Ebben a világban mindenki ismer mindenkit, tudják, hogy a szomszéd lova mikor törte ki a lábát, de saját elődeik élettörténetét is – ősi bölcsességgel keverve – továbbadják gyermekeiknek, mesék, népdalok százait mondják, éneklik, ismerik a tájat, a természetet, és képesek harmóniában élni, eggyé válni vele. Az Eliade-idézet róluk szól, ezekről az emberekről, akik sorsában őseik szenvedése is áthagyományozódik.
A különbség a kor embere és a hagyomány embere között – ebben az értelemben – csupán annyi, hogy mi, a „maiak” szándékosan nem veszünk tudomást elődeink szenvedéseiről még akkor sem, ha az ő tapasztalataik nyomán kialakult viselkedési, gondolkodási berögződések ugyanúgy bennünk vannak, irányítják életünket. A hagyomány embere azonban beszél/kérdez róluk, és talán ezért (is) a szenvedéssel való megküzdési stratégiái hatékonyabbak, mint azé, aki az örökölt nyomorát a tudatalattiba küldi. Nem igaz, hogy a „fejlődéssel” az emberek egyre boldogabbak („a probléma nem vész el, csak átalakul”, Joule után szabadon). A huszadik század nemzedékeiben családi tragédiák sora halmozódik, halmozódhat.
Sántha Attila verseskönyve egy család története hét generáción keresztül, egyben két háború tragédiáinak gyűjteménye, tehát nemcsak a Sántha családnak, de bárkinek nyújthat kapaszkodót, segít szembenézni a múlt tragédiáival.
„… a század/ […] / Kecskemétről hazafelé indulva / kereste a főhadtestet. // Nyilasok fogták el, / a csapatból kiállítottak egyet, / fejéhez tartották a pisztolyt, lője le / elrettentésül kiszemelt nagyapámat / – lelőtte. // Testét aztán felakasztották / egy útmenti fára emlékeztetőül / hogy így jár, / aki két világháborút végigharcol / akármelyik oldalon.”
Az ősi tudás, hagyomány, babonák világa valójában gyakorlati megoldásokat is adott: erre jó példa a kötetben, hogy a tehén tejét elcsenő tolvaj elrettentésével, egy rituáléval sikerül a tehénen véghez vitt rontást elhárítani (1945 tavaszán). Ma már tudományos cikkek sokasága is bizonyítja: a régiek bölcsessége nemcsak hitbeli, lelki, de gyakorlati hasznosságú is volt. A versek ennek kiegészítésében, példázásában segítenek.
Ebben a világban sincs végleges igazság: de van emberi emlékezet, amely több oldalról is láttatja, árnyalja a dolgokat: a gyerekeket verő, agresszor nagybácsit munkájáért megbecsült, jó embernek tartják a szomszéd falvakban (érdekes, hogy éppen miskárolással foglalkozott, vagyis állatok ivartalanításával, elsősorban a hím haszonállatok kiherélésével) (Lajos bátyám, A miskároló).
Szintén gondolatébresztők a kivándorlásról szóló versek (Attila apa, Isten hidege megfogyasztott minket). Az identitásválság, amelyben a magyar nép szenved, az összetartás hiányára, a családtól való elszakadásra vezethető vissza: nincs kinek továbbadni őseink emlékezetét, elvesznek a történetek, ezáltal valahol mi is, hiszen elődeink tudása személyiségünk része (kellene legyen). Ha nem akarjuk, hogy a tudatalatti irányítson minket, meg kell ismernünk őseink tudását. Ezáltal pedig megőrizzük elődeink emlékezetét és a valahová tartozás érzését.
Értelmetlen, ki tudja, hol történt vagy véletlen pusztulások, hétköznapi halálok gyűlnek a kötetben. De érződik, hogy ez egy természetes folyamat, a közösség életének része; és ez a mérvadó. Egy katona felesleges és értelmetlen elpusztulása nem az egyént jellemzi, hanem a hatalmat, amelynek nem számít az élet. Ez pedig ma egy nagyon fontos emlékeztető: a békétlenség, a háború oda vezethet, hogy az életed jelentése megszűnik, értelmetlen halállá korcsosul, létezésed egy kihasználható bábu szimbolikájával egyenlő.
A kötet üzenete a következő: hogy kivé válunk a halálunk után, példává-e, elrettentéssé vagy tanulsággá, azt azok az emberek döntik el, akikkel kapcsolatba lépünk, a közösség, ahová tartozunk.
Sántha Attila: Ágtól ágig. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. májusi számában)
Az emberi test működése megkérdőjelezhetetlenül kiszámíthatatlan. Többek között az utóbbi évek folyamán a test- és énkép széttöredezettségének tovább bomlása is a bizonytalanság növekedését eredményezte. Szabó Fanni első könyve, a Paraszomnia egy egyedi testnyelvet formált meg kötetnyi versgyűjteményének létrehozása során, amely egyszerre hívja fel a figyelmet a test és a nyelv kapcsolatára, ugyanakkor a nyelv materialitását is különböző megoldásokkal kapcsolja össze a testi funkciókkal.
Manapság, ha inspirálódni szeretne az ember, vagy épp különböző életutakra kíváncsi, akkor az életrajzi jellegű írásokon kívül nem sok választása van. Pedig az interjúnál keresve sem találhatnánk jobb műfajt e tekintetben. Hiszen egy interjúban máshogy szólal meg az ember: ott konkrét kérdésekkel szembesül, amelyekre válaszolnia kell, így a beszélgetés ívét nem ő alakítja. Ezzel pedig lekerül róla egyfajta teher, minek köszönhetően csupán egyetlen dolga marad: mesélni.
A Forum Könyvkiadó Intézet legújabb kiadványaként igényes kidolgozású képzőművészeti albumot vehet kézbe az olvasó, mely kötetben Kucor Tamara, a szabadkai Kortárs Galéria kurátora a fiatalon elhunyt Vinkler Imre szabadkai festőművész alkotói munkásságát dolgozza fel.
A titkokkal teli világunkban nincsenek pontosra kimért igazságok, csak tényekből szőtt paraméterek, amelyek lehetővé teszik a viszonyítást, az igazság és a hazugság, a valóság és a képzelet fogalmainak között. Az ellentétpárok egyes tagjainak létrejöttét mindig előfeltételezi a másik, tehát egy végtelen körbe futunk bele. Gerencsér Anna Az ajtó másik oldalán című debütkötete elrugaszkodik a valóságtól, mindezt pedig csak úgy tudja jól megcsinálni – s meg kell hagyni, jól csinálja – ha tisztában van azzal, mi is az igazság.
Nemrég jelent meg Bettes István legújabb verseskötete Aranygyűrű címmel. Bár a kötet verseskötetként olvasható: a szövegeknek van egyfajta ritmikájuk, azonban a tördelésen kívül el tudunk ezektől vonatkoztatni. Ezzel kapcsolatosan, végig az olvasás során, sokkal inkább az az érzése lehet az olvasónak, hogy az ismert szentek életútját olvashatjuk rövidebb, ugyanakkor egyszerűbb formában.
Koronként más-más dolog szabott gátat az önfeledt utazásoknak. A világháborúk és a vasfüggöny után jelenleg a pandémia miatt kényszerülnek a felelős polgárok világjáró terveik szüneteltetésére. Fejben utazni azonban szerencsére biztonságos ebben a helyzetben is. Mentális vándorlásainkhoz remek inspirációforrásként szolgálhat Aich Péter Gyere velem című könyve.
Halmai Tamásnak, a frissen József Attila-díjat kapott költőnek és esszéírónak új verseskötete jelent meg Előfeledések címmel. A meglehetősen terjedelmes vállalkozás a szintén nagy volumenű, ezer verset tartalmazó Ezerjófű című kötetének ambícióit követi, és 777 hétsoros verset tartalmaz, amiket a fülszöveg szerint félszonettként is értelmezhetünk, de annyi bizonyos, hogy 10-11 szótagos drámai jambusokról beszélünk.
Leczo Bence elsőkötetes szerző 2021-ben megjelent A falu összes férfija címet viselő novellagyűjteménye erős indításnak bizonyult. Már a borító is sejtelmes, mintha a köd leple alatt bújnának meg a címben említett falu és az ott lakó férfiak titkai.
Mágikus vonások. Festészet és irodalom összhangja Szentandrássy István művészetében című kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.
Új kiállítótérben, újfajta megközelítéssel kerülnek az érdeklődés középpontjába Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képei a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának aulájában ezen az új koncepciójú kiállításon.