A romániai diktatúra éveit idézi fel a marosvásárhelyi író legújabb könyve. Központi alakja egy mérnököcske, aki az 1970- es években egy marosvásárhelyi nagyvállalatnál helyezkedik el, az ő téglagyári, sóbányai mindennapjai, és az őt körülvevő szereplők életei villannak fel a lapokon. Káli István nem tartozik a könnyen olvasható szerzők soraiba, barokkos mondatai olykor próbára teszik az olvasót, igaz, azt is lehet mondani, hogy az ilyen típusú mondatokra való figyelés jobban bevonja világába az olvasót, hiszen nem tűri, hogy figyelme elterelődjön.
Tizennégy írás található a kötetben, kettő kivételével mindegyikük az éppen aktuális főhős nevét viselik címként. Úgy teljesednek ki leginkább, ha novellafüzérként olvassuk azokat, hiszen a nevek, sorsok összetartoznak, egységet alkotnak. Az általuk megjelenő világ egyszerre abszurd, groteszk, de sajnos valós is, hiszen a diktatúra egyszerre volt groteszk, abszurd és húsba vágóan reális, nepotista, agresszív, hazug. Ezért a mű legtöbb szereplője eleve bukásra ítéltetett, hiszen józan érzésű ember alig tudta átvészelni azokat az évtizedeket.
A könyv hitelességében pillanatig sem kételkedhetünk, sőt az a félő, hogy túlságosan is valós történeteken alapul, hiszen a szerző a Maros megyei Helyiipari Vállalatcsoportnál helyezkedett el tanulmányai után, az írói (és könyvkiadói) pályára véglegesen a változások után lépett.
Könyve kitűnően példázza a diktatúrában élő embert, inti a fiatal, azt a borzalmas kort nem élt, tehát azt nem értő generációt, hogy mire figyeljen oda, hogy mindez ismét ne történhessen meg.
Káli István: Áll az ördög, s csodálkozik. Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely, 2020
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. második májusi számában)
H. Nagy Péter Mikromechanizmusok: Kétperces írások SF-művekről című kötete 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában Dunaszerdahelyen. Ahogy azt már a cím is elárulja az olvasónak, olyan kötetről van szó, amely több rövid recenziót foglal magába egy-egy tematika, kérdés köré szervezve azokat.
Simpson család, Futurama, South Park, Family Guy, Kertvárosi gettó, Gravity Falls, Archer és még páran már kitaposták a felnőtteknek szóló animációs sorozatok útját. Amikor a rajzoltság inkább esztétikai elem, mint megúszás, miközben birtokolja a mesék erényét is, vagyis a fantasztikus és a meghökkentés legegyszerűbben megoldható ábrázolásmódját. A felsorolt elődök sorába csatlakozik a BoJack Horseman című hatévados sorozat, azonban sikerült bővítenie is a keretet. Az utóbbi évek (évtizedek) legmeghatározóbb drámasorozatát kaptuk Raphael Bob-Waksbergtől, aki mert nagyot kockáztatni. És bejött.
Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten, római katolikus családban. Gyermekkorát Kőbányán töltötte. Magyar–hittan osztatlan tanár szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg ugyanitt, az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2019-ben jelent meg első könyve, a Patyik Fedon élete című verseskötet. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.
Dimény Lóránt a harmadik évezred első tizedének delén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholyában talán az egyik legígéretesebb indulónak tűnt (noha ezt az „indulást” valójában egy korábban megjelent, de feledésbe merült verseskötet, valamint a Menta utáni lírai némaság formájában kell értelmezni).
Kemenes Henriette elsőkötetes nagyváradi szerző verseit személyes, érzékeny hang jellemzi. Kemény István azt írja: „Kemenes Henriette hiperérzékeny versei menedéket keresnek az élőlényeknek a fullasztóan szűkös világban, odút, ahol éppen elférünk, és még levegőt is kapunk. Teret és időt nyitnak oda, ahol azt hittük, nincs hely: kifordítják a barlangot, és zöldhatárt tesznek a hétfő és a kedd közé, hogy átszökhessünk rajta a jövőből a múltba, és vissza is, ha kell.”
„A kérdés megnyugtatóan rendeződött, az Akadémia állást foglalt, engem mégis tovább foglalkoztat a kérdés. Ki a székely? Mi a székelység legfőbb ismérve? Székely az a magyar ember, aki a Székelyföldön született? Székelyföldön, székely szülőktől? És ott is él? És ha nem a Székelyföldön, de székely szülőktől született? Vagy ha csak az egyik szülő székely? Székely az, akinek az anyja székely? Székely az, aki székelynek vallja magát?
Az Úristen nem a felhők között üldögélő szakállas öregúr pálcával a kezében, aki alig várja, hogy végre lecsapjon ránk, apróbb mulasztáson vagy égbekiáltó bűnön kapjon rajta, hanem egy önzetlenül szerető társ, aki segít kikecmeregni a bajból. Lackfi János #Jóéjtpuszi című kötete nehéz témához nyúl, a Fennvalót próbálja a mindennapi emberrel megértetni.
Izgalmas időutazásra invitál bennünket Péter László, évezredeket felölelő utazásra. Legyen szó a görög kultúráról, Dürer fametszeteiről, Leonardo Az utolsó vacsora című festményéről, Kondor Béla „hajnali szépségű” grafikáiról; mindig úgy ír a művészeti alkotásokról, hogy az adott kor eszméi, az akkori ember, művész világlátása, gondolkodásmódja is benne van.
A mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál, és ez a megállapítás érvényes a képeslapokra is. A XXI. század embere vizuális típus: olvasás helyett szívesebben nézeget képeket, hiszen – amellett, hogy szellemileg kevésbé megterhelő – ezzel rövid idő alatt relatíve több információhoz jut. Nem véletlen, hogy reneszánszát éli a fotók és képeslapok gyűjtése, azok digitalizálása. A digitalizált képek pedig megjelennek a virtuális térben, és a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek.