Kemény, sötét és hideg világ a vikingek kora. Erősnek, elszántnak és persze okosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember életben maradhasson ilyen zord körülmények között. Hát még, ha egy ismeretlen és kegyetlen tüzet okádó fenevad is megjelenik rögtön az első fejezetben, ami nem kímél senkit és semmit. Így a történet sárkánytámadást túlélő hősei számára nem marad más, mint az addigi életüket tönkretevő tűzokádó nyomába eredni, és leszámolni vele.
A csapat tehát útnak indul, ismeretlen tájakon vándorol, furcsa emberekkel, jelenségekkel és emberi tulajdonságokkal találkozik. Izgalmak, próbatételek, cselszövések, harcok és meglepetések várnak a vándorlókra. A szerző nagyszerű jellemábrázolási tehetséggel bír, így valamennyi szereplője ismerős lehet számunkra, hiszen ezekkel a karakterekkel, emberi tulajdonságokkal a hétköznapjainkban is találkozhatunk. A kalandos és misztikus regényt sziporkázó és humoros párbeszédek tarkítják, amelyekkel a szerző mintegy kikacsint az izgatott olvasóra: „izgulni kötelező, és várd csak ki a végét!”
Az egyes fejezetek frappáns módon rúnakövekként vannak feltüntetve. A vikingek szerint a rúnákat, ezt az írásformát a titkos tanok istene, Odin ajándékozta az északiaknak. A szó titkot, bűvös cselekedetet jelent – a regényben pedig bizony bőven előfordulnak a mindenféle misztikus események, bár a történet ennek ellenére nagyon is emberi. Az egészet még érdekesebbé, sokrétűbbé és követhetővé teszi, hogy a szerző az egyes színek szereplőit a könyv végén bemutatja, mintegy irányt mutatva, fogódzót nyújtva az olvasónak. Ezért érdemes olvasás előtt minden egyes „segédfejezetet” előre elolvasni (szükségünk lesz rá), hogy átfogóbb képet kapjunk arról a világról, a történelemnek arról a korszakáról, amit viking hités mondavilágnak nevezünk, és amiben ez a kalandos fantasy-történet játszódik. A könyv többször is utal az Eddára, az óészaki hősi énekgyűjteményre, és ezeket szépen beleszövi a történetbe, ezzel is színezve az „északi vikinges” hangulatot.
Bíró Szabolcs 2014-ben megjelent Ragnarök című mitologikus történelmi fantasy-je új köntösben és némi változtatásokkal jelent meg ismét 2021-ben, hogy a Könyvhét egyik „sztárja” lehessen. Az eredeti regény most csiszoltabb formában került napvilágra, de céljaként továbbra is a felhőtlen szórakozást jelölte meg. A gyönyörű borító – az első kiadástól eltér, igényesebb, korhűbb ábrákkal tarkított – Bodnár Balázs nagyszerű munkáját dicséri.
Az író ezzel a regényével is bizonyítja, hogy könnyedén mozog az egyes stílusok között, és bármilyen témához és műfajhoz is nyúljon, mindig egyedit, izgalmasat és nagyszerűt tud alkotni. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes könyv megírására alaposan felkészül, minden olvasója legnagyobb örömére.
Bíró Szabolcs: Ragnarök, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. júliusi számában)
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.