Eleinte 99 főre csökkentették a nézők egy teremben lévő maximális számát, majd tavasztól teljes bezárást rendeltek el, akárcsak a többi kulturális létesítményre vonatkozóan. Nyáron ismét nyitás következett, ami novemberben ért véget. Az újabb intézkedések december elejéig szóltak, amelyek nagy reményforrást jelentettek a Cinema City Magyarországnak, hiszen tavaly akkor adta a nézőszám az éves arány 12 százalékát. A Budapest Film azonban már teljes mozizárlatot jósolt és nem is vélekedett rosszul, hiszen a kormány meghosszabbította az intézkedések érvényességét, ami azt jelenti, hogy 2020 utolsó napjaitól mozi nélkül kell búcsúznunk.
Az együttesen öt hónap zárva tartással, a nézőszám az egyharmadára apadt. A kiesés több száz milliós veszteséget jelentett az iparágnak. „Ilyen még nem volt, amióta a Lumière testvérek feltalálták a mozigépüket” – jelentette ki Liszka Tamás, a Budapest Film igazgatója. A váratlan helyzethez igazodva a több premiert is elhalasztottak. Eszerint többek között el lett napolva a Hang nélkül II, a Halálos iramban 9, és az Örökkévalók is. Úgy tűnik, hogy az élet helyreállása után 2021-ben több stúdió is egyszerre fogja elárasztani a mozikat az idénre tervezett premierekkel.
Buda Andrea, a Cinema City mozihálózat marketing- és PR-igazgatója reménykeltőnek találja, hogy sok idei évre tervezett ígéretes film átkerült a következő év kínálatába, így jövőre lesz miből válogatni, és ez remélhetőleg komoly bevételt jelent majd a moziknak.
Bezárt mozik, online terjeszkedés
2020-ban a filmszolgáltatások nyertesei kétségtelenül az online forgalmazók lettek, ami a moziknak szintén nehézséget jelenthet a jövőre nézve. Például a Disney tulajdonában álló Pixar legújabb animációs filmjét, a Lelki ismereteket (Soul), saját platformján mutatta be először. Az újonnan létrehozott Disney+ felület pedig a Mulant vitte a nagyérdemű elé, egy időben a kínai mozik halasztott vetítéseivel.
Hazánkban elindult a Nemzeti Filmintézet által kezdeményezett Filmio, amelynek oldalán elsősorban klasszikus magyar filmeket lehet megtekinteni. Ennek részleteivel korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Ezenkívül a Távmozi a budapesti művészmozik fennmaradását és a Budapest Film alkalmazottai megélhetésének biztosítását szolgálja. Az előadások mellett online filmklubokkal és közönségtalálkozókkal is várják az érdeklődőket.
A különböző törvényes és törvényellenes streaming szolgáltatók népszerűbbé válása veszélyezteti a mozik jövőjét, bár az online lehetőségek mégsem képesek megteremteni a filmszínházak által létrehozott atmoszférát. A Budapest Film igazgatója februári nyitást remél, vélekedése szerint a megszokott nézőszámok a következő év szeptemberében térnek majd vissza. Amennyiben a jövőben oltásigazolásra lesz szükség a szolgáltatás igénybevételéhez, az megint csak a nézőközönség csökkenését jelentheti. Egy biztos: átalakulóban van az egész filmpiac.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.