Kopriva Nikolett: Szlovákiai magyar irodalom van, és lesz

2023. augusztus 09., 09:33

A Szlovákiai magyar szép irodalom a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) évről évre megjelenő antológiája az idén is reprezentatív látképét adja a felvidéki magyar irodalomnak. A 250 oldalas könyv harmincegy kortárs szerzőt számlál. Az alkotók neve nem csupán a Felvidéken csenghet ismerősen, hanem Magyarországon is: a legtöbbjük számos könyvvel, műfordítással, publicisztikával, díjjal rendelkezik, így nem túlzás azt mondanunk, hogy állandó oszlopai ők a felvidéki magyar irodalomnak, egyúttal ápolói, életben tartói is. Mindezek fényében talán nem véletlen, hogy a könyvben az 1970 előtt született alkotók vannak túlsúlyban, ám meg-megjelennek a 1980 utániak is, ami azt mutatja, hogy utánpótlás igenis van.

Jelen recenzió terjedelmi korlátai miatt szerzőről szerzőre, írásról írásra meglehetősen problémás lenne külön kitérnünk, azt azonban elmondhatjuk, hogy a benne szereplő írások sajátos szűrői a valóságnak: egy nagy egész mozaikdarabkái, egy nagy egészé, melyben egyaránt helyet kap a léthez való filozofikusabb, mélyebb, valamint a látszatra felszínesebb, játékosabb közeledés. A könyv témája – ha lehet ilyenről beszélni egy antológia esetében – e megállapítás ellenére mégsem valamiféle elvont ontológia, hanem közhelyesebb szóhasználattal élve az élet maga, annak több nézőpontból való megragadása akár hiten, akár mítoszon, nemzeti öntudaton, különféle mozzanatokon és képeken, gyermeki és alternatív világokon keresztül. Külön említést érdemel, hogy némely írás világosan hordozza magában a felvidéki magyarság nyelvhasználatának jellegzetességeit, különleges ízt adva az olvasmányélménynek.

Egy antológia esetében gyakran kihívás meghatározni a válogatás szempontjait. A fentiekből is kirajzolódhat, hogy a kötet talán legnagyobb erénye a sokszínűség: nem egy kijelölt irányvonalhoz igazodik, hanem igyekszik minél többet és többfélét mutatni. Találunk benne verset, novellát, regényrészletet, a kínálat meglehetősen széles körű: az intellektuális költészettől a történelmi és misztikus írásokon át a könnyedebb, „hétköznapibb” novellákig, és még sorolhatnánk. Ebből fakadóan olvasók széles rétegét képes megmozgatni, ami egy verses- vagy novelláskönyv esetében is nagy kihívás, a kissé háttérbe szorított antológiák esetében pedig még nagyobb.

Minden fejtegetés ellenére a könyv legfontosabb üzenete talán mégis az, hogy szlovákiai magyar irodalom van, és lesz, ami egy kisebbség szempontjából a létezés tanúbizonysága. Amíg egy ilyen antológiát kezünkbe vehetünk, nincs okunk aggodalomra.

 

Szlovákiai magyar szép irodalom (szerkesztő: Nagy Erika), SZMÍT, Dunaszerdahely, 2023

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. júliusi számában)