Kubiszyn Viktor: 220 felett elhagyod a valóságot

2021. március 24., 09:40

Látvány, akció, autócsodák, robbanások, akció, látvány, kigyúrt férfiak, karcsú nők, robbanások, sebesség, adrenalin, pörgés, világmegmentés, látvány és akció. A Halálos iramban 8 nem akarja megváltani a világot – bár főszereplői megteszik –, egész egyszerűen oda akarja szögezni a nézőt két órán keresztül a székhez, hogy egy pillanatra se lélegezhessen fel. A Halálos iramban filmek sosem a mély mondanivalóról szóltak, sokkal inkább az akcióorgiáról, a sebességmániáról és mindemellett egyfajta férfias, macsó világról, ahol azonban fontosak az érzelmi kötelékek, a szolidaritás és a család.

Halálos iramban 8. – Forrás: UIP–Duna Film

A sorozat hetedik része a maga másfél milliárd (!) dolláros bevételével minden idők hatodik legnagyobb bevételű filmjévé vált. Másik, sokkal szomorúbb hirhedtsége a hetedik résznek, hogy a Halálos iramban forgatási szünetében hunyt el autóbalesetben a sorozat addigi fő fő arca és összetartó ereje, a csapat ikonja, Paul Walker. Halálával kérdésessé vált, érdemes e nélküle folytatni a sorozatot, de mint minden nagy kasszasiker esetében, ez sosem volt valódi kérdés – ha pénzt termel valami, akkor nincs az az érzelmi ok, ami miatt Hollywood elengedne egy jól bevált receptet.

Halálos iramban 8 – 1 vs 5.

A Halálos iramban 8 jól bevált receptje pedig az egyszerű történet, a remek (és kevésbé remek, de annál híresebb) színészek, a rengeteg összetört autó és a pörgős akciójelenetek, némi érzelmességgel és a család fontosságának hangsúlyozásával ellenpontozva. Ez elég egy korrekt filmhez, nagy csodát ne várjunk, de unatkozni nem fogunk, az garantálható. A film Kubában kezdődik, rögtön egy népünnepélybe oltott utcai versennyel, amiben főszereplőnk, Dominic Toretto (Vin Diesel, aki egyben a film egyik producere is) leiskolázza a helyi maffiózót egy adrenalinnal teli autós zúzásban – ezzel meg is kapjuk az alaphangot, a film ebben a pörgős stílusban folytatódik, New York utcáin át egészen egy titkos sarkvidéki katonai támaszpontig, ahol a narancssárga és egyéb neonszínekben pompázó sportkocsicsodák mellett a nagy leszámoláskor egy atomtengeralattjáró is megjelenik.

A filmben a történet szinte mellékes (Torettót megzsarolja egy szőke, gyönyörű bűnöző – Charlize Theron –, így főhősünk a nászútját otthagyva és a csapatát elárulva a szőke ciklonnak kezd dolgozni, hogy tömegpusztító fegyvereket lopjon el, földön, vízen levegőben, de a végén minden jóra fordul, a csapat összeáll, a világ megmenekül, a család egyesül), ami a valódi lényeg, az a látványorgia, a verekedés és a lövöldözős jelenetek, az autósüldözések (köztük egy több száz autós, távirányított autóhorda tombolása) és a hihetetlen pusztítás, amit a főhősök véghezvisznek a kalandok során. A Halálos iramban 8 B kultfilm lett mindazok számára, akik szeretik az ütős akciót, a humoros párbeszédeket, valamint ha a film végén a világ újra megmenekül.

Kubiszyn Viktor

Hogyan teremtsünk gonoszt

2021. március 23., kedd

A félelemre építő filmek akkor sikeresek, ha sikerül megteremteniük egy olyan hangulatot, ahol a néző átéli a közös alapélményt: a félelmünket az ismeretlentől. Mindannyiunkban ott él a sötétben bujkáló gonosztól való rettegés, attól a gonosztól, amit nem ismerünk, nem értünk, nem fogunk fel, de tudjuk, hogy veszélyt jelent ránk. Minden idők egyik legjobb horror-sci-fije, az 1979-es Nyolcadik utas: a Halál ezt az érzést találta telibe, lett hatalmas világsiker, indította el az Alien-filmek sorozatát, és nem utolsó sorban ettől a filmtől lett A kategóriás sztár Sigourney Weawer.

Kubiszyn Viktor

Filmtörténet: Drog és kultfilm 2. – Társadalom és szerhasználat

2021. március 20., szombat

A drog tematikájú alkotásokon belül témánkba vágóan megkülönböztethetünk zsánerfilmeket (tömegfilmműfajokat), midkult filmeket (átmenet a zsáner és a szerzői film között) és néhány különleges esetben fehér hollónak számító szerzői filmeket. A drogokat motívumként vissza-visszatérő módon, védjegyként használó zsánerek már a harmincas évek óta a következők: krimik, thrillerek, gengszterfilmek, később az akciófilmek, ritkább esetben a horrorok és a sci-fik.

Kubiszyn Viktor

Magyar törvényen kívüliek

2021. március 18., csütörtök

Minden nép közös emlékezetében vannak olyan hősök, akik a törvényen kívül álltak a maguk idejében, és aztán az emlékezet bűnözőket hősökké magasztalt vagy épp fordítva: hősökből lettek bűnözők az utókor előtt.

L. Takács Bálint

A romantika örök – Várkonyi Zoltán: A kőszívű ember fiai

2021. március 17., szerda

Ásvai Jókay Móric munkásságának ismertetését aligha szükséges túlnyújtani: a Jókai Mór néven ismert író, politikus, újságíró a legkelendőbb és legismertebb magyar szerzők közé tartozik. Bár irodalmi renoméját számos klasszikus remekmű táplálta, még ebből az impozáns felhozatalból is kiemelkedik A kőszívű ember fiai.

Kubiszyn Viktor

Százéves démonok - Drog és kultfilm 1. (Szerek és kultuszok)

2021. március 12., péntek

Egy kínai lány pipából ópiumot szív. Térdelő hippiknek egy kifestett arcú társuk valamit áhítattal a szájukba tesz, mintha áldozóostya volna. Fiatal fiúk egy cigarettát adnak körbe, a füstjét benn tartják, később nevetőrohamot kapnak. Szuperközeli egy vénáról, amelybe tű hasít, vér zubog a fecskendőbe, majd egy elernyedő testet látunk. A fent felsorolt példa néhány a sok ezer filmes jelenetből, amelyben kábítószer fogyasztását láthatjuk.

Hegyi Damján

Az a másik név a stáblistáról – David Fincher: Mank

2021. március 11., csütörtök

Az 1942-es Oscar-gálán az akkor 26 éves, filmes léptékkel pofátlanul fiatal csodagyerek, Orson Welles és egy színházkritikusból lett alkoholista forgatókönyvíró kapta meg a legjobb forgatókönyvnek járó díjat.
Ebből a mondatból a második név kihagyása jól rávilágít Herman J. Mankiewicz emlékezetének eddigi státusára, pedig „Mank” a hollywoodi aranykor egyik legnagyobb hatású embere.

Kubiszyn Viktor

Milyen volt szőkesége, mikor leomlott a berlini fal

2021. március 09., kedd

Az Atomszőke maga az életre kelt nyolcvanas évek – retró, amiben keveredik a John Wick-en iskolázott nyers brutalitású akciókoreográfia és az elröppenő idő nyomán merengő mélabús nosztalgia. A film alapja egy képregénysorozat volt (Antony Johnston The Coldest City) és természetesen a hidegháború végének eseményei. Mindez feldúsítva egy halálos szőkeséggel (Charlize Theron) – mi kellhet még? A magyar nézőknek külön izgalmas, hogy a filmet részben Budapesten forgatták, így ismerős helyszínek is szembejöhetnek két leszámolás közt.

Kubiszyn Viktor

Mi lesz a gyermekekkel háború után? – Takahata Iszao: Szentjánosbogarak sírja

2021. március 05., péntek

„1945. szeptember 21. Ezen az éjszakán haltam meg.” Egy rongyos, csontsovány fiú fekszik egy oszlop tövében, sok más rongyos gyerek ugyanígy, körülöttük gomolyog az emberáradat, átlépnek rajtuk, kikerülik őket. Ahol háború volt, ott háború volt, a kisgyerekek pedig gyengék a túléléshez. Erről szól a Szentjánosbogarak sírja: gyerekekről, akiknek meghalnak a szülei, gyerekekről, akiknek nincs hol lakniuk, mert lebombázzák a házukat, gyerekekről, akik megpróbálják túlélni az éhséget, a magányt – de belehalnak.

Kubiszyn Viktor

Óriásmajom-tangó

2021. március 03., szerda

King Kong nevét mindenki ismeri, az is, aki életében csak nagyon kevés filmet látott. Az óriásmajom alakja a közös kulturális tapasztalat egyik közkincse a XX. század eleje óta, amikor először megjelent a mozivásznon. Alakja egyszerre idézi meg a rettegést az ismeretlentől, a természeti erőktől, a civilizációs szorongást a természettől – hiába tűnik úgy, hogy mi uraljuk a bolygót és a természetet, ez valójában a felszín, a mélyben ismeretlen erők rejtőzhetnek. Ennek a szorongásnak egyik filmes teremtménye King Kong, akiről az 1933-as első film óta rengeteg regény, képregény, írás, tévésorozat és persze film is készült.

Debreceni Balázs - Lovász Ádám

Tátongó lyukat láttam az Emberben – Poszthumanizmus és mozgókép 2.

2021. március 02., kedd

A poszthumanista filozófusok alapvetően az emberi létezésen túli (poszthumán), illetőleg a humanista filozófiák utáni (poszthumanista) történésekre koncentrálnak, ennek megfelelően kivételes figyelmet szentelnek a mesterséges intelligencia, továbbá a növényi és állati létezés világának. Vitatják, hogy az ember lenne a teremtés koronája, emellett az emberi ész és értelem descartes-i eredetű antropomorf világkép evidenciáit kritizálják, hiszen szerintük semmilyen szempontból nem bizonyított, hogy érzékeink és értelmünk révén képesek vagyunk megismerni a teremtés teljességet.

Kubiszyn Viktor művei

Legfrissebb hírek

2021. április 16., 11:10

Farkas Wellmann Endre
Amikor 2005-ben... – Törőcsik Mari emlékére

2021. április 16., 08:50

Bonczidai Éva
Épp ránk van szükség – Gazdag Ágnes műveiről

2021. április 16., 08:31

Nagygéci Kovács József
Láthatáron innen és túl

2021. április 16., 08:23

Bárczi István
Védj a gonosztól

2021. április 16., 08:19

Tőzsér Árpád
Thészeusz egy moszkvai kórházban