„Kultúrtörténeti pillanatról beszélhetünk, hiszen a Filmión keresztül a közel százhúsz éves magyar mozgófilmkincs vált bárki által elérhetővé, folyamatosan bővülő kínálattal” – mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Filmio online indításán. A számítógépen, tableten és okostelefonon keresztül is, reklámok nélkül elérhető Filmio előfizetéses rendszerben működik, viszont a szolgáltatásért fizetett díj egyben a magyar film támogatása. A mintegy 220 most elérhetővé vált alkotásból több mint 160 nagyjátékfilm szerepel, köztük a közelmúlt sikerei, így a Valami Amerika-trilógia, a Poligamy, a Megdönteni Hajnal Tímeát, a Swing, a Kincsem, A Viszkis, a Liza, a rókatündér és az Oscar-díjas Saul fia.
Digitálisan felújított és restaurált változatban tekinthető meg százhúsz régi magyar filmklasszikus, mint a Hyppolit, a lakáj; a Mici néni két élete; A tizedes meg a többiek; A veréb is madár; A tanú; a Régi idők focija; A Pogány Madonna; a Megáll az idő; a Szamárköhögés; a Macskafogó; a Roncsfilm; a Sose halunk meg; a Csinibaba vagy a Moszkva tér. A kínálatban szerepel az egyik első fennmaradt magyar mozifilm, Michael Curtiz (Kertész Mihály) 1914-ben forgatott alkotása, A tolonc. A filmio.hu-n animációk, dokumentumfilmek, tévéfilmek is szerepelnek, a választék hétről hétre nő.
Macskafogó – előzetes
Az induló csomagban tizennégy cannes-i fesztiváldíjas, nyolc Oscar-jelölt, két Oscar-díjas, továbbá két-két berlini és európai filmdíjas alkotás található. A színészek közül Törőcsik Mari látható a legtöbb filmben, húszban. A Filmión információk olvashatók az egyes filmek készítőiről, tartalmáról, emellett filmplakátok és számos extra, köztük standfotók, werkfilmrészletek kerülnek fel a felületre. A filmek bemutatásuk időpontja, műfajuk és más szempontok alapján is kereshetők a tárban.
„Hiányzott már egy olyan platform a közönségnek, ahol egyben elérhető a magyar filmek java, legálisan, kiváló minőségben” – hangsúlyozta Káel Csaba. A platform műszaki hátterét az Antenna Hungária csapata hozta létre és üzemelteti. Káel Csaba elmondta, hogy a filmintézet tárgyal a Színház- és Filmművészeti Egyetem teljes archívumának átvételéről. A Filmio jelenleg kizárólag Magyarországon érhető el. A tervek szerint a filmek hamarosan magyar akadálymentesített és angol felirattal is nézhetők lesznek, készül az okostévé-applikáció, továbbá a V4 filmintézetei is kapcsolódni fognak saját tartalmakkal a felülethez.
„Az a kultúrkör, amit számunkra a filmek jelentenek, nagyon fontos az életünkben és szeretnénk, ha ezzel a gyerekeink is tisztában lennének. A Filmio egy új, speciális forgalmazási felület: miközben továbbra is fontos számunkra a mozi, manapság nagyon sok film a streaming szolgáltatásban jelenik meg. Így élik ma reneszánszukat a dokumentumfilmek és a sorozatok. A Filmio segíthet abban, hogy vegyes forgalmazásban minél több magyar film tudjon eljutni a nézőkhöz. Lényeges, hogy a szakma számára is feltárjuk a filmtárban rejlő lehetőségeket” – emelte ki a kormánybiztos. A tervek szerint az új filmek a mozibemutatót követően a Filmión lesznek először láthatók, sőt számos, kifejezetten moziforgalmazásra szánt mozgókép premierje a Filmión lehet. Az induló havi előfizetési díj 890 forint, a regisztráció januártól 1190 forintra emelkedik, jövő tavasztól előfizetés nélkül egy-egy adott filmet is ki lehet kölcsönözni.
A streaming szolgáltatás elérhető a Filmio oldalon.
Van egy filmsorozat, amely képes bemutatni a XXI. század első két évtizedét, sőt annál is továbbmegy, disztópikus történeteivel (ellenutópiáival) egy lehetséges hátborzongató jövőt jelenít meg. A sorozat látványvilágát nagyban befolyásolják a napjainkban már elérhető digitális eszközök.
Október 19-én lezárult a 23. Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat nevezése. Az idei fesztiválra 368 filmes és 100 fotós pályázat érkezett, ezekből a művekből választja ki az előzsűri azokat az alkotásokat, amelyek a november 18–21. között megrendezésre kerülő fesztivál programjába bekerülnek.
Közismert, hogy a louisianai nagyváros a dzsessz szülőhazája, de a húsz éve filmező Michael Murphy New Orleans: A zene városa című dokumentumfilmje erősen árnyalja ezt a képet. Végigjárja New Orleans komplett zenei fejlődését, és a hosszú utazáson Terence Blanchard hatszoros Grammy-díjas amerikai dzsessztrombitás személyében csodálatosan képzett segítőnk akad.
A cyberpunk (technicizált urbánelidegenedés versus humánerőforrás) analógiájára, és sokáig szinte kizárólag a Gőzfiúra alkalmazva született meg a steampunk fogalma: nem túl távoli múlt, szinte kisrealista közeg némi szürrealizmussal és a XXI. századból visszavetített technikai szemlélettel dúsítva, és mindez nyakon öntve a szokásos technopesszimizmussal.
„Ne feledd, amit anyádnak adsz, az élet mind visszaadja majd” – hangzik el Mamma Romában. Pier Paolo Pasolini első filmje, a Csóró (Accatone) viharos visszhangja azonnal lehetővé tette a folytatást. Az operatőrlegenda, Tonino Delli Colli elmondása szerint Pasolini néhány hét alatt kitanulta a szakma alapjait, második filmötletéhez már konkrét vizuális tervekkel érkezett.
Bergendy Péter horrorfilmje két elismerést is kapott a 20. Trieste Science+Fiction filmfesztiválon Olaszországban. A Post Mortem a kísértetfilm műfaj kitűnő újragondolásáért és a spanyolnátha idejének tökéletes megidézéséért különdíjat nyert, és a rangos Méliès zsűri elismerő oklevelét is megkapta.
A rajzolt filmeket mind a filmkritika, mind a közönség reflexből utalja a „gyerekeknek szól” kategóriába, pedig ez ugyanolyan botorság, mintha Picassót, Dalít, vagy Jackson Pollockot az óvodába száműznénk, mert volt képük ecsetet használni a fotózás korában. Az animeuniverzum egy – kisebb – része valóban kifejezetten gyerekeknek szól, de a fősodor inkább a kamaszoknak, valamint az ifjú és kevésbé ifjú felnőtteknek nyújt maradandó élményt. Ilyen minden idők egyik leghíresebb animéja is, a Katsuhiro Otomo rendezte gyönyörű anti(?)utópia 1988-ból, az Akira.
Író, költő, filmrendező, forgatókönyvíró, teológus, filozófus, és még sorolhatnánk Pier Paolo Pasolini titulusait, aki a huszadik század európai filmtörténetének egyik legegyedibb látásmódú alakja, élettörténete több könyvet kitöltene (van is pár ilyen). Az olasz művészzseni pályáját egyaránt övezte utálat és tisztelet, a kilátástalan kezdetektől egészen a tragikus haláláig.
November 12. és 15. között rendezik meg az első Pápai nemzetközi történelmi filmfesztivált (PIHFF), amelyen 24 alkotást láthat a közönség. A fesztivál zsűrijének tagja lesz Árpa Attila rendező, Győri Márk operatőr, Kovács Claudia operatőr és Zámbori Soma színművész, valamint egy angol tagozatos pápai diákokból álló diákzsűri is értékeli majd a filmeket. A vetítéseket a pápai Petőfi moziban tartják, a nézők regisztráció nélkül, ingyenesen látogathatják a rendezvényt. A részletekről Pozsgai Zsolt fesztiváligazgatót kérdeztük.
András (Fekete Ernő) egy sikeres reklámügynökség kiégett kreatívigazgatójaként még azután is komoly író szeretne lenni, hogy az első regénye csúnyán megbukott. Lenéz mindent, ami nem szépirodalom, így mélyen megveti az új spirituális bestsellert, az Így vagy tökéletest és annak népszerű szerzőjét, Katát (Béres Márta). Aztán egy közös fotójuk felpörög a közösségi médiában, elterjed róluk, hogy járnak, és Andrásnak – kis segítséggel – támad egy nagy ötlete: ez a kapcsolat esetleg sikerre segítheti az új művét.