Izer Janka

Négy betű: isszák és hordják, avagy a Pán Péter-szindróma napos oldala

A mindennapi életben még keveset, pszichológusi körökben azonban már egyre többet hallani a Pán Péter-szindrómának nevezett jelenségről, sajnos már most sokakat érint. A koronavírus pedig tovább növelte az ebben a „pszichés zavarban” szenvedők számát.

Izer Janka

Harmadik tárca – harmadik rémálom

Volt egy nagyon sötét időszaka az egyetemi éveimnek, amikor hetente (néha gyakrabban) pánikrohamra ébredtem. Túlélt szívrohamhoz hasonlítható élmény. Arra riadtam fel ilyenkor, hogy alvás közben elfelejtettem lélegzetet venni.

Izer Janka

Második tárca – második rémálom

Hányszor mondogattam magamnak, hogy „na, majd ha vége az egyetemnek, lesz időm lazítani, lesz időm olyan dolgokra, amik boldoggá tesznek”, „na, még ezt a recenziót megírom, aztán megengedhetem magamnak, hogy a saját kedvemre írjak”.

Izer Janka

Felébredés az első rémálomból

Sütött a nap, és amikor a vonat kiért a városból, a „zöldbe”, viruló bokrok, fák szegélyezték az utat. Emlékszem, az egyik domboldalon egy magányos, fehér virágú bokrocska állt.

Horváth László

Sinus ritmus – Izer Janka Ezért nem alszom nálad című kötetéről

Izer Janka kötetét olvasni olyan, mint egy vadhálóba gabalyodni. Nem számítasz rá, pedig ott van. Első kötet, alig látszik, mégsem hagy továbbmenni. A könyv magába szippant, akaratlanul is hatnak ránk a történetek. Egy kicsit sem szemérmes és kicsit sem hétköznapi olvasmány.

Izer Janka

Pillangó

Jelzőkkel s methaphorákkal dúsan ékített, porszemig előmutatott tájon sétála virágtól virágig gróf Schmetterling Zsófia bárókisasszony. Alabástrom arczú, ifjú leány, szinte gyermek még. Hirtelen marczona férfi ugrék elé. Jaj, dermesztő látvány!

Szilágyi Zsófia Emma

,,Velem az írás inkább megtörténik” – Beszélgetés Izer Jankával

Ez a kötet rólam, rólad és róla szól. Arról, hogy te is ugyanolyan tehetetlen, vak és gyenge leszel, ha elér az az alattomosan támadó, az a megmagyarázhatatlan, minden logikát mellőző, gyilkos érzés, amit szerelemnek becézünk. Fájón ismerős történetek és alakok, közös, mégis egyedi emlékekkel megtűzdelve. A kötet kiforgat, beforgat, majd egy röpke pillanatra felemel, végül váratlanul gyomorszájon vág, amiért te kérsz bocsánatot.

Izer Janka

Fény a porszemekben

Böszörményi Zoltán legújabb regénye, a Darabokra tépve a külföldi és hazai kortárs irodalom, a történelem, a filozófia, a pszichológia ötvözete fiatalos, valóságosnak tűnő történetekbe ágyazva, olyanokba, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Megcsalás, féltékenység, egzisztenciális bizonytalanság és a művészlét kérdései váltogatják egymást a több szálon futó történetben, melynek a keretes szerkezet különösen kedves formát kölcsönöz.

Izer Janka

A zarándok

Fehérre meszelt templom fogadott, Árpád-kori, kicsit más, mint amilyennek a képeken látszott. Mellette szabad tér, tető alatt kőoltár, ambó. Három széles padsor félkörben. A középső mögött kis faépítmény, nyilván a világosításnak, hangtechnikának. Kell is, hiszen a zarándokoknak misét, a helyieknek falunapot tartanak itt. A fák között ápolt, rövidre nyírt gyep, hátrébb sás, patak, fahíd vezet át rajta a rengetegbe. Nem csoda, hogy öt falu tartja magáénak, tökéletes itt. Körbejártam mindent.

Izer Janka

Karácsonyi alma

Én elég szerencsétlen körülmények között születtem. Egy budapesti kórházban, télen. Nem volt elég hely, Anya egy átjáróban feküdt, összetört szemüvegét napokig a markában szorongatva, a plafonról omlott rá a vakolat. Látogatni nem lehetett, mert influenzajárvány volt. Engem meg a többi újszülöttet minden nap „etetésidőben” kis kocsira pakoltak, sorban, mint a kenyereket, betoltak az anyákhoz, majd evést követően visszavittek.

Izer Janka

Arról, hogy van-e tovább – A Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém című előadásról

Van valahol egy hely, odabent, egy dióban, ahol Kicsibácsi, Kicsinéni meg Imikém, a bádognyúl lakik. Nem mennek sehová. Néha kinéznek az ablakon, de odakint nincs semmi. Semmi olyan, amiért érdemes lenne kimenni. Nem is vágynak el. Hiszen éppen elég kaland akad otthon is. Gombócevő világverseny, közös kávézás, találmányok vagy épp fürjtojásevés. Odabent minden kívánság teljesül, csak egyetlen dolog nem. Hogy valaki más legyen, mint ami.

Izer Janka

Emiatt nem alszom nálad

Hiszen például hat óra után már nem eszem, és előtte vacsorára is csak gyümölcsöt, zöldséget. Hét-nyolc felé alváshoz készülődöm. Zuhanyozás (ha rossz napom volt, fürdés), fogmosás, pohár víz az éjjeliszekrényre. Arclemosóval letisztítom az arcom, hátha maradt még rajta valami kosz, smink. Éjszakai krémet nem használok, alvás közben hagyom pihenni a bőröm. Aludni is emiatt megyek korán. Az éjfél előtti alvás szépíti az arcbőrt.

Izer Janka

És boldogan éltek, amíg meg nem haltak – A TrainingSpot társulat Zsupsz című előadásáról

Egy házasság hét éve. Erről szól a TrainingSpot társulat Zsupsz című előadása, amelyet október 25-én mutattak be a TeátRoom lakásszínházban, Bora Levente rendezésében. A két tehetséges színész, Boros Ádám és Manyasz Erika hitelesen mutatja be azt a bizonyos hét gazdag esztendőt. A bábozással összekötött színjátékuk egyszerű, és pont emiatt briliáns humora a mostani zord időkben is állandó kacagásra ingerel, miközben egyre jobban belegabalyodunk a párkapcsolat problémáiba.

Izer Janka

Ima a kultúráért – Mácsai Pál és Huzella Péter Befogad és kitaszít a világ című Villon-estjéről

Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a ponyvairodalom, a könnyed, mélységet nem tartalmazó darabok, a sikerfilmek színházi adaptácója és az Amerikából importált közhelyes romantikus vígjátékok, a szappanoperák és a popzene a legkelendőbb. Ez volna a huszonegyedik század kultúrája?

Izer Janka

Örökös alkonyban élni – Szilágyi Domokos-est az A38 Hajón

A költő életéből, verseit, vallomásait, a tőle származó és hozzá írt leveleket, róla szóló visszaemlékezéseket feldolgozva Balázs Imre József állított össze egy, a Szisz életét és költészetét bemutató előadást a PIM az A38 Hajón – Árnyjátékok című sorozatába. A szövegeket Marjai Virág és Fehérvári Péter előadásában hallhatjuk. A két színész hangja misztikus, mély, éjszakai varázslattal ragadja meg a néző lelkét, és repíti a költő fájdalmasan őszinte világába.

Izer Janka

Semmi sincsen, ami mindenkinek egyformán ugyanaz – A Kalap (variációk agyműködésre) című előadásról

Vajon az-e a szerencsésebb, aki kevésbé számít különcnek, mert olyan hibája van, ami elrejthető a többség elől, vagy az, aki ezt nem teheti meg, és muszáj megküzdenie vele? Amíg nem ismerjük magunkat és nem ismerünk személyiségzavaros embereket, az előbbire szavaznánk.

Izer Janka

Játsszuk, hogy három nap északi szélben – Tóth András Mélyrepülés című előadásáról

Tóth András színészi pályája elején jár még, de már most mestere annak, hogy miként teremtse meg a hangulatot, ami behívja a nézőt a meséjébe, a játékba. Bármilyen ziccer történik is – későn érkező nézők, rosszul visszatett telefon –, minden a játék része. Hiszen bármi megtörténhet és mi bárhogyan alakíthatjuk tovább. Énekelni kezd, és hirtelen ott ül mellettünk Cseh Tamás a gitárjával.

Izer Janka

Musza Dagh, az ellenállás hegye

A Musza Dagh musical egy száz évvel ezelőtti történetet dolgoz fel. 1915 áprilisában ötezer örmény menekült a törökök tisztogatása elől Gabriel Bagradjan vezetésével Musza Dagh hegyére. Mintegy negyven napon át tartottak ki, míg tartalékaik el nem fogytak. A történetet Franz Werfel írta meg A Musza Dagh negyven napja című regényében, melyből film is készült azóta.

Izer Janka

Húsba mar – Varga Ádám Túlélő című előadásáról

A vallási fanatikus közösség egy nap úgy dönt, eljött az idő. Tagjainak legfontosabb feladata és kötelessége az öngyilkosság lesz. „Lenni vagy nem lenni?” – teszi fel a hamleti kérdést az utolsó túlélő. De egyből hozzá teszi, ez nem az ő kérdése.

Izer Janka

Milyen csapdákat rejt egy feliratos színházi előadás? – A Theater Jetzt Café Klimt című produkciójáról

A Café Klimt közvetlenül az első világháború után játszódik, a társadalom különböző rétegeinek nőalakjait vonultatja fel. Érdekes téma, hogy a társadalmi változások, amelyek a nőknek sokkal nagyobb mozgásteret adtak, hogyan csapódnak le az érintettekben, tudják-e kezelni. Nehéz lehetett a hagyományokban, megszilárdult erkölcsi és társadalmi rendben nevelkedettként szembesülni ezzel a szabadsággal. Stabilnak tűnő falak omlottak le, ismeretlen ajtók és utak nyíltak. Izgalmas és félelmetes egyszerre.

Izer Janka

A kén szaga

Már lenyugodott a nap, mire hazaértem. Még világos volt, a mezők fölött vékony, fehér pára ült. A kőrisbogarak egyre bágyadtabban zajongtak a zsákomban, holnap már porrá őrölhetem őket. Szegények, bocsássatok meg nekem.

Holnapután pünkösd, a mulatságokra szükség lesz porokra és szerekre, sok a házasulandó legény és leány a faluban. Lesz munkám elég.

Izer Janka

Hinni a bizonytalanságban – interjú Reymeyer Dórával, a Lelőhely lakásszínház tulajdonosával

Mi az a lakásszínház? „Lelőhely. Ahol találsz valami izgalmasat, vagy szükséged van valamire, elmész erre a helyre és megtalálod.” Reymeyer Dórával, a Lelőhely lakásszínház tulajdonosával beszélgettünk. Még a fotós is megszólíttatott.

Izer Janka

Történet Isten háta mögül – Schwechtje Mihály Az örökség című előadásáról

Adott egy fiú Borsod megyéből, egy szegény faluból. Szülei elválnak, ő az apjával Pestre kerül, ott nevelkedik, egyetemre jár, gyermekorvos lesz belőle (mint otthon maradt édesanyja), Németországba költözik. Édesanyja halálakor azonban hazamegy a szülőfalujába, mert megörökli anyja praxisát. A helyiek kedvessége, rajongása közepette hűvössége, zárkózottsága eleinte furcsa, érthetetlen. Ám ahogy telik az idő, megértjük, hogy ez egyszerű védekezés csupán, nehogy visszarántsa őt a burok, ahonnan kiszabadult.

Izer Janka

Keszkenő

A szobámmal kezdődött. Miután hazaköltöztünk, az első dolgom a rendrakás volt. Új huzat az ágyra, porszívózás, portörlés, a fabútorokat külön bútorápolóval is átkentem. Kevés volt. Átvizsgáltam a könyvespolcot. A már olvasott könyveket, amelyeket nem áll szándékomban újra elolvasni, bedobozoltam, szekrénybe tettem. Újra volt hely, hogy növekvő sorrendbe állítsam őket, műfaj szerint. Miközben ezzel a munkával teltek a napok, a kezdeti gyűlölet az egyetemi feladatokkal szemben lassan feloldódott, a rend növekedésével egyre gyorsabban és hatékonyabban oldottam meg őket.

De ez kevés volt. Bár szívesen lubickoltam volna a mosdatlanság, a

Izer Janka

„Ez volt az első szeretet, mellyel találkozott” – A Kulteátrum színháznyitó előadásáról

Mi vezet arra valakit, hogy mártír legyen, hogy feladja életét valami nemesebbnek látott ügyért: az emberekért, a hazáért, a fejlődésért? Mitől válik valaki szőlőszemet érlelő napsugárrá? A fájdalmaktól?

A Kulteátrum első előadása, Az apostol Petőfi Sándor azonos című műve alapján készült. A monodrámát játssza és rendezte Borbély Sándor.

Izer Janka

„Az agy és a kéz között a szívnek kell közvetítenie” – A Maladype Színház Metropolisz című előadásáról

A Maladype Színház Metropolisz című táncszínházi előadása a városi lét különböző mozzanatait mutatja meg.

Az előadás meneteléssel kezdődik. Egyszerre jeleníti meg a munkások menetoszlopát az azonos című filmből, és valami majom- vagy ősemberszerű lényt. A kezdetlegesség, az állatiasságba való visszasüllyedtség mutatkozik meg. Különös, hogy ma a városban élő embert látjuk ilyennek. Érzések, gondolatok nélküli, üres vagy épp dühös és elkeseredett tekintetű test, amely a tömeggel együtt mozog. Ha egyikük kilép a sorból, és valami újat mutat, a tömeg követni kezdi és ismét rutinná válik.