Mitől világít a szentjánosbogár? Mi az összefüggés Szent László pénze és az őslénytan közt? Miért hívják halálmadárnak a kuvikot? Mi a Kárpátok sárkánya? Mire használható a galagonya? Milyen állatot hívnak krampusznak a csilizköziek? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphat választ a kíváncsi olvasó Csicsay Alajos Útjelzők az élők és élettelenek rengetegében című kötete lapjain.
Csicsay Alajos, volt kémia–biológia szakos tanár ismeretterjesztő szösszenetei a természetről öt éven át, havi rendszerességgel jelentek meg a Katedra folyóiratban. Az Útjelzők az élők és élettelenek rengetegében csokorba szedi ezeket az írásokat, s ez a különleges bokréta nemcsak virágokat tartalmaz, hanem állatokat, ásványokat, ősmaradványokat és láthatatlan egysejtűeket is. Ráadásul nem más díszíti, mint személyes hangvételű anekdoták, nyelvjárási érdekességek és utalások irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotásokra, melyekben szerepelnek a természet kincsei. Gyakran épülnek az írások a természetvédelmi szövetségek által év állatának, növényének (vagy egyebének) nyilvánított fajok köré, hogy felhívják a figyelmet az adott, fokozottan védett élőlényekre. A mű kulcsfontosságú témája a természetvédelem. Bemutatja, milyen károkat okozhat az emberi felelőtlenség és nemtörődömség.
A kötet ideális segédanyag biológia szakos tanárok számára, mivel következetesen lejegyzi a latin megnevezéseket is, és a bemutatott fajok rendszertani besorolására is kitér. Ráadásként helyenként megszólal egy tanítóbácsis hang, és vicceskedő kritikát fogalmaz meg az oktatásról, a rendszerben való gondolkodás fontosságáról, a szakkönyvek helyes használatáról, és tippeket ad arra, hogyan szerettethető meg a természet. Ez a könyv nem tartalmaz képeket, de sejthető, hogy ravasz szándék lapul emögött: rávenni az olvasókat arra, hogy kutakodjanak azokban a témakörökben, melyek felkeltették az érdeklődésüket. Címéhez híven az Útjelzők az élők és élettelenek rengetegében nem egy átfogó képet kíván adni a természet világáról, hanem rámutat bizonyos csodákra, melyek további barangolásra csábíthatják az arra nyitottakat.
Összefoglalásként a természetrajz szakkifejezéséhez nyúlok: ha valaki szeretné megérteni a szimbiózis fogalmának lényegét, elég erre a kötetre gondolnia. Csicsay Alajos új könyvében a tudomány és a művészet kölcsönösen hasznos összjátékát élvezheti az olvasó. Tanítva gyönyörködtet, szépen mesél el tényeket a biológia világából. Korosztálytól függetlenül mindenki találhat benne érdekes, élvezetes dolgokat, melyek közelebb hozzák a természetet.
Csicsay Alajos: Útjelzők az élők és élettelenek rengetegében, Vámbéry Polgári Társulás, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. májusi számában)
Kozma Attilát nem kell bemutatni. Csak azoknak, akik nem ismerik. Szerencsére sokan meg akarják ismerni. Azok közül is, akik ismerik. Színész ő, akinek darabról darabra meg kell újulnia, és egyben székely stand-upos (székely felállós nyeletlenkedéses), aki az Open Stage csapat tagjaként már nagyon rég letette névjegyét az asztalra. És most belevágott a kacagtatós, írott irodalomba is.
A csíkszeredai költő legújabb verseskötetében az apa és fia, szélesebb körben a közeli rokonság viszonyát tárgyalja, mutatja be. Nem is akárhogyan: a kötet ugyan prózaversekből áll, ám Borsodinak sikerül olyképpen használnia a műfajt, hogy abból már-már olyan regény születik, amely egy egész világot mutat be.
Sántha Attila Ágtól ágig című kötete éjjeliszekrény-könyv, még ha nem is esti mese és nem szórakoztató irodalom. Szívesen veszi kezébe az olvasó, hogy újra meg újra fellapozza. Akár egy fotóalbumot a vendégségben, amikor unatkozunk, és észrevesszük, hogy ott hever hívogatón az asztalon: és mindenki fellélegezhet, nem lesz kínos csönd, hisz a képek emlékeket hívnak elő.
„A »szenvedés« azonos a »történelemmel«. Ezt az azonosítást megfigyelhetjük ma is Európa paraszti kultúráiban” – idézi Sántha Attila mottóként az Ágtól ágig című kötetében Mircea Eliadét. A román gondolkodó életében még létezett a hagyományos értelemben vett falu, mára már a hatalmas tudást őrző paraszti kultúra kikopott a nyugatiasodó társadalmakból. Sántha verseiben ez a letűnt világ kel életre.
Az emberi test működése megkérdőjelezhetetlenül kiszámíthatatlan. Többek között az utóbbi évek folyamán a test- és énkép széttöredezettségének tovább bomlása is a bizonytalanság növekedését eredményezte. Szabó Fanni első könyve, a Paraszomnia egy egyedi testnyelvet formált meg kötetnyi versgyűjteményének létrehozása során, amely egyszerre hívja fel a figyelmet a test és a nyelv kapcsolatára, ugyanakkor a nyelv materialitását is különböző megoldásokkal kapcsolja össze a testi funkciókkal.
Manapság, ha inspirálódni szeretne az ember, vagy épp különböző életutakra kíváncsi, akkor az életrajzi jellegű írásokon kívül nem sok választása van. Pedig az interjúnál keresve sem találhatnánk jobb műfajt e tekintetben. Hiszen egy interjúban máshogy szólal meg az ember: ott konkrét kérdésekkel szembesül, amelyekre válaszolnia kell, így a beszélgetés ívét nem ő alakítja. Ezzel pedig lekerül róla egyfajta teher, minek köszönhetően csupán egyetlen dolga marad: mesélni.
A Forum Könyvkiadó Intézet legújabb kiadványaként igényes kidolgozású képzőművészeti albumot vehet kézbe az olvasó, mely kötetben Kucor Tamara, a szabadkai Kortárs Galéria kurátora a fiatalon elhunyt Vinkler Imre szabadkai festőművész alkotói munkásságát dolgozza fel.
A titkokkal teli világunkban nincsenek pontosra kimért igazságok, csak tényekből szőtt paraméterek, amelyek lehetővé teszik a viszonyítást, az igazság és a hazugság, a valóság és a képzelet fogalmainak között. Az ellentétpárok egyes tagjainak létrejöttét mindig előfeltételezi a másik, tehát egy végtelen körbe futunk bele. Gerencsér Anna Az ajtó másik oldalán című debütkötete elrugaszkodik a valóságtól, mindezt pedig csak úgy tudja jól megcsinálni – s meg kell hagyni, jól csinálja – ha tisztában van azzal, mi is az igazság.
Nemrég jelent meg Bettes István legújabb verseskötete Aranygyűrű címmel. Bár a kötet verseskötetként olvasható: a szövegeknek van egyfajta ritmikájuk, azonban a tördelésen kívül el tudunk ezektől vonatkoztatni. Ezzel kapcsolatosan, végig az olvasás során, sokkal inkább az az érzése lehet az olvasónak, hogy az ismert szentek életútját olvashatjuk rövidebb, ugyanakkor egyszerűbb formában.
Koronként más-más dolog szabott gátat az önfeledt utazásoknak. A világháborúk és a vasfüggöny után jelenleg a pandémia miatt kényszerülnek a felelős polgárok világjáró terveik szüneteltetésére. Fejben utazni azonban szerencsére biztonságos ebben a helyzetben is. Mentális vándorlásainkhoz remek inspirációforrásként szolgálhat Aich Péter Gyere velem című könyve.