N. Juhász Tamás: Méregdrága unalom

2022. december 20., 14:14

A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi sorozatról

 A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.

Sajnos hiába az egymilliárd dolláros költségvetés, az Amazon sorozata tele van hibákkal és problémákkal. Az egyik fő gond épp az egyik főszereplőnk: Galadriel, akit Morfydd Clark alakít. Emlékezzünk csak vissza Cate Blanchett alakítására: távoli, szinte megfoghatatlan, mégis nemes, viszont a sorozatban megjelenített tünde nagyon nem az a karakter, akit már korábban megismerhettünk. Gyakran elveszíti a fejét, már-már gyerekesen hisztisnek lehet nevezni. A hatalom gyűrűiben a tündéket túlságosan is emberinek, sőt sok esetben esendőnek és butának ábrázolták. Az ilyen karakterekért nem igazán tudunk izgulni.

A CGI-grafika szép, bár ez nem is csoda, hiszen ugyanaz a csapat dolgozik rajta, mint a filmek esetében. Sokkal inkább kilóg a lóláb a kellékek és a környezet megjelenítésénél. A nézőnek az az érzete támadhat, hogy nem is használati tárgyakat lát, hanem mintha egy ajándékbolt kellős közepébe csöppent volna, ahol a színészeknek azt az utasítást adták, hogy be ne piszkítsák vagy össze ne törjék a tárgyakat, mert akkor ki kell majd fizetniük. Egy ekkora büdzsével rendelkező alkotásnál ez azért gáz, valljuk be! A sorozat rengetegszer elidőzik felesleges dolgoknál – mintegy időhúzásként (a harmadik rész ominózus lovaglós jelenete), és az ütemezésnél is érezhetünk problémákat. Ami pozitívumként említésre méltó lehet, az Bear McCreary zenéje, amely remekül illeszkedik A Gyűrűk Ura világához.

A sorozat felénél (a szöveg megírásának idején négy rész jelent meg) azonban a készítőknek erősebb anyagot kéne felmutatniuk a második félidőre, mert jelenleg unottan fogunk kikászálódni a kanapénkból, hogy aztán gyorsan elfelejtsük az egészet. Egy ilyen részletgazdagsággal bíró világ esetében pedig ez nagyon nincs rendben.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. novemberi számában)