Miklóssi Szabó István: Sorsból született szennyes

2022. február 16., 09:55

A Székelyudvarhelyen élő Bálint Tamás költő legutóbb 2017-ben jelentkezett kötettel, amely a Hibalista címet viseli. A 2021 végén megjelent, hexameterben írt Szennyes – melyet a szerző kiseposzként határoz meg – döbbenetes, felkavaró mű, melyben benne van a mindenféle nyomorúságban szenvedők vesszőfutása, sorstragédiája.

A történet röviden: Ágnesnek tulajdon testvérétől születik gyermeke. Az állandóan gyengélkedő csecsemő kivizsgálásakor derül fény erre, s hiába a mentség, hogy férjének és neki nem volt tudomása e legszorosabb vérségi kapcsolatról, rövidesen minden tragédiába fordul.

Miközben a görög végzetdráma (azaz olyan tragédia, amelyben a hős bukását a sors által előre meghatározott események idézik elő) sémáját használja, Bálint Tamás valósága teljesen „magyaros”. Talán nem véletlenül, hiszen Arany János Ágnes asszony balladájában is történik valami szörnyű, sejtelmes, borzalmas árulás, melyért így vagy úgy a Sors a hibás. Az sem lehet véletlen, hogy a Szennyes főszereplőjének szintén Ágnes a neve.

Valójában minden tűzeset, halál, gyász egyforma. Egyediségüket(?) az adja, ahogyan azt megéli az elszenvedője – neki mit sem számít, hogy fájdalma nem egyedi, nem eredeti, és ő csak elszenvedője a sorscsapásnak. Sokan héroszként mutatják be azokat, akik elviselik a fájdalmat: nem azok, az esetek jókora többségében szerencsétlen emberek. És a hősök sem születnek, mindig csak utólag lesznek azokká, általában borzalmas véget érve. Bálint hőse egy olyan tragikum önkéntelen részese, ami a teljes megsemmisüléshez vezet.

A Szennyes pszeudo-szociológiai mű, de a számkivetettség, a babona, az érzelmi fejlettség kérdésköre is megjelenik benne. Szembe kell nézni azzal a ténynyel, hogy vannak helyzetek, emberek, vidékek, ahová nem jut el a megvilágosodás sugara, amely a beidegződött szokások vasfogát ki tudná kezdeni.

Mit tehet maga a társadalom egy ilyen esettel? A válasz kézenfekvő lenne: sok türelemmel kezelje. Ám a közelmúltban döbbenetes statisztikák láttak napvilágot a családon belüli nemi érintkezésről, legyen az erőszak vagy bármi. Ennek fényében a szerző könyve valójában még felkavaróbb, ütősebb, úgy, hogy talán ő maga nem is annak szánta. Adott tehát a nyugtalanító kérdés: milyen érzelmeket vált ki az olvasóból ez a téma, melynek létezése tagadhatatlan? A válasz egyéntől függ, és csak remélni lehet, hogy nem olyat, mint amit a falu népe tesz Ágnessel.

Ágnes sorsa a nyomtalan elmúlás. Annak idején a fáraók saját lányukat vették el, így biztosítva az isteni mivolt, mag fennmaradását, ami által szörnyszülöttek hada született, akik vagy mindjárt születésükkor haltak meg, vagy nem sokra rá, mindenesetre roppant kevés élte meg az uralkodói kort. Az a világ elmúlt, a szörnyű szokás vele együtt – talán csak azért, hogy újjászülessen egy-egy nyugtalanító, sok kérdést felvető könyvben, mint amilyen Bálint Tamás Szennyese is.

Szólnunk kell még az illusztrációkról is, melyek szervesen kiegészítik a szöveget. Nagy Sándor Zoltán remek munkát végzett, képregényszerű, mégis erősen metaforikus rajzai sokat hozzátesznek a kiseposzhoz.

Bálint Tamás: Szennyes. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)

N. Juhász Tamás

Mit fújt ide a szél?

2023. február 23., csütörtök

A 2022-es év végén jelent meg a Szélvész című antológia, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága jóvoltából. A kötet lényegében a már korábban, (pontosabban 2020-ban), megjelent Fiatal írók antológiájának folytatása, de teszi ezt úgy, hogy közben próbál új alapokra is helyezkedni. A kötet egyes szövegei az Írótársaság táborainak közvetett és közvetlen eredményei, erre utal az antológia borítóján olvasható megjegyzés: Grendel Lajos Mentorprogram könyvek 1. A Szlovákiai Magyar Írótársaság 2007-ben indított kezdeményezése az idén kapta meg ezt az elnevezést, emlékezve a

Oláh András

Három veszély – recenzió Kovács István regényéről

2023. február 21., kedd

Kovács István A gyermekkor tündöklete című regénye 1998-ban jelent meg, s a mostani immár a harmadik kiadás. De – mint azt Jánosi Zoltán utószóként jegyzett elemzéséből megtudhatjuk – a szerzőt már jóval korábban megszólította a téma, s a bevezető fejezet 1972-ben az Élet és Irodalom hasábjain meg is jelent, ám a teljes mű – több szakaszban íródva – csak a rendszerváltás utáni években nyerte el végleges formáját.

Kovács Kitti

Új év – új irodalom

2023. február 14., kedd

Figyelmet és elismerést érdemlő pillanat az, amikor a tehetség és a kemény munka eredménye végre ünnepélyes formát ölt. A Csikófogat antológia kézzelfogható, értékes és különleges bizonyítéka ennek. Közel kétszáz fiatal jelentkezett az Orpheusz Kiadó és a Guttenberg Pál Népfőiskola által 2021-ben meghirdetett, Csikófogat elnevezésű tehetséggondozó programra, amelyet határon túli középiskolások számára hirdettek meg. Az ennek keretein belül megírt munkák közül csak a legjobbak kerülhettek nyomtatásba. Az antológia épp azt a friss tehetséget, új látásmódot képviseli, amit egy ilyen

Pál-Lukács Zsófia

„Eddig nem ismertem, de most már ismerem” – Visky András: Kitelepítés

2023. február 07., kedd

Semmink sincs, csak a történetünk – olvashatjuk a kinyilatkoztatást Visky András Kitelepítés című új könyvében. Sokatmondó és megrázó ez a mondat. Gondoljunk bele: minden döntésünkkel, választásunkkal egy olyan történetet írunk, ami kizárólagos és lényegi tulajdonunk. Az élettörténetünk a legfőbb érték, amivel rendelkezhetünk. De hogy mit is jelent a teljes megfosztottság, mi ez a semmi, amire az idézet utal, akkor értjük meg igazán, ha ismerjük a regény történelmi hátterét és látjuk a személyes sorsokat is.

Gáspár Ferenc

„Foglalod a kurvanyádat”

2023. február 06., hétfő

A kétszáz éve született halhatatlan költőt, Petőfi Sándort az utóbbi két-három évtizedben gyakran idézik lelkesülten, miszerint ő is káromkodott a Mit nem beszél az a német című versében. A csúnya beszéd mai úttörői csupán az felejtik el hozzátenni, hogy az egész életműben ez az egy otrombaság található. Mert a költő akkor a német (Habsburg) aljasság hallatán rettentően begorombult.

Cserna-Szabó András regényében, a Zerkó – Attila törpéjében viszont alap a káromkodás, olybá tűnik, mintha az ezerhatszáz-ezerhétszáz évvel ezelőtt élt szereplők valamennyien egy pesti kocsmából jöttek volna ki éppen.

Pál-Lukács Zsófia

Megmaradni a határhelyzetben

2023. január 19., csütörtök

Mielőtt elolvasnánk Böszörményi Zoltán Regál című művét, amely idén második kiadásban jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában (az első kiadást, amelyet az Ulpius-ház publikált, öt nyelvre fordították le, 2016-ban a Frankfurti Könyvvásárra jelent meg németül), érdemes megismerkednünk a szerző élettörténetével, amely ebben a műben a történet előzményeként szolgál.

Petőcz András

Életünk a százszorszép sziromréten

2023. január 17., kedd

Van az apró kis házikó, és van a Százszorszép Sziromrét. És van Mimi és Momi, akik az apró kis házikóban laknak, és lelkesen gondozzák a tulipánoskertjüket. És vannak még lepkék, egészen pontosan két lepke van, Lepike és Lopika, meg aztán van Augusztin, a pöttyök nélküli katicabogár. Ha mindez együtt van, akkor máris ezer és ezer dolog történhet meg, ezer és ezer kaland, hiszen lepkék, katicabogár, sziromrét, apró házikó és két kislány az éppen annyi, hogy abból bármi lehet, bármi, ami mese.

Fiala Ilona

Akik túlélték a gulágot

2023. január 12., csütörtök

Aránylag sok dokumentumot tártak már fel a 20. század világtörténelme sötét foltjáról, a második világháborúról, és a háború után a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak pokoljárásáról. Aránylag sokat, de még mindig nem eleget. A Flórián László által összeállított „Izvinyite, agyin klop…” című (alcíme: Akik túlélték a gulág poklát) nemrég megjelent könyv is ezt a témát dolgozza fel.

Oláh András

Harmonikahangon

2023. január 10., kedd

A mindennapok élményei adják Kelemen Erzsébet új novelláskötetének alapanyagát. A megélt történetek, emlékképek nemegyszer bennünk rekednek – vagy perifériára kerülnek, elbomlanak –, ha nincs, ami felszínre hozza őket. Kelemen Erzsébet azonban együtt él ezekkel a történetekkel, s rendre adódnak olyan szituációk, amik arra ösztönözik, hogy elmondja, megossza, kibeszélje az őt feszítő gondolatokat. Írásaiban múlttöredékeket (személyes és családi emlékeket) és jelenkori eseményeket, érzeteket, jelenségeket emel irodalmi szintre – párhuzamot vonva a jelen és a múlt mozzanatai között.

Borcsa János

Kíméletlen beszéd

2023. január 04., szerda

Szókratész védőbeszédében hangzik el, hogy „a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet”. (XVIII.) A vizsgálódást mint kísérletet tételezhetjük. Ennek a lefolyása nehezen látható előre, és ugyanezt tarthatjuk annak végkifejletéről is. Az ember esetében viszont, aki születésétől életkísérleteket tesz, más megvilágításban úgymond halálgyakorlatokba kezd, a végkifejletet illetően semmilyen kétség nem merülhet fel. A lefolyás, vagyis az eljutás ama végső pontig annál inkább kiszámíthatatlan.

Miklóssi Szabó István művei

Legfrissebb hírek

2023. március 21., 14:25

Szőcs Géza
A dudás

2023. március 21., 11:20

Helyőrség
Ez évtől Méhes György-életműdíjjal is megemlékeznek a Kossuth-díjas íróra

2023. március 21., 10:19

Helyőrség
Pető István: Kettős mozzanat – kiállítás a MissionArt Galériában

2023. március 21., 10:06

Helyőrség
Balázs Géza könyvbemutató rendezvénye a Városligetben

2023. március 21., 08:59

Molnár Tibor
Cseh Károly, az adai tanító