Igazán különleges élményben lehetett része annak, aki olvasta Fellinger Károly Csatangoló (2019), Barangoló (2020) és Lófráló (2020) című hangulatos gyermekversköteteit, hisz ezekkel a versikékkel bejárhatta a Felvidék magyarlakta településeinek nagy részét, megismerve szokásaikat, jellegzetességeit és különleges személyeit.
A Bóklászó az említett három kötet negyedik ikertestvérének tekinthető, vele lesz teljes a kép. A Kassa-környéki, a Tőketerebesi és a Nagymihályi járás magyarlakta falvaiban bóklászhatunk kedvünkre, az utolsó fejezetben, a Szél-járásban pedig szlovák vidékeken járunk, ám ez sem véletlen, hisz itt olyan falvakról, városokról születtek versek, amelyek valamilyen híres magyar személyiségekhez kötődnek. Az, hogy Ilosvai Selymes Péter Nagyidán tanított, Márai Sándor és Bacsó Péter Kassán született, hogy Petőfi járt Bodrogszerdahelyen (és még sorolhatnánk), elég indok arra, hogy a szerző ezeket a településeket is versbe foglalja. Jelentős részük azóta teljesen elszlovákosodott, ezzel a szerző verseiben a Trianon előtti időkről és az azóta eltelt áldatlan időszakról is képet ad a kötetben.
Különleges falunevekre csodálkozhatunk rá a Bóklászóban, nem csoda, hogy ezekből az elnevezésekből eleve versikék pattantak ki a szerző tollából: „Magyarbődön, Magyarbődön / bődületes a lagzi” (Magyarbődön). És csapong a vers, kacskaringózik, két-három versszakban kiemeli azt, ami egy-egy faluban különleges, lüktet a ritmus, találó a rím, a fellingeri jellegzetes humor pedig végigkíséri a kötetet.
„Ádám öcsém gégegyurkás, / Gyurka bátyám ádámcsutkás, / Ósva-patak, módos Györke, / álljuk a fát körbe-körbe.” (Györke) – s máris egy óvodás vagy elsős kis szavaló hangján halljuk a versikét, mely akár körjátéknál, vagy kiszámolóként is megállja a helyét, és humorával, ritmusával a felnőtt olvasót is elbűvöli. Fellinger ugyanis nemcsak a falvakban bóklászik, de ugyanakkor a gyerekvilágban lófrálva olyan csalafintaságokat sző a versikékbe, mint: „bukfencezem, fejre állok, / rendbe teszem a világot” (Torna), vagy: „Ízes falu Deregnyő, / nincs fölötte esernyő” (Deregnyő), s az olvasó számára épp az az ámulatba ejtő, hogy a téma kötött ugyan, ám ezzel párhuzamosan a szerző képzelete szabadon szárnyal.
A versek zöme hangulatos, élettel teli. Fellinger minden településnél talál valamit, amiért minden falu szerethető vagy különleges: „Laborc partján / áll Abara, / van vagy százhúsz / agg agara” (Abara).
A versekből nem maradnak ki a boszorkák, ördögfiókák, sárkányok sem, akik inkább nevetséges figurákként lépnek színre: „odabenn a hétfejű / fél a tűztől, zord, keserű”. (Kistárkány, Nagytárkány).
A Bóklászót, akárcsak a Csatangolót, a Barangolót és a Lófrálót, Balázsy Géza illusztrációi ékesítik. Életvidám figurák a népviseletbe öltözött menyecskék, a bajszos, kalapos falusi gazdaemberek, akik vagy mulatnak, vagy lelkesen dolgoznak valamit, és majd’ kicsattannak az egészségtől, a legények, a hajukban színes pántlikát viselő lányok; a háziállatok rajzai is mosolyt csalnak az olvasó arcára, hisz mind kommunikálnak az olvasóval. A híres magyar személyiségekről készült illusztrációk komolyabbak, s egytől egyik felismerhetőek, találó rajzokat láthatunk Kulcsár Ferencről, aki a bodrogszentesi domb mögött sétálgat, Hamvas Béláról szóló könyvvel a kezében, a bánatos szemű Juhász Gyuláról és Csontváryról.
Mint ahogyan az ezt megelőző három ikerkötet elején és végén, a Bóklászóban is két színes térképet találunk, rajtuk a versekben szereplő falvakkal, városokkal, s a könyv legvégén helységnévmutató olvasható, a települések magyar és szlovák elnevezéseivel.
A négy sorozatkötet megírásával Fellinger Károly irodalmi és helytörténeti értelemben is bámulatosan nagy és kiváló munkát végzett. Csak elismeréssel nyilatkozhatok a rengeteg magyarlakta vagy valamikor magyarok által lakott falvak, városok feltérképezéséről, az alapos utánanézésről a települések sajátosságait illetően, és a frappáns gyerekversekről, amelyek erre a témára születtek.
Fellinger Károly: Bóklászó. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. májusi számában)
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.