2022. december 27., 10:42
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
Szilvássy Carola szerepében Kádár Noémit láthatjuk/Forrás: Salt Communications Kft.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A film alapanyagát az a szenvedélyes gyűjtés és kutatás teremtette meg, melyet a színháztörténész Szebeni Zsuzsa 2010 óta végez ebben a témában. Bánffy Miklós trilógiájával, az Erdélyi történettel foglalkozva feltűnt neki, hogy az író múzsája, Carola mindegyre felbukkan a kordokumentumokban. Egy idő után kiderült, hogy tulajdonképpen minden szál hozzá vezet, illetve minden szál az ő kezében van. Egyetlen fejbólintással elérte, hogy nőként először üljön repülőgépen, egyetlen sóhajára mindent megtettek kedvéért a legokosabb, legrátermettebb férfiak. Mindezt nemcsak szépségével és lenyűgöző nőiségével érte el, hanem azzal is, hogy bíztak az értékítéletében a legkülönb férfiak. Művelt volt, egyedi, sajátos véleménnyel. Ő volt A nő, aki megteremtette, létrehozta a legnehezebb időkben a legcsodálatosabb magyar írói közösséget, az Erdélyi Helikont, mely alkalmas volt arra, hogy az akkoriban is csatározó írótáborokat összegyűjtse. Carola bábáskodásával, a Helikon égisze alatt ebben az időben került sajtó alá Szerb Antal Magyar irodalomtörténete. Carola férje, gróf Bornemissza Elemér – bizonyára felesége hatására is – nemcsak a saját birtokát fejleszti, de bölcsődét és kórházat finanszíroz. Bánffy gróf színházat tart fenn, hogy csak egy pár példát említsek.
Több felfedezés is támogatta a film létrehozását. Nemrég előkerült csodával határos módon Carola levelezése, valamint más értékes kordokumentumok is felbukkantak, amelyek a filmben még hitelesebbé teszik a korrajzot. A produkció voltaképpen Carola életepizódjainak megfilmesítése, melyekből kibontakozik egy izgalmas női sors.
A női alkotócsapatnak sikerült egy izgalmas, a főhőssel együtt gondolkodó filmet készítenie. A mindenes Szebeni Zsuzsa vizualitása mellett gyakorlott dramaturgként Ugron Zsolnának óriási szerepe van abban, hogy a film folyamatosan fenn tudja tartani az érdeklődésünket. Az archív filmfelvételek csodával felérő megszerzése Bertha Lívia érdeme, és az ő történelmi dokumentumfilmes tapasztalata is nagyon kellett ide (a filmes megközelítés leginkább az ő érdeme, gondolom). Rengeteg kordokumentum épül be a filmbe, mely egyáltalán nem tűnik zsúfoltnak vagy erőltetettnek, sőt a dramaturgiának és a rendezésnek köszönhetően inkább szükségesnek, kielégítőnek. A film egyensúlya remek, végig feszült és tartalmas marad.
Összességében nézve a film egy támaszpontot nyújt a mai nő számára is, hogy merjen kibontakozni, merje vállalni önmagát, istenadta szerepét.
A maga természete szerint és szabadon (dokumentumfilm)
Producer: Molnár-Bánffy Kata, Salt Communications Kft. Forgatókönyvíró: Szebeni Zsuzsa, Ugron Zsolna. Rendező: Szebeni Zsuzsa, társrendező: Bertha Lívia és Ugron Zsolna. Operatőr: Szepesi Dávid. Szereplők: Kádár Noémi (Carola), Bodolai Balázs (Bánffy Miklós), Laczkó Vass Róbert (Janovics Jenő), Farkas Adrienne (diakonissza). Narrátor: Fehérvári Péter.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. decemberi számában)
