Paradox lehet egy olyan könyv megjelenésének örülni, ami az emberek fájdalmáról, tragédiájáról vagy éppen haragjáról szól. A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum ilyen esemény volt. A döntés következményeivel foglalkozó szépirodalmi művekből készült angol nyelvű válogatás most mégis öröm lehet számunkra – mutatott rá John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke az intézetben rendezett virtuális könyvbemutatón. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke és Kiss István, a Danube Institute igazgatója. A válogatásban szereplő magyar versek angol fordítását (Reményik Sándor, Kányádi Sándor, Ferenczes István műveit) Szirtes Balázs színész olvasta fel.
A magyar költészet Trianonnal foglalkozó munkái jó lehetőséget adnak rá, hogy láthassuk, hogyan tudjuk megfogalmazni irodalmi szempontból a Trianonnal kapcsolatos érzéseinket, azaz hogyan találhatunk megfelelő nyelvet ehhez a traumatizált eseményhez – különösen azokban a térségekben, ahol a kisebbségi jogok nincsenek, vagy nem voltak kellően tiszteletben tartva, vagy el-lehetetlenítették a megszólalást. Kiss István ennek kapcsán méltatta Szőcs Géza munkásságát, illetve felidézte a kommunizmus időszakát, amikor a Securitate letartóztatta, bántalmazta őt. Ezeket az igazságtalanságokat is Trianon idézte elő, ahogy a határon kívül élő emberek életében bekövetkező sorsfordulatokat, sokszor megalázóan szélsőséges történéseket vagy ezek utóhatásait. Nemcsak fizikailag voltak a ma már nemzeti kisebbségként/külhoni magyarként, vagy Esterházy Péter megnevezésében honkívüliként számon tartott emberek, valamint azok rokonai, barátai traumatizálva, hanem pszichikailag is. Mivel sokáig nem volt lehetőségünk rá, hogy beszéljünk a törésekről, sokkhatásról, esetleg irodalmi vagy egyéb művészeti alkotások témájává tegyük őket, különösen jelentős lehet egy ilyen kiadvány. De még egy fontos kérdésre irányította rá a figyelmünket Kiss István: meg tudják-e érteni a külföldiek Trianont? Vajon a Trianon által okozott veszteség olyan számunkra, mint például a britek számára lehetett valamely kolónia elvesztése? Átélhetik az események emocionális aspektusát más nemzetek? Szintén ezeket a kérdéseket taglalta John O’Sullivan, rámutatva arra, hogy ugyan mindenki tud 1956-ról, de csak a magyarok tudnak Trianonról. A felvetésekre válaszolnak a kiadványban szereplő versek, melyek tehát elsősorban nem politikai versek, inkább a Trianoni események értelmezései hazai és külföldi szerzők műveiben. Élnek a nyelv adta szabadság lehetőségével, megszólítanak és felmutatják a lélek korabeli aspektusait.
Amellett tehát – ahogy Németh Zsolt kiemelte – a Nation Dismembered című kötet egyfajta emocionális szükségletet elégít ki, a nemzeti szolidaritásról és összetartozásról is számot ad, mint ahogyan a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült emlékmű, az Országház előterében látható Összetartozás Emlékhelye. Ebben a megközelítésben tehát Trianon évfordulója a nemzeti összetartozás napja, olyan kulturális érték, amit a fiatal generáció is meg kell ismerjen és tovább kell örökítsen. A közvetítésben fontos szerepet vállal a Danube Institute: tevékenységének fő célja éppen az, hogy ismertté tegye a magyar kultúrát a nemzetközi hallgatóság előtt. Mivel ez a kultúra jórészt irodalmi, nem könnyű a feladat, hiszen nehéz az irodalmi alkotások fordítása. Németh Zsolt ennek kapcsán Makkai Ádám szavait idézte, aki halála előtt emlékezetesen úgy fogalmazott: Magyarország business kártyája a magyar költészet. Ennek képviselőitől, ezen belül pedig a Trianoni békeszerződés következményeit feldolgozó alkotóktól olvashatunk most angol nyelvű fordításokat.
Szabó Fanni debütkötete a káoszból próbál rendet teremteni. Versei olyan univerzum létezésére irányítják figyelmünket, amelyet hajlamosak lennénk tudattalanunk óceánjába süllyeszteni. E világ lakói intenzíven érző lények, akik közt áthidalhatatlan távolság lüktet.
Mindenki másképp reagált a COVID-19 rohamos terjedésére, és más-más tevékenységgel tette önmaga számára elviselhetővé a 2020. március 10-től június 15-ig terjedő időszakot. H. Nagy Péter aktív kutatásba kezdett a vírushelyzet kulturális hatásairól és célul tűzte ki, többek között, az irodalmi és filmes járványtematika feldolgozását. Az irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató munkájának eredménye a Karanténkultúra és járványvilág című kötet lett, mely 2020- ban jelent meg, a Prae Kiadó gondozásában.
Van, amikor a testet kell táplálni, hogy könyvhöz jusson az emberfia. Akkor is, ha ez a test történetesen egy boszorkányéhoz hasonló, akitől rettegett a környék összes gyereke, állítólag a tulajdon (felnőtt) gyermekei is. Bözsike néninek hetente háromszor vittünk ételt, ő pedig ponyvát adott cserébe.
A mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért indította el új hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatát a budapesti Hagyományok Háza. Az első kötetbe huszonegy Kis-Küküllő menti, kibédi népmese került Ráduly János gyűjtéséből.
2020 végén a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában, Szonda Szabolcs fordításában látott napvilágot a román költő, Alexandru Mușina (1954, Nagyszeben – 2013, Brassó) Macska-e a cica? magyar nyelvű kötete.
Két részre hasított kötetet kap kézhez az olvasó, az első ciklus a dáktör niku & his skyzoid band címet viseli, a második A reggel királya. A fordító elmondása szerint két kötetből összesítette a magyar kiadást, ami ezért ugyancsak sokszínűnek mutatkozik.
Sándor Zoltán író, szerkesztő, publicista, a vajdasági magyar irodalmi élet egyik meghatározó egyénisége. Nyolcadik novelláskönyve után most esszékötettel jelentkezett, amelyben olvasmányélményeinek lenyomatát veheti kézbe az olvasó, a folyóiratokban megjelent recenziók, tanulmányok gyűjteményét.
Ősszel jelent meg a zentai Mécsvirág együttes Folyók fölött című lemeze. A formációnak immár a negyedik hanghordozójáról adhat hírt a krónikás, és ahogy az előző három alkalommal tehette, most is megírhatja: egyedi gondolatfonalat szőttek, ezúttal huszonhét számban, egy korongra az alkotók. [...] Ezúttal a vajdasági magyar kortárs költők művei jelentik a közös nevezőjét a Verebes Krnács Erika, Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin alkotta, idén fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő kisegyüttes legújabb munkájának.
Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg című regénye fenekestül felforgatja majd az olvasónak eddigi, Brenner Józsefről, illetve Csáth Gézáról alkotott véleményét. A sikeres, oly sokoldalú, egyszerre zeneszerzői, zeneesztétai, írói, festői, kísérletező szakorvosi ambícióktól fűtött, nőfaló, mérhetetlen számú koituszáról naplót vezető, a kábítószerek „jóvoltából” egyszerre „több trillió” életet megélő „Wunderkind”, akinek csodásan alakuló karrierjét az olvasó agyába beszüremkedő elérhető művek, adatok, hírforrások szerint csak az immár megfékezhetetlen, kontrollálhatatlan
Böszörményi Zoltán legújabb regénye, a Darabokra tépve a külföldi és hazai kortárs irodalom, a történelem, a filozófia, a pszichológia ötvözete fiatalos, valóságosnak tűnő történetekbe ágyazva, olyanokba, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Megcsalás, féltékenység, egzisztenciális bizonytalanság és a művészlét kérdései váltogatják egymást a több szálon futó történetben, melynek a keretes szerkezet különösen kedves formát kölcsönöz.