A történet röviden: Ágnesnek tulajdon testvérétől születik gyermeke. Az állandóan gyengélkedő csecsemő kivizsgálásakor derül fény erre, s hiába a mentség, hogy férjének és neki nem volt tudomása e legszorosabb vérségi kapcsolatról, rövidesen minden tragédiába fordul.
Miközben a görög végzetdráma (azaz olyan tragédia, amelyben a hős bukását a sors által előre meghatározott események idézik elő) sémáját használja, Bálint Tamás valósága teljesen „magyaros”. Talán nem véletlenül, hiszen Arany János Ágnes asszony balladájában is történik valami szörnyű, sejtelmes, borzalmas árulás, melyért így vagy úgy a Sors a hibás. Az sem lehet véletlen, hogy a Szennyes főszereplőjének szintén Ágnes a neve.
Valójában minden tűzeset, halál, gyász egyforma. Egyediségüket(?) az adja, ahogyan azt megéli az elszenvedője – neki mit sem számít, hogy fájdalma nem egyedi, nem eredeti, és ő csak elszenvedője a sorscsapásnak. Sokan héroszként mutatják be azokat, akik elviselik a fájdalmat: nem azok, az esetek jókora többségében szerencsétlen emberek. És a hősök sem születnek, mindig csak utólag lesznek azokká, általában borzalmas véget érve. Bálint hőse egy olyan tragikum önkéntelen részese, ami a teljes megsemmisüléshez vezet.
A Szennyes pszeudo-szociológiai mű, de a számkivetettség, a babona, az érzelmi fejlettség kérdésköre is megjelenik benne. Szembe kell nézni azzal a ténynyel, hogy vannak helyzetek, emberek, vidékek, ahová nem jut el a megvilágosodás sugara, amely a beidegződött szokások vasfogát ki tudná kezdeni.
Mit tehet maga a társadalom egy ilyen esettel? A válasz kézenfekvő lenne: sok türelemmel kezelje. Ám a közelmúltban döbbenetes statisztikák láttak napvilágot a családon belüli nemi érintkezésről, legyen az erőszak vagy bármi. Ennek fényében a szerző könyve valójában még felkavaróbb, ütősebb, úgy, hogy talán ő maga nem is annak szánta. Adott tehát a nyugtalanító kérdés: milyen érzelmeket vált ki az olvasóból ez a téma, melynek létezése tagadhatatlan? A válasz egyéntől függ, és csak remélni lehet, hogy nem olyat, mint amit a falu népe tesz Ágnessel.
Ágnes sorsa a nyomtalan elmúlás. Annak idején a fáraók saját lányukat vették el, így biztosítva az isteni mivolt, mag fennmaradását, ami által szörnyszülöttek hada született, akik vagy mindjárt születésükkor haltak meg, vagy nem sokra rá, mindenesetre roppant kevés élte meg az uralkodói kort. Az a világ elmúlt, a szörnyű szokás vele együtt – talán csak azért, hogy újjászülessen egy-egy nyugtalanító, sok kérdést felvető könyvben, mint amilyen Bálint Tamás Szennyese is.
Szólnunk kell még az illusztrációkról is, melyek szervesen kiegészítik a szöveget. Nagy Sándor Zoltán remek munkát végzett, képregényszerű, mégis erősen metaforikus rajzai sokat hozzátesznek a kiseposzhoz.
Bálint Tamás: Szennyes. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)
A székely lét keserédes oldaláról ritkán beszélünk olyan kíméletlenül, de mégis élvezhető – nem kevésszer megmosolyogtató – előadásmódban, ahogyan azt Nagy Koppány Zsolt teszi. A vendégmunkás (és a) dalai című könyve korántsem előzmény nélküli, rögtön beilleszthetővé válik egy lassan hagyományosnak tekinthető székely könyvsorozat darabjai közé – de az író rátermettsége természetesen nem jellemezhető csupán ennyivel.
Kégl Ildikó újabb novelláit különböző folyóiratokból már ismerhetjük, de azokat egy kötetbe összegyűjtve csak tavaly tarthatta először kezében az olvasó. Ez az aspektus több okból is számottevő, hiszen bár Kégl Ildikó harmadik remekműve nem tekinthető novellaciklusnak, mégis a novellák egészét olyan átmenetek övezik, melyek a sok kis, különálló tárcanovellák eseményein túl rávilágítanak egy nagyobb, összetettebb történetvilágra.
Irodalmi beszélgetéssel és kötetbemutatóval, Füst Milán megidézésével, rendhagyó gimnáziumi órákkal valamint filmvetítéssel ünneplik meg Balatonfüreden a Magyar Széppróza Napját. A Jókai Mór születésnapjához kötődő programok ezúttal is alkalmat adnak arra, hogy az irodalom közelebb kerülhessen a közönséghez.
A kötet címe olyan, mint a jó karikatúra: első ránézésre elmosolyodik rajta az ember, esetleg nagyot nevet, amikor pedig jobban szemügyre veszi, rájön, hogy sokkal többet mesél a rajz egy mosolynál. Az sem biztos, hogy vidám az üzenete, az irónia mégis fölold, akkor is, ha a korunk vagy magunk visszásságait fedezzük föl benne.
Németh Csilla első tanulmánykötete, Líra-Test-Képek címmel 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában. Ahogy azt az előszóban olvashatjuk: „a könyv olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek megkísérelnek irodalomtörténetet írni úgy, hogy szem előtt tartják a médiatudomány elmúlt három évtizedében lezajló változásokat”.
A szerelem, a férfi-nő kapcsolat kimeríthetetlen, örök téma. Nem véletlen, hisz az emberi lét meghatározó eleme, mozgatórugója. A nő kedvében járni, felcsigázni az érdeklődését, kivívni a figyelmét, elnyerni a szerelmét – igazi kihívás. Egy nő kegyeiért küzdve nemegyszer fordultak szembe egymással férfiak, robbantak fel barátságok, de kezdődtek háborúk is – talán elég, ha a homéroszi történetre, a spártai Heléna elrablására, megszöktetésére gondolunk, ami Trója pusztulásához vezetett.
„Minden beszélgetés egyedi” – írja Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című interjúkötet bevezetőjében. A Bodor Ádám írói stílusára jellemző sűrítés ebben a kijelentésben is megjelenik, jó okkal hozza elő az olvasó emlékezetében azokat a vele készített, valóban meghatározó beszélgetéseket, amelyeknek esetleg részese volt úgy is, mint hallgató, úgy is, mint kérdező.
Csáky Pál új kötetében, a Büszkeség és harag címűben nem kisebb feladatra vállalkozott, mint megírni a bársonyos forradalom és az azt követő harminc év történetét. (Ikerkönyve, A penge élén a korszak fontos dokumentumait közli, s áprilisban jelenik majd meg.)
Szekeres Attila felhívására 37 publicista írta meg gondolatait a családjában megmaradt tárgyi emlékek (többnyire fényképek) kapcsán a Kárpát-medencei magyarság szétszabdalásáról. A kötetben maga a történelem társul a ránk szakadt két világháború nemzethengerlő tankhadaihoz meg a békés élet mindennapi kenyérhiányának könnyesen, könnyen múló életdarabkáihoz.