Nemcsak illő, hanem fontos dolog ismerni múltunkat, gyökereinket. A mondás szerint az erős gyökerű fát a vihar nem dönti ki, viszont a korhadt gyökerek a szélnek sem tudnak ellenállni. A dunasápújfalusiak erős gyökerűek, s a gyökerek még erősödhetnek, ha ők is úgy akarják.
A falu lakosságának életében nem mindennapi eseményről van szó. Az esemény főszereplője a Dunasápújfalu értékei címmel megjelent könyv, ami róluk szól. Hasonló jellegű falumonográfia még nem jelent meg a településről. Ez a zsilettvékony könyvecske hasznos és tanulságos olvasmánya lehet mindazoknak, akik érdeklődnek községük múltja, hagyományai, történelmi, szellemi és szakrális értékei iránt. A falu lakói e könyv lapjain találkozhatnak a település több évszázados történelmével, őseik múltjával. A szép kivitelezésű kiadvány szerzője Neszméri Tünde. Ő gyűjtötte össze a település cselekedeteit, s rajtuk keresztül a helyiek mindennapi életének humánus vonatkozásait, az értékeket, amelyek e csodálatos falucskára érvényesek.
Szól ez a könyv a község történetéről, néphagyományról, a Szenc környéki „ö-ző” nyelvjárás rendszeréről: „Mögyünk a szőlőhögyre”… Szól az iskoláról, visszaemlékezésekről, épített örökségükről, népszokásokról, a lakodalmi menüről receptekkel együtt, a „Ludovíka Lovas Tanya” – hagyományőrző szigetről, a helyi Csemadok történetéről a kezdetektől napjainkig…
A könyv címlapján a község büszkeségét, az Árpádkori kápolnát láthatjuk régi és új felvételen, valamint két régi képeslapot Dunaújfaluról, amelyeket minden képeslapgyűjtő szívesen őrizne gyűjteményében.
A falu híres szülöttje Petrík József, a csehszlovákiai magyar irodalom egyik ismert alakja, kultúraszervező, aki 1932. október 13-án született Sáp községben. Irodalmi pályafutását a Fiatal szlovákiai költők antológiájában kezdte 1958-ban. Első verseskötete Színváltozás címmel 1967-ben jelent meg.
A nyolcszínű szivárvány gyermekverskötete 1972-ben igazi sikert hozott számára. A költő, irodalmár és újságíró 2001. augusztus 8-án hunyt el.
Ez a kiadvány a helytörténetek sorában nagy nyereséget jelent, mert értékes adatokat, ismereteket közvetít az utókor számára. (Csemadok Alapszervezete Dunasápújfalu, 2020)
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. júliusi számában)
Felvidék: 2021. július, II. évfolyam, 7. szám
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.