Márkus Béla Sándor-válogatásához
Noha Gál Sándor első verse 19 éves korában jelent meg, elhúzódó pályakezdésére vall, hogy első verseskötete, az Arc nélküli szobrok csak 27 éves korára készült el 1964-ben. Ezután azonban élete végéig sűrűn követték egymást a könyvei: ha jól számolom, összesen hetven – szinte nincs műfaj, melyben ne próbálta volna ki magát: a versei mellett írt gyermekverset, mesét, elbeszéléseket, regényt, drámát, mesejátékot, hangjátékot, tanulmányt, esszét, vadászkönyvet, falumonográfi át, visszaemlékezéseket, továbbá publicisztika-, riport-, napló- és dokumentumköteteket, valamint szociográfiákat adott ki, verseket és színműveket fordított, s lehet, e felsorolás még nem is teljes. Versesköteteinek száma megközelíti a harmincat; az utolsót a budapesti Kortárs Kiadó jelentette meg Néhány lépés az udvar kövein címmel a halála előtti évben, 2020-ban. Azóta viszont már itt az újabb, hosszú és gazdag költői pályájának méltó összegzése, válogatott verseinek idei, a születésének 85. évfordulójára emlékező Csillagromok Márkus Béla szerkesztésében és a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában.
Márkus kétségtelenül írónk, költőnk életművének legalaposabb ismerője, amit többek közt öt esztendővel ezelőtti monográfiájával is nyomatékosított, de most is páratlan biztonsággal rajzolja meg Gál költői pályájának ívét, s emeli ki e kötetbe besorolt versekkel költészetének lényegét. Miközben megvilágításában Gál költészetének számos darabja is új fénybe kerül, mint például az 1963-as keletű Napló, melyet magam korábban Gál lírájának perifériáján láttam, ám amely ebben a válogatásban új jelentéseket nyer („…Ki döfte kését a föld szívébe / A csöpögő vér muzsikáját / milyen hangjegyekkel jelölik…”). Megjegyzendő itt, hogy szabadvers-központúságával, az 1960-as évek európai léptékű fiatal cseh költészetének (Miroslav Holub, Jiří Šotola, Karel Šiktanc), illetve különböző világirodalmi minták (SainJon Perse s mások) figyelésével stb. – már Gál legelső kötete is új lehetőségeket nyitott a csehszlovákiai magyar költészet előtt. Ugyanekkor a Csillagromok kitűnő érzékkel nyomatékosítja költészetének mindenkori emblematikus darabjait, melyek az 1970-es évek (cseh)szlovákiai magyar lírájának is jellegadó, sorsmondó s ugyanekkor minőségteremtő teljesítményei, mint például az 1978-as Folyó (1978) számos, azóta sem avuló opusa (Új Atlantisz; Siratóének egy védtelen táj felett; Veszteségeink; Távolodók stb.). S persze nem hiányoz(hat)nak e válogatásból Gál olyan létfilozófiai összegzései sem, melyek az ember időbe és heideggeri létbe-vetettségének toposzát, illetve ethoszát választják tárgyukul, mint például Az Éden és a Golgota között (1984), A rák évada (2010), A most (2016), Egy spondeus mögött a csend (2016), illetve A létezés képletei (2019) kötetek számos alkotása. Ezzel összefüggésben Gál bírálói például gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy kortárs költészetünk egyik legképzettebb, s életművét tekintve talán egyik legnagyobb akciórádiuszú, írásaival a legnagyobb műveltségi területet lefedő, illetve mozgósító alkotói közé tartozott. Mely tágasságban természetesen ott kell látnunk poétánk gyermekverseit is, ezért Márkus Béla külön érdeme, hogy a Csillagromok – arányosan válogatva Gál gyermekversköteteiből – ezeket sem hagyta figyelmen kívül.
Tőzsér Árpád, költőnk hetvenedik születésnapjára írt köszöntőjében nem véletlenül nevezte Gált az „enciklopedikus tárgyismeretre” épülő „időszakma” művelőjének, „világidőben” és „kozmikus összefüggésekben” gondolkodó, s az egyetemes léttapasztalatokra kiemelten figyelő írónak. Ugyancsak Tőzsér volt, aki Gál második kötete kapcsán már 1969-ben verseinek „időanyagúságáról” beszélt, arról, hogy azok „»hőse« az idő”, s ez, bármibe is fogott és bármihez is nyúlt közben, érvényes maradt rá mindvégig. Miként azt a Csillagromok is meggyőzően bizonyítja.
Gál Sándor: Csillagromok, Magyar Művészeti Akadémia Kiadó, Budapest, 2022
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. novemberi számában)
Négy sorkatona szemszögéből, élethelyzetéből, állapotrajzából tárulnak elénk a katonaéletet bemutató eseménysorok. Négy különböző mentalitású és nemzetiségű kiskatona, a szerb Jovan, a román Mircea, a magyar Samu és a szász Hansi kiszolgáltatott élethelyzete és a romániai rendszerváltó események határozzák meg (katona) sorsukat. A kelet-európai forradalmak közül a romániai volt a legvérengzőbb a temesvári utcai harcokkal, Tőkés László politikai szerepvállalásával, s a romániai diktatúra szilárdságát és kiterjedt besúgórendszerét jelképező titkosrendőrségével. Persze nem ezek kerülnek a narráció
Réz Andrásról mindig is tudtam, hogy remek filmesztéta, s Válogatott szorongásaim című kötete olvasásakor meg is bizonyosodtam róla, hogy az átlagosnál jobban odafigyel a világra, amelyben élünk. Arra, hogy átlagon felüli fantáziával van megáldva, a Linda tévésorozat forgatókönyvénél nem is kell jobb példa. Legújabb könyvét viszont nem igazán tudom hova tenni.
A Szlovákiai magyar szép irodalom a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) évről évre megjelenő antológiája az idén is reprezentatív látképét adja a felvidéki magyar irodalomnak. A 250 oldalas könyv harmincegy kortárs szerzőt számlál. Az alkotók neve nem csupán a Felvidéken csenghet ismerősen, hanem Magyarországon is: a legtöbbjük számos könyvvel, műfordítással, publicisztikával, díjjal rendelkezik, így nem túlzás azt mondanunk, hogy állandó oszlopai ők a felvidéki magyar irodalomnak, egyúttal ápolói, életben tartói is.
Mindig örömmel tölt el, amikor különböző sajtótermékek címsorai egyöntetűen magasztaló jelzőkkel hivatkoznak egy elsőfilmes magyar rendező debütálására – méghozzá nem érdemtelenül. Szerencsére nem ritka ez a jelenség, gondoljunk csak olyan közelmúltbeli alkotásokra, mint az előző lapszámban bemutatott Zanox – Kockázatok és mellékhatások, vagy a ma már kultfilmnek számító Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, nem beszélve az Oscar-díjas Saul fiáról.
Sandra Cisneros spanyol–amerikai írónő, a kortárs amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakja. Írásai az úgynevezett chicanas, azaz a Chicago térségében élő spanyol nők életéről szóló művek hagyományába tartoznak. 2019-ben elnyerte a magas presztízsű PEN/Nabokov irodalmi díjat, a teljesítményét úgy jellemezték, mint az amerikai irodalom kontinensen túli kiterjesztése, amivel hatást gyakorol a nemzetközi irodalom világára. De miről ír Cisneros? Arról, amiről a legjobban tud: az életéről. A Mangó utcai ház (1983) az első és legismertebb könyve, amelyben Cisneros először hallatta saját írói hangját.
Az ókori görög filozófus, Empedoklész négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte a világmindenséget. Ezek közül a víznek mindig is jól meghatározott szerepe volt a filozófiai gondolkodásban. A víz látványa, a hullámok hangja hatást gyakorol; talán az sem véletlen, hogy tenger mellett élt és alkotott a legtöbb ókori filozófus.
Jo Nesbø norvég író, zenész, szövegíró, közgazdász, egykori ígéretes labdarúgó. Öt elbeszélést – terjedelmüket tekintve inkább kisregényt vagy regényt – tartalmazó kötetét az Animus Kiadó jelentette meg a Skandináv krimik sorozatában, alig egy évvel a norvég kiadást követően, Sulyok Viktória fordításában. Talány, hogy miért került ebbe a sorozatba, hiszen nem skandináv, hanem inkább amerikai hangulatú, és nem is krimi.
Évekkel ezelőtt egy bemutató során lehetőségem nyílt arra, hogy a kezemben tartsak nagyjából egy liter higanyt. Körülbelül tizenhárom kilogrammot nyomott. Leírva talán nem annyira mellbevágó, mekkora a súlya ennek az anyagnak a térfogatához képest, tehát mekkora a fajsúlya vagy sűrűsége, de élőben még azok is megdöbbentek, akiknek előre szóltak.
Március elején mutatták be a mozikban a Hadik című új magyar történelmi kalandfilmet. Bár sokan fenntartásokkal viseltetnek a magyar történelmi filmekkel szemben, sőt tartanak az unalomtól, ennél az alkotásnál érdemes amúgy huszárosan összeszedni a bátorságot és megnézni. A jutalom egy meglepően szórakoztató, élvezetes filmélmény lesz.
George Friedman e művében az USA történelméből, korábbi társadalmi és gazdasági ciklusok természetének részletes elemzéséből állít fel egy prognózist az Amerikai Egyesült Államok következő éveire nézve. De mégis miért lehet érdekes az európai olvasók számára egy tengerentúli világról szóló könyv?