Egy új élet születése mindennél fontosabb és meghatározóbb dolog az életben, de mi van akkor, ha egyszerre kettő érkezik a világra? Pénzes Tímea, író, költő, műfordító tavaly megjelent verseskötetének főszereplői a szerző ikrei, de egyúttal bemutatja az anya és gyermekei közti kapcsolatot, azt a legcsodálatosabb érzést, amely egy anyának először fel nem fogható, majd pedig a legtermészetesebb dologgá válik a világon.
Az Ikeranyaversek felnőtteknek íródott, viszont a főszereplők maguk a gyermekek, Ajna és Konrád, ám az anya élményeiről és érzéseiről sem feledkezik meg a szerző.
A műben szereplő verseket a szerző ,,életszakaszokra” bontotta, vagyis megtalálhatóak benne a Hetesversek, amelyek a gyermekek növekedéséről, evéséről és alvásáról szólnak. Majd következnek a Hónaposversek, ahol az ikerbeszéd jellemzői hangoznak el, illetve a két gyerkőc egymással folytatott játékáról olvashatunk.
Számos jópofa, vicces és újszerű megfogalmazással találkozhatunk a kötetben. Mint a ,,fellegszíndarab”, amely a repüléskor felfedezett felhők játékát jelenti a költő számára. A ,,manómenők” szókapcsolat felcserélése pedig egyenesen zseniális. Természetesen gyerekszájból és kifejezésből sincsen hiány, ilyen volt például az ,,Ujjvers” című versben a ,,meg van sértődve a kezem”, vagyis lehorzsolta a kezét.
Jellemzőek a ragrímek, illetve a szerző Weöres-versekből is inspirálódott, ám ezt betudhatjuk a megzenésített versek felidézésének is, amelyekkel a szerző a gyermekeit szórakoztatta az évek alatt. A kötetben leginkább szabadverseket találhatunk, de számos alliterációt is felfedezhetünk a műben.
A kötetben a Négyésfélévversekig jut el a költő gyermekei bemutatásában, utána újabb fejezetek tárulnak az olvasó elé. Például a Gyermekmerengő versekben a kicsik olyan kérdésekkel bombázzák anyjukat, amelyekre még ő sem tudja a választ. A gyerek őszinte és filozofikus jelleme még a legfelkészültebb szülőt is próbára tudja tenni. Az Álmodásversek olyan költeményekről árulkodnak, amelyek az álmok birodalmába és az ikerálmok kérdéseibe kalauzolnak el bennünket. Illetve Anya az, aki azt is tudja, mit álmodik két gyermeke. Itt a kötet formaisága kissé megbomlik, ugyanis a verseknek nincs címük. Az Anyamonológokban meghatározó szerepet kap az anya és az anyai gondolkodás/gondoskodás.
Kedves, humoros és megható költeményekkel teletűzdelt kötet, amely kicsiket és nagyokat egyaránt megmosolyogtat és elgondolkodtat. Hiszen az életben a legnagyobb áldást a gyermek jelenti, az meg már csak hab a tortán, ha egyszerre kettő tölti be szeretetével a szülők szívét.
Pénzes Tímea: Ikeranyaversek, Kalligram, 2019, 104 oldal
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. szeptemberi számában)
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.
Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |
Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |