kilátni, Gazda betelepedett a bordó fotelbe, és maga elé terítette az újságot. Ezt különösen szeretem, mert olvasás után megkapom a lapokat, és annyi darabra tépem, amennyire csak kedvem tartja. Néha gombóccá gyűr egy-egy oldalt, és odagördíti hozzám, mintha nem tudnám megkülönböztetni a labdától.

Gubó Mária

Nagymosás kerekerdőszélen

2023. szeptember 16., szombat

A délutáni nap beragyogta a tájat mosolyával, melegével pedig végigsimította Kerekerdőszéle összes növényét és állatkáját. Zsombor, a mosómedve nagymosáshoz készülődött. Odújában szétválogatta a hatalmas kosarakban összegyűlt szennyest. Külön a kis mosómedvékét, szépen színek szerint, aztán a mosómedve futballválogatott sok-sok mezét, nadrágját és zokniját. Kosaranként kihordta az udvarra, ugyanis méretes, felülről nyíló mosógépét ott tartotta.

Lőrincz P. Gabriella

Miau, a teknőctarka macska

2023. szeptember 12., kedd

Akkoriban a Nap gyakran járt a Földön. Amerre elhaladt, minden sokkal világosabb volt, élet sarjadt a nyomában. Arra gondolt, hogy ez a Föld olyan csodálatos, szeretné beragyogni az egészet. Megpihent egy kicsit egy tóparton, majd elszundított, de nem is bánta, hiszen a legjobb ötletei akkor támadtak, amikor jól kipihente magát. Olyankor fényesebben is ragyogott.

Fülöp Antal

János és tóparti barátai

2023. augusztus 04., péntek

A halastó körül nádas, fűzfák, nyárfaerdő varázsolták mesebeli tájjá a vidéket. János naphosszat horgászott a tóban. Rendszerint egy fűzfa hűvöséből vetette horgait a vízbe, majd leült az árnyékba és figyelte a nyeleket. De hiába próbálkozott egyszerre három horoggal is, amint azt a sikeresebb horgászoktól látta, kerülte őt a szerencse. Ha fogott is halat, inkább az apraja akadt a horgára.

Póda Erzsébet

Cickánymese

2023. július 13., csütörtök

Cickányunk elmorzsolt néhány kiszivárgó könnycseppet a szeme sarkában, majd a batyura nézett, amiben kolbászt, hagymát, olajat rakott össze, amikor a bulira készült. Közben az olaj valamilyen ismeretlen oknál fogva kidőlt, átáztatott mindent, ami a batyuban volt. Lemondóan nézett a használhatatlanná vált ennivalóra, leült az ablak elé és sírni kezdett.

Bettes István

Szentjánosbogár

2023. július 06., csütörtök

Hagyatkozhattak-e másra
Mint a szentjánosbogárra?
Egyenként vagy tömegével
Ő világolt egész éjjel

Gyurkovics Anikó

A zöld-tó tündére

2023. május 23., kedd

Egyszer volt, hol nem volt, három hatalmas hegy között volt egy kis tó, amelynek a vize olyan zöld volt, mint a legszebb smaragd a világon. Itt lakott az egyetlen tündér a vidéken. Amikor a többiek hátrahagyták őt, csak annyit mondtak neki:

– Ez a tó a te területed. Az a feladatod, hogy boldoggá tedd az embereket!

Kovács Jolánka

A párna

2023. május 18., csütörtök

Álmatlan Antal álmatlanságban szenvedett. Éjjelente csak forgolódott az ágyában, ásítozott, sóhajtozott, végül fölült, megfordult, és jól megrázta, igazgatta-ütögette-gyúrogatta-gyűrögette a párnáját, sőt, püfölte, már ahogy az erejéből telt. Ebben aztán úgy elfáradt, hogy egy pillanatban a párnára zuhant a feje, és elaludt. Igen ám, de negyed óra múlva fölébredt, ásítozott, sóhajtozott, végül fölült, megfordult, és megint jól megrázta, igazgatta-ütögette-gyúrogatta-gyűrögette a párnáját, sőt, megint püfölte!

Gubó Mária művei

Legfrissebb hírek

2024. május 31., 11:12

Saád Anna
Én vagyok és más versek

2024. május 31., 11:05

Mátyás Emőke Ibolya
Áruház és más versek

2024. május 31., 11:02

J. Simon Aranka
Kakaó

2024. május 31., 10:10

Farkas Wellmann Endre
Átalakul a Helyőrség.ma!

2024. május 30., 10:41

Károly Csaba
Két rövid történet

2024. május 30., 10:36

Büky László
Bűvös szirmok és más versek

Legnézettebb

Helyőrség