Mégsem
péntek, 10:28
Csóka Zsófia | focipálya a temető mellett
péntek, 08:46
Ilyés Krisztinka | A testem én vagyok? – Szabó Fanni Paraszomnia című verseskötetéről
csütörtök, 09:36
Lovas Ildikó | Szép Amáliák (részlet)
csütörtök, 09:28
Debreczeny György | az írógépeket letakarták
csütörtök, 09:22
Aich Péter | Siralmak (részletek)
csütörtök, 09:18
Pál-Lukács Zsófia | Besenyi Károly Áron: Pannóniától Patagóniáig. Argentínába sodródott magyar család Odüsszeiája
csütörtök, 09:18
Dr. Balázs Géza | Dsida Jenő nyelvművelő párbeszédei
szerda, 06:46
Péter Beáta | Más-más hangon, de az életről írnak
kedd, 08:15
Juhász Kornélia | Nincs
kedd, 08:04
Ollé Tamás | Elmeséled?
kedd, 08:01
Farkas Kriszta | „Az irodalom nem kell mindig jó legyen”
hétfő, 07:54
Balázs F. Attila | Bizonytalanság évada
hétfő, 07:47
Patak Márta | Titok
hétfő, 07:39
Lódi Gabriella | Transzcendens líra a vásznon
hétfő, 07:26
Szalai Klaudia | Nőírók és írónők a kortárs magyar irodalomban
Teljes lista
Felvidék - Vers

Tóth László

Magritte

Kopog valaki, kopog,
üres ruhájában
sarkig tárt ajtód előtt,
s bár nem látod szemét,
rád nézve is a végtelent pásztázza
Erdély - Szempont

B. Tóth László

Fikker Ferenc és a zabolai lázadás – egy református pap kálváriája a kommunizmusban és előtte

A trianoni békediktátum utáni Romániában a magyarokra nagyon könnyen rásütötték az irredenta jelzőt. A papok erre többszörösen rászolgáltak. 1936 augusztusában a Keleti Újság számol be arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Ferencz József és Fikker Ferenc református lelkészek ellen kiterjedt irredenta működés miatt eljárás indult. Fikker Ferenc életútját követve azt láthatjuk, hogy az akkori Sziguránca és utódja, a Szekuritáté folyamatos megfigyelés alatt tartotta őt és feltételezhetően más lelkészek tevékenységét is.
Felvidék - Szempont

Tóth László

Válaszút előtt? Vagy után?

S miután a világ „összezsugorodásával” párhuzamosan fegyvereink pusztító ereje „milliószorosára nőtt”, most „itt állunk kis űrhajónkon, olyan fegyverekkel a kezünkben, amelyek [...] elég hatásosak ahhoz, hogy egyetlen pillanat alatt elpusztítsanak valamennyiünket”. Más szóval: „A természetnek hárombillió évre volt szüksége ahhoz, hogy megteremtse az embert, mi pedig minden pénzünket arra költjük, hogy eltöröljük a föld színéről”.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

A születéskori „lánykori” neve: Varga László – interjú Tóth László akadémikussal, József Attila-díjas költővel, író

Az ember öregszik, ami azzal jár, hogy rosszabb a lába, nem hall a fél fülére, alig lát, kihagy a szívverése, nem tud éjszaka aludni, és, más esetben, díjat kap. Persze, nem az elismerésen múlik, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól.
Felvidék - Vers

Tóth László

A patkányok

Gyűl rajtunk a tályog
Testünk bűzben kérem tisztelettel
Elesnek büszke városaink
Úgy fogy mindegyik ahogy nő
Felvidék - Szempont

Tóth László

Grendel Lajos Nobel-beszéde elé

Noha az olvasó joggal kap(hat)- ja fel e cím láttán a fejét, sietnem kell megnyugtatnom őt, hogy nem maradt le semmiről: Grendel Lajos valóban nem kapta meg a Nobel-díjat. (Nem élt hozzá elegendő ideig?) Írónk recepciója azonban – melynek részletekbe menő feltárása, mint A Grendel-akta című nem régi sorozatomban többször is utaltam rá e hasábokon, a jövő feladata lesz (lenne) –, számos olyan érdekességet és értéket rejt, melyek ismerete, tudatosítása teljesebbé teheti a róla alkotott (alkotható) képet.
Felvidék - Szempont

Tóth László

A debatter (avagy élet a halál után)

Grendel Lajos nagy debatter, nagy vitázó volt világéletében – utaltam rá sorozatomban már korábban is. De nemcsak életében – az maradt halálában, és halála után is. Megosztó személyiség lett volna?
Felvidék - Vers

Tóth László

A mennyei tizenegy

A kapuban Füstnek alig akad dolga
az ellenfél oly ritkán tudja csak elverekedni magát
a Pannóniai–Balassi–Csokonai hátvédsorig
hiszen legtöbbször
már a Vörösmarty–Petőfi–Arany középpályás-triászon
megtörik a lendülete
Felvidék - Gyerekirodalom

Tóth László

Versek

Esténként, ha nem tudok
elaludni én,
beperdül a szobámba
egy picike lény.
Felvidék - Szempont

Tóth László

„A szomszéd átment a szomszédba…” – Dinnyés József halálára

Március 15-én, nemzeti ünnepünkön, életének hetvenharmadik évében meghalt Dinnyés József. A gitáros Dinnyés, Bob Dinnyés, akit a haza legtöbbje ezen a néven ismert... azért a haza, s nem az ország, mert a haza egyfelől mindig több, mint az ország, másfelől pedig különösen a mi esetünkben, akik – a diaszpórát most nem is számítva – hét, sőt, a burgenlandiakat is nézve: nyolc országba szétosztva alkotunk egy szellemi hazát.
Erdély - Szempont

B. Tóth László - Sántha Attila

Szerelem és „romantika” a hadifogságban

Az első világháború alatt a cári Oroszország fogolytáboraiban 2,1 millió osztrák-magyar katona raboskodott, a becslések szerint közülük több mint ötszázezer magyar volt. A foglyokat többször költöztették egyik táborból a másikba, nagyon sok esetben több száz kilométert kellett gyalogolniuk, gyenge élelmezéssel. Mégis megtalálták a módját, hogy emberi életet éljenek, amennyire lehet. Egyesek szerelmeskedtek, mások pedig leszámoltak a háború „romantikájával”.
Felvidék - Portré

Tóth László

Gúnyárd megye hírnöke – Vajkai Miklós keresése hetvenedik születésnapján

Írónk tehát világéletében magányosan járta útját – a Fekete szél nemzedékéhez még nem, az iródiások Próbaútjához pedig már nem tudott csatlakozni, s magányosan az irodalomban nagyon nehéz. Volt idő, amikor úgy látszott: Nagy Miklósnak – mert ez volt a családneve – van, sőt nagy ereje van. De mint ahogy minden ember és minden érték törékeny és sérülékeny, az volt ő is, s mi talán nem figyeltünk erre (rá) eléggé. Neki pedig tizenhat éve már, hogy eddigi utolsó könyve megjelent (addig, huszonkét év alatt tizenkettő).
Felvidék - Szempont

Tóth László

Irodalmi kórképek

Lacza Tihamért, híres sakkozógépével együtt, Kempelen Farkas találta fel, még a 18. században. Előbb arra gondolt, hogy ő lesz, aki elrejtőzve a szerkezet üregében, működtetni fogja azt, de túl nagydarabnak sikerült, ezért a feltaláló kénytelen volt más megoldáshoz folyamodni. Félretette hát az egészen a 20. század második feléig ismeretlen találmányát, aki aztán végül Prágában született meg az Ady Endre Diákkörben szépreményű vegyészmérnök-hallgatónak.
Felvidék - Vers

Tóth László

December; karácsony…

December; karácsony közeleg.
Jöjj hozzám, jöjj kicsit közelebb.
A földet ellepik ősz ködök, nagy havak.
Esténként tőlem is, nekem is – védd magad, add magad.
Felvidék - Szempont

Tóth László sorozata III/3.

Szempontok és adalékok a készülődés és a felkészülés éveihez

Grendel Lajos novellái és recenziói, irodalomkritikai megnyilatkozásai is tulajdonképpen az 1970-es évek derekától kezdtek megszaporodni, azaz, úgy is mondhatnánk, íróilag ekkorra kezdett beérni. Amihez kedvezően alakultak életkörülményei is – elvégezte a pozsonyi Komenský Egyetem magyar–angol szakát, s 1973-tól mint a Madách Könyvkiadó szerkesztője, a munkahelyén is kizárólag az irodalomra összpontosíthatott, letöltötte sorkatonai szolgálatát, családot alapított stb.
Felvidék - Portré

Tóth László

Magasság és mélység között – Szőcs Géza (1953–2020)

Eszményeit – eszményeinket – mindvégig makacs következetességgel képviselő, küldetéses ember volt világéletében. Küldetéses, tehát kérdező ember, aki kezdettől s minden léthelyzetben a kérdéseit szegezte szembe a világgal. Aki most – kit ellenfelei, az övéitől eltérő eszményekben hívő, nem egy esetben politikai ellenlábasai és kisszerű becsmérlői soha nem tudtak legyőzni – a végzetes kórral szemben mégis alulmaradt.
Felvidék - Szempont

Tóth László sorozata III/1.

Szempontok és adalékok a készülődés és a felkészülés éveihez

Bár a Grendellel foglalkozók közül ugyan többen kitértek írónk kezdettől meglevő közéleti érdeklődésére utaló részvételére a maga idejében rendkívüli jelentőségű és a fiatalok legszélesebb rétegeit megmozgató Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) 1968–1969-es létrejötte – de inkább mondjam így: megalakulás-kísérlete – körüli történésekben, tudtommal eddig senki nem említette szerepét a nemzedék fiatal íróinak, irodalmárainak útkeresésében, formálódásában és nyilvánosság elé lépésében.
Felvidék - Szempont

Tóth László sorozata II.

Hogyan (ne) írjunk novellát – Grendel Lajos könyvkritikája 1975-ből

Feledésre sokszorosan méltó neve a magyar irodalomnak Moyzes Ilonáé, de még a csehszlovákiai magyarnak is. Van azonban Grendel Lajosnak egy korai, tudtommal máig kéziratban maradt kritikája 1975-ből, mely nevezett asszonyság Harangok című novelláskötetét vesézi ki.
Felvidék - Szempont

Tóth László

Száz év a „világfelfordulás” után – Trianon a szlovákiai magyar irodalomban?

Mert kényszerpályát nyitott a kisebbségbe kerülés, ami különösen az első években járt súlyos személyes tragédiákkal, meghasonlásokkal, az élet minden területét és vonatkozását újragondolni késztető következményekkel s ebből a sokkból kétségtelenül nehéz volt az eszmélés.
Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok