A nagyszámú beérkezett szinopszisra tekintettel a pályázat első fordulójában a dokumentumfilmek gyártására meghirdetett 200 millió forint támogatási keretet a filmintézet májusban megemelte, hogy minél több minőségi mozgókép készülhessen. A Televíziós Döntőbizottság összesen 302,532 millió forint támogatást szavazott meg 41 dokumentumfilm gyártására.
A bűvész, a püspök és a fotográfus
Dokumentumfilm készül a Hadik család kalandos történetéről (rendező: Hevér Zoltán), a Bory családról (rendező: Novák Emil), Ferencz József erdélyi unitárius püspökről (rendező: Orbán János Dénes), Rodolfóról, a legnagyobb magyar bűvészről (rendező: Géczy Dávid), a modern képzőművészet megkerülhetetlen alkotójáról, Csernus Tiborról (rendező: Surányi András), Brassai Halász Gyula világklasszis fotográfusról (rendező: Borsody István), az Auguszt család másfél századon átívelő történetéről, mely a főváros múltját is feleleveníti (rendező: Sztanó Hédi), a temesvári születésű Illy Ferenc, a világhírű Illy kávé atyjáról (rendező: Makó Andrea), valamint Bence Lajos muravidéki magyar költőről (rendező: Gál Anasztázia).
Tragikus történelmi események feldolgozására vállalkoznak az alkotók szemtanúk és túlélők megszólaltatásával. Téglásy Ferenc és Téglásy Imre az ’56-ot követő megtorlógépezet működését, Vojtkó Ferenc, valamint Somogyvári Rudolf is a magyarországi svábok traumáit, dr. Velkovics Vilmos Budapest ostromát, mely során minden harmadik elesett katonára egy civil áldozat jutott, Pannoniay Boglárka Erzsébet a felvidéki kitelepítések történetét, míg Varjasi-Kispéter Zsófia a hortobágyi kényszermunkatáborokból visszatérők újrakezdését és beilleszkedését dolgozza fel készülő dokumentumfilmjében.
A példaértékű történeket megörökítő filmek között ismerhetik meg majd a nézők a több száz gyermeket megajándékozó „dévai mikulásokat” (rendező: Novák Lajos), a Magyar Örökség díjas Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart és tanárait (rendező: Ducki Witek), a Budapestről a varázslatos Székelyvarságra költözött Baksa József túravezetőt (rendező: Pál Melinda), a Duna-delta természetvédelmét 55 éve szolgáló Kiss J. Botond nemzetközi hírű természettudóst (rendező: Xantus Áron–Xantus Gábor), a Városmajori Katolikus Egyesület több évtizedes megtartóerejének titkát (rendező: Réti László) és a generációk életét jobbá tevő Molnár Mária misszionárius tevékenységét (rendező: Hegedűs Péter).
A magyar képregénytől Pilinszky Jánosig
Először készül átfogó munka a magyar képregény történetéről (rendező: Gábor Bence), a várbeli Sziklakórház kalandos múltjáról (rendező: Rozgonyi Ádám), valamint Nikola Tesla, a világhírű feltaláló Budapesten töltött pezsgő időszakáról önéletrajzi írásait feltárva (rendező: dr. Takó Sándor–Bánovits Ottó).
Jankovics Marcell Magyar szentek és boldogok című sorozatának új epizódja készül, ezúttal a keresztény magyar királyság megteremtésében és megtartásában kulcsszereppel bíró főpapokról. Papp Gábor Zsigmond közkedvelt retró- (Budapest retró, Balaton retró) sorozatának folytatása, a Honvéd retró a Magyar Néphadsereg három évtizedét dolgozza fel. Mispál Attila Pilinszky János sorozata, a Csillaghálóban harmadik részével a költőóriásra emlékezhetünk a 2021-ben esedékes 100. születésnapján. Zámborszki Ákos Szomszédaink, a magyarok sorozata Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában folytatódik. Pigniczky Réka a Memory Project keretében készült mintegy 150 interjúból készít filmkivonatot az ’56-os forradalom évfordulójára.
A támogatott filmek listája és a további információk a Nemzeti Filmintézet honlapján olvasható.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.