Kovács Jolánka: Vannak még vidékek

2021. május 16., 07:28

Igazán különleges élményben lehetett része annak, aki olvasta Fellinger Károly Csatangoló (2019), Barangoló (2020) és Lófráló (2020) című hangulatos gyermekversköteteit, hisz ezekkel a versikékkel bejárhatta a Felvidék magyarlakta településeinek nagy részét, megismerve szokásaikat, jellegzetességeit és különleges személyeit.
A Bóklászó az említett három kötet negyedik ikertestvérének tekinthető, vele lesz teljes a kép. A Kassa-környéki, a Tőketerebesi és a Nagymihályi járás magyarlakta falvaiban bóklászhatunk kedvünkre, az utolsó fejezetben, a Szél-járásban pedig szlovák vidékeken járunk, ám ez sem véletlen, hisz itt olyan falvakról, városokról születtek versek, amelyek valamilyen híres magyar személyiségekhez kötődnek. Az, hogy Ilosvai Selymes Péter Nagyidán tanított, Márai Sándor és Bacsó Péter Kassán született, hogy Petőfi járt Bodrogszerdahelyen (és még sorolhatnánk), elég indok arra, hogy a szerző ezeket a településeket is versbe foglalja. Jelentős részük azóta teljesen elszlovákosodott, ezzel a szerző verseiben a Trianon előtti időkről és az azóta eltelt áldatlan időszakról is képet ad a kötetben.
Különleges falunevekre csodálkozhatunk rá a Bóklászóban, nem csoda, hogy ezekből az elnevezésekből eleve versikék pattantak ki a szerző tollából: „Magyarbődön, Magyarbődön / bődületes a lagzi” (Magyarbődön). És csapong a vers, kacskaringózik, két-három versszakban kiemeli azt, ami egy-egy faluban különleges, lüktet a ritmus, találó a rím, a fellingeri jellegzetes humor pedig végigkíséri a kötetet.
„Ádám öcsém gégegyurkás, / Gyurka bátyám ádámcsutkás, / Ósva-patak, módos Györke, / álljuk a fát körbe-körbe.” (Györke) – s máris egy óvodás vagy elsős kis szavaló hangján halljuk a versikét, mely akár körjátéknál, vagy kiszámolóként is megállja a helyét, és humorával, ritmusával a felnőtt olvasót is elbűvöli. Fellinger ugyanis nemcsak a falvakban bóklászik, de ugyanakkor a gyerekvilágban lófrálva olyan csalafintaságokat sző a versikékbe, mint: „bukfencezem, fejre állok, / rendbe teszem a világot” (Torna), vagy: „Ízes falu Deregnyő, / nincs fölötte esernyő” (Deregnyő), s az olvasó számára épp az az ámulatba ejtő, hogy a téma kötött ugyan, ám ezzel párhuzamosan a szerző képzelete szabadon szárnyal.
A versek zöme hangulatos, élettel teli. Fellinger minden településnél talál valamit, amiért minden falu szerethető vagy különleges: „Laborc partján / áll Abara, / van vagy százhúsz / agg agara” (Abara).
A versekből nem maradnak ki a boszorkák, ördögfiókák, sárkányok sem, akik inkább nevetséges figurákként lépnek színre: „odabenn a hétfejű / fél a tűztől, zord, keserű”. (Kistárkány, Nagytárkány).
A Bóklászót, akárcsak a Csatangolót, a Barangolót és a Lófrálót, Balázsy Géza illusztrációi ékesítik. Életvidám figurák a népviseletbe öltözött menyecskék, a bajszos, kalapos falusi gazdaemberek, akik vagy mulatnak, vagy lelkesen dolgoznak valamit, és majd’ kicsattannak az egészségtől, a legények, a hajukban színes pántlikát viselő lányok; a háziállatok rajzai is mosolyt csalnak az olvasó arcára, hisz mind kommunikálnak az olvasóval. A híres magyar személyiségekről készült illusztrációk komolyabbak, s egytől egyik felismerhetőek, találó rajzokat láthatunk Kulcsár Ferencről, aki a bodrogszentesi domb mögött sétálgat, Hamvas Béláról szóló könyvvel a kezében, a bánatos szemű Juhász Gyuláról és Csontváryról.
Mint ahogyan az ezt megelőző három ikerkötet elején és végén, a Bóklászóban is két színes térképet találunk, rajtuk a versekben szereplő falvakkal, városokkal, s a könyv legvégén helységnévmutató olvasható, a települések magyar és szlovák elnevezéseivel.
A négy sorozatkötet megírásával Fellinger Károly irodalmi és helytörténeti értelemben is bámulatosan nagy és kiváló munkát végzett. Csak elismeréssel nyilatkozhatok a rengeteg magyarlakta vagy valamikor magyarok által lakott falvak, városok feltérképezéséről, az alapos utánanézésről a települések sajátosságait illetően, és a frappáns gyerekversekről, amelyek erre a témára születtek.

Fellinger Károly: Bóklászó. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. májusi számában)