Miklóssi Szabó István: Mandola és a Sarki fény

2022. szeptember 08., 11:28

Bene Zoltán magyarországi író az ugyancsak termékeny szerzők közé tartozik. Az elmúlt, vészterhes évben két kisregénye is megjelent, a kitűnő Mandola története (amely az eltűnt barátnő keresésének története), valamint a Sarki fény, amely a „mi lett volna, ha” világába kalauzolja az olvasót.

A Mandola története darabokra tört, pikareszk kereső-regény, melyen átszalad a szerelem és az aggódás, a keresés, a megmagyarázhatatlan, némiképpen a mágikus realizmus is. A szerző emléket állít benne Krúdy Gyulának (csillogó, elképesztően mély író, kinek munkásságát valójában a halála után ismerték el, Márai Sándor nagyra tartotta, szuperlatívuszokban beszélt róla, Szindbád hazamegy címmel regényt is írt róla) és egy kevésbé ismert orvos-írónak, Bólya Péternek, akit az olvasói siker ellenére a kritika meglehetősen elhanyagolt – merész párhuzamos szál! Egy főiskolás lány, Mandola 1995-ben rejtélyes körülmények között eltűnik, mint hópehely a nyári kánikulában. Barátját, P.-t nem hagyja nyugodni a dolog, két évtizednél is tovább keresi a lányt. Történik mindez nagyjából 1995 és 2019 között: az idősíkokat a szerző összetörte, a történetek nem kronológiai sorrendben követik egymást, de ez csöppet sem zavaró, mi több, egyenesen érdekes.

Bene Zoltán mestere a szakmának, mondatait, sokrétű, nagy tárgyi tudását jól használja, az olykori ismétlések ellenére (melyek viszont kellenek a történet megértéséhez) a regény határozottan élvezetes. Itt-ott Murakami Haruki hatását véltem felfedezni (mások mellett), neki vannak ilyen csavaros történetei.

A karakterek nem túldolgozottak – amúgy az egész művet egyfajta egyszerűség jellemzi, mintha a szerzőnek az lett volna a szándéka, hogy meglehetősen lecsupaszított történetet tálaljon az olvasó elé. Emiatt regénye akár egyfajta kísérleti műnek is érzékelhető.

Üdítően kellemes olvasmány a Sarki fény is. Egyik legtetszetősebb tulajdonsága, hogy a történetének van eleje, közepe, vége. Érződik, a szerző nem elégszik meg az olcsó megoldásokkal, nem is trükközik, hanem becsülettel ír. Regénye ugyancsak sajátos írás: tudományos fantasztikum, történik a sarkkörön, a XXI. századi Habsburg Monarchia ideje alatt. Párhuzamos történelem a javából, melyben az olvasó éppúgy találkozik Fekete Vince kézdivásárhelyi költővel, miként a kis ideig betiltott, ám mind a mai napig nem szívesen fogadott József Attilával, sőt a megtűrt Ady Endrével (persze abban a világban megtűrt). Főhősünk édesapja rájön, valójában a Német Birodalom irányítja (enyhe túlzással) a titkosszolgálatokon keresztül majdnem az egész világ sorsát. Felfedezését írásban rögzíti, annak végén vaskos ügynöklista található. Ezt fedezi fel hősünk, és máris indul a kalamajka, a szerelem, a fagyoskodás. Kultúrában élő ember, akit kinyírni nem mernek (ki tudja, nem teszi-e közzé az ügynöklistát?), ezért a Ferenc József-földre száműzik, ahol egybefolyik a nappal és az éjszaka, és szerelme is titkosszolgálati ügynök.

Bene könnyed, mégis alapos írásmódja ugyancsak élvezetes. Elég teret ad ahhoz, hogy az olvasó továbbgondolja a történetet: mi lett volna, ha Ferenc Ferdinánd túlél, nem tör ki a világháború, a monarchia mind a mai napig létezne stb. Érdekes kérdés, melyet azért így vagy úgy ugyan megválaszolt a történelem; mindenesetre ebben a könyvben nagyon is helye van. A fantázia jól sikerült remeke e mű, mely rövidsége ellenére bőséges élvezettel látja el olvasóját. Az itt részben ismertetett történetnél persze jóval több van a könyvben, a jó tollú szerző ugyancsak érzékletesen ábrázolja a sarkvidéket, az ottani életet, az egyhangúságot, az emberi bezártságot, s egy olyan birodalmat, amely látszólag megtűr, de valójában ellehetetlenít, megtör, és ezért végtelenül embertelen.

Bene Zoltán művei, melyekben könnyedén keveredik a bölcselet, a derűs humor, a tárgyi tudás, a történet, a mesélés, melyekben nyoma sincs erőlködésnek, egyszerre szórakoztatók és elgondolkodtatók. Azon szerzők közé tartozik, akik még fognak hallatni magukról, ezért érdemes odafigyelni rájuk.

 

Bene Zoltán: Mandola története. Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2021

Bene Zoltán: Sarki fény. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2021

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. augusztusi számában)