Ilyés Krisztinka: A költészet prózája: a test kibomlásának mechanizmusai Fehér Csenge első kötetében

2022. március 27., 09:15

Az irodalomban jelen lévő diskurzus a testről egyre erőteljesebb. A titokzatosságba merülő test rengeteg szépirodalmi mű ihletforrásává vált. Fehér Csenge fiatal írónő A kibomló test című debütkötetében különleges elbeszélésmódot választ eme testkép ábrázolására.

A könyv három részre tagolódik, az első kettő ciklusszerűen a témák mentén egybegyűjti a novellákat, az utolsó viszont egy ciklus hosszának megfelelő elbeszélés lesz. A szerzőnő eltér a pályakezdők megszokott sémáitól – a kötetcím és cikluscímek a könyvben szereplő történetek címeinek egyikével sem azonos; ahhoz, hogy tökéletesen áthassa a novellák egészét újabb, átfogóbb címekre volt szükség, s így A kibomló test minden porcikájában összetartja a huszonegy elbeszélést.

Mink van, ha testünk van, és mivé leszünk nélküle? Miből lett a test és mivé válik nélkülünk? Hogyan érzékeljük a testbezártságot vagy miképp szabadulunk meg tőle? Ilyen kérdések sorozatára épülnek fel a történetek, amelyekben a tulajdonképpeni test mellett az elbeszélés is ugyanolyan érdemlegessé hangsúlyozódik. Ezek a testelbeszélések műfaji határok megbontásához vezetnek – s nemcsak szerkesztési szempontból látjuk, ahogy ezek a történetek a mese világába kalauzolnak minket, olvasókat, hanem intertextuális megoldások is erősítik ezt a vonalat: „A napra lehetett nézni, rám nem.” (A jáspisszemű báró)

A Vénákból halászháló című szövegegyüttes a testre akasztott súlyokat beszéli el – honnan indult a testi lét és merre tart: „Az anyja méhe túl szorosnak és túl dohosnak bizonyult a számára, a szél is folyton besüvített a lyukon, szegény Kálmán állandóan fázott odabent. Mikor végre nagy nehezen kimászott a húsból épült kriptából, az orvos a fagyás jeleit vélte felfedezni a testén.” (Egy éjszaka a jégszekrényben), illetve hogyan válik eggyé a gyökér és a hús: „Nézd közelebbről: a moha alatt pettyes csontok fehérlenek, a fák gyümölcsét ha szakítanád, viaszos héj helyett emberi bőrre tapintasz.” (Burjánzás)

A Szűzhártyából ablak folytatja ezt a tematikát, jobban mondva megkerüli azt, és a testben születő test kérdéseire fókuszál: „de a gyomra puffadt, egyre puffadt, egyre kerekedett. Először azt gondolta, lenyelt valamit. Érezte, hogy ez az izé mocorog odabent, hogy a hasfalát kaparássza apró karmaival. Olykor azt is hallani vélte, ahogy nyüszög. Belém bújt az ördög, hajtogatta. Csak a szerelem bújt beléd, röhögött az anyja. De nem érzett magában szerelmet sehol.” (Amit beléd raktak)

A kötet záróegysége a Csonteső, egy különálló novella, mely a mesei elemeket tekintve a legerőteljesebb: hínárhajú lány, kárókatonává változó nagymama és pikkely borította emberi testek szerepeltetésével bontakozik ki a cselekmény, mely éppoly rögös, végeláthatatlan, mint a testről alkotott képünk: „Túl nehéz vagy, hagy itt a tested, csak úgy vihetlek át. […] És a kincsek, a vér és a test a parton maradtak. Utóbbit egy ágra akasztva találták meg a víz fölött hintázva.” (Csonteső)

E kötettel a szerzőnő a testtapasztalat elbeszélhetőségének egy új megközelítésmódját szemlélteti, s bár cselekményben gazdag történetekről beszélünk, nem kell radikális határvonalakat szétrobbantani ahhoz, hogy Fehér Csenge első novelláskötetére azt is mondhassuk: ez tiszta költészet.

Juhász Kornélia

Vérfagyasztás mesterfokon

2023. április 18., kedd

Czini Zoltán

Mindenki a maga csendjében

2023. április 16., vasárnap

„A búcsú után nincs szükség a múlt felemlegetésére” (5.) ‒ olvashatjuk Légrádi Gergely legújabb regényének elején. Ennek ellenére kivétel nélkül mindegyik szereplő a múlton töpreng, egészen pontosan azon a múlton, amelyet nem ismernek eléggé, csak feltételezéseik vannak róla. Mindannyian a saját múltjukat szeretnék megismerni, feldolgozni vagy éppen elfelejteni, ki-ki a maga módján: kérdések feltevésével, a ki nem mondott szavak, történetek papírfecnikre való lejegyzetelésével, a múlt sötét árnyainak háttérbe szorításán, elfeledésén munkálkodva.

Csík Mónika

Holdbéli büszke fenségek

2023. április 07., péntek

A Cerkabella Könyvkiadó Macskák Mesés könyve címmel figyelemre méltó válogatást adott közre a macskairodalom színe-javából. Lovász Andrea szerkesztő negyven mesét, verset és regényrészletet gyűjtött ebbe az impozáns kiadványba, amelyben a nagy klasszikusoktól a kortárs alkotásokig sokféle írás kapott helyet. Közös vonásuk, hogy a maguk nemében mindegyik irodalmi bravúr, valamint az azonos központi szereplőjük, azaz főhősük: őfelsége, a macska.

Jódal Rózsa

A cseléd anatómiája

2023. március 30., csütörtök

A József Attila-, Híd-, Szirmai-, Herceg- és sok más díjas Lovas Ildikó vajdasági magyar írónő ezúttal egy különös, rendkívül értékes könyvvel örvendeztetett meg bennünket. 2022-ben a Forum kiadásában Szép Amáliák címmel és Cselédregény alcímmel jelent meg tényregénye.

Ollé Tamás

Emberi történetek, egytől egyig

2023. március 12., vasárnap

Tavaly ősszel jelent meg Durica Katarina legújabb regénye, Mennyit adtál érte? címmel. Az írónő a maffiagyilkosságok áldozatai és a Brüsszelben dolgoztatott magyar prostituáltak után ismét egy szövevényes és kevésbé ismert világot tár az olvasó elé. Ennek a világnak meddő nők, gyermekre vágyó házaspárok, béranyák és anonim petesejtdonorok a szereplői, akiket ugyanúgy a vágyakozás hajt a hétköznapok során, mint megannyi más embert.

N. Juhász Tamás

Mit fújt ide a szél?

2023. február 23., csütörtök

A 2022-es év végén jelent meg a Szélvész című antológia, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága jóvoltából. A kötet lényegében a már korábban, (pontosabban 2020-ban), megjelent Fiatal írók antológiájának folytatása, de teszi ezt úgy, hogy közben próbál új alapokra is helyezkedni. A kötet egyes szövegei az Írótársaság táborainak közvetett és közvetlen eredményei, erre utal az antológia borítóján olvasható megjegyzés: Grendel Lajos Mentorprogram könyvek 1. A Szlovákiai Magyar Írótársaság 2007-ben indított kezdeményezése az idén kapta meg ezt az elnevezést, emlékezve a

Oláh András

Három veszély – recenzió Kovács István regényéről

2023. február 21., kedd

Kovács István A gyermekkor tündöklete című regénye 1998-ban jelent meg, s a mostani immár a harmadik kiadás. De – mint azt Jánosi Zoltán utószóként jegyzett elemzéséből megtudhatjuk – a szerzőt már jóval korábban megszólította a téma, s a bevezető fejezet 1972-ben az Élet és Irodalom hasábjain meg is jelent, ám a teljes mű – több szakaszban íródva – csak a rendszerváltás utáni években nyerte el végleges formáját.

Kovács Kitti

Új év – új irodalom

2023. február 14., kedd

Figyelmet és elismerést érdemlő pillanat az, amikor a tehetség és a kemény munka eredménye végre ünnepélyes formát ölt. A Csikófogat antológia kézzelfogható, értékes és különleges bizonyítéka ennek. Közel kétszáz fiatal jelentkezett az Orpheusz Kiadó és a Guttenberg Pál Népfőiskola által 2021-ben meghirdetett, Csikófogat elnevezésű tehetséggondozó programra, amelyet határon túli középiskolások számára hirdettek meg. Az ennek keretein belül megírt munkák közül csak a legjobbak kerülhettek nyomtatásba. Az antológia épp azt a friss tehetséget, új látásmódot képviseli, amit egy ilyen

Pál-Lukács Zsófia

„Eddig nem ismertem, de most már ismerem” – Visky András: Kitelepítés

2023. február 07., kedd

Semmink sincs, csak a történetünk – olvashatjuk a kinyilatkoztatást Visky András Kitelepítés című új könyvében. Sokatmondó és megrázó ez a mondat. Gondoljunk bele: minden döntésünkkel, választásunkkal egy olyan történetet írunk, ami kizárólagos és lényegi tulajdonunk. Az élettörténetünk a legfőbb érték, amivel rendelkezhetünk. De hogy mit is jelent a teljes megfosztottság, mi ez a semmi, amire az idézet utal, akkor értjük meg igazán, ha ismerjük a regény történelmi hátterét és látjuk a személyes sorsokat is.

Gáspár Ferenc

„Foglalod a kurvanyádat”

2023. február 06., hétfő

A kétszáz éve született halhatatlan költőt, Petőfi Sándort az utóbbi két-három évtizedben gyakran idézik lelkesülten, miszerint ő is káromkodott a Mit nem beszél az a német című versében. A csúnya beszéd mai úttörői csupán az felejtik el hozzátenni, hogy az egész életműben ez az egy otrombaság található. Mert a költő akkor a német (Habsburg) aljasság hallatán rettentően begorombult.

Cserna-Szabó András regényében, a Zerkó – Attila törpéjében viszont alap a káromkodás, olybá tűnik, mintha az ezerhatszáz-ezerhétszáz évvel ezelőtt élt szereplők valamennyien egy pesti kocsmából jöttek volna ki éppen.

Ilyés Krisztinka művei

Legfrissebb hírek

2023. május 29., 09:58

Mirnics Zsuzsa
Égiháború

2023. május 29., 09:49

Dénes György
Nyárest a pelsőci völgyben és más versek

2023. május 29., 09:46

Juhász Dósa János
A plakátköltészettől a végső árnyékig

2023. május 28., 09:23

Jóna Dávid
Benne maradtam – versek

2023. május 28., 09:21

Acsai Roland
Felvételi és más versek