Kubiszyn Viktor: A sólyom röpte – Mészöly 100

2021. január 19., 01:05

Mészöly Miklós írásaiból nem könnyű filmet készíteni, és sokáig az 1970-es Magasiskola volt az egyetlen adaptáció, amely az ő művéből készült. A feldolgozás sajátossága azonban, hogy az 1956-ban íródott kisregényt Mészöly a rendezővel együtt dolgozta át mozgóképpé, a forgatókönyvet közösen írták, a film dialógusait pedig Mészöly egyedül jegyzi. A kisregény egyik ihlető elemének tekinthető (a szocializmus politikai berendezkedése mellett), hogy az író egy alkalommal maga is egy kísérleti solymásztelep vendége volt pár napig, így a regényben (és a filmben) megjelenő realista elemek valós eseményekből eredeztethetők.

Magasiskola - Forrás: NFI

A Magasiskola története egyszerű: egy alföldi, a világtól elvágott solymásztelepre egy fiatalember érkezik (Ivan Andonov), aki gyakornokként vesz részt a sólyomidomításban. A telep vezetője, Lilik (Bánffy György) jóindulatú, de vasfegyelmet tartó és kizárólag az idomításnak és a sólymoknak élő figura. Négy segédje minden utasítását vakon követi, csakúgy, mint a férfiak igényeit – minden tekintetben – kielégítő Teréz (Meszléry Judit), aki a budapesti szobrászlét helyett választotta az alföldi tanyavilágot, a sólymokat és Liliket. A kevés párbeszéddel, sok hosszú snittel (és jópár, szinte videóklipesre vágott szekvenciával) elmesélt sztorit a fiatalember nézőpontjából látjuk, aki meglehetősen idegenül mozog ebben a közegben, de igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Lilik megszállottsága azonban különleges, diktatórikus elemekben mutatkozik meg, a sólymokhoz, az emberekhez és –  általában a világhoz – való viszonya egyre ijesztőbb főhősünk számára, aki egy adott ponton gyakorlatilag elmenekül a telepről.

Összehasonlítva a kisregénnyel, feltűnő, hogy Mészöly milyen szabadon kezeli saját írását: a filmben arányait tekintve sokkal kevesebb a párbeszéd mint az irodalmi műben, rengeteg dialógus kimaradt, ugyanakkor hangsúlyos szövegrészek (például Lilik elmélkedése arról, hogy a nemcsak ő szuggerálja, idomítja a sólymot, hanem az is őt), amiket a narrátor mesél el a kisregényben, a filmben párbeszédes formába kerültek. Ugyanígy némely flashback is a történet jelenidejébe került, valamint néhány, a kisregényben hangsúlyos eszmefuttatás is kimaradt. Az író a műve és a mozgókép iránti alázatból átengedte a terepet a rendezőnek, Gaál Istvánnak (aki a rendezés mellett vágta is a filmet, ennek köszönhetőek például a szédítő-hipnotikus solyómröptető szekvenciák) – a Magasiskola sokkal lassabb, szikárabb, költőibb és enigmatikusabb lett a vásznon, mint amilyen irodalmi teljesítmény papíron. Ez természetesen Mészöly közreműködésének legalább annyira köszönhető, mint Gaál István rendezői és vágói tehetségének. Mindenképpen meg kell még említeni az operatőr Ragályi Elemért is, aki a beállítások és kameramozgások költői eleganciája mellett a film sajátos színvilágát és szinszimbolikáját teremtette meg (a történet előrehaladtával a melegebb, sárgás képi világ hidegebb árnyalatokba vált).


Magasiskola (Gaál István, 1970, részlet)

A Magasiskolát szokás a Jancsó-féle parabolisztikus filmes elbeszélés egyik csúcsának tekinteni, vagyis mutat valamit, de valójában teljesen másról szól: esetünkben a solymásztelep hétköznapjai valójában a diktatúra és a szocialista rendszer természetrajzát ábrázolják. A cenzúra megkerülésére létrejött parabolafilmek összekacsintása a nézővel („te is tudod, hogy miről van szó valójában”) szerencsére a Magasiskolában nem tetten érhető, mert annál sokkal szabadabb és öntörvényűbb mű. A parabolisztikus-áthallásos művek értelmezésekor egyetlen lefordított olvasat kínálkozik a nézőnek, azonban ez be is szűkíti mind az értelmezést, mind a művészi hatást. A filmet nézhetjük a Kádár-rendszer diktatúrájának allegóriájaként is, azonban a Magasiskola ennél jóval több, és azok számára is maradandó élményt adhat, akik nem éltek a Kádár-rendszerben (vagy horribile dictu, nem is érdekli őket annyira). 2021-ben is számtalan olvasat és lehetőség kínálkozik a Magasiskola befogadása során: A Mészöly–Gaál–Radványi alkotótrió műve máig releváns kérdéseket feszeget a szabadság-közösség-bezártság, a természet és civilizáció, a káros-kártékony, a férfi-nő viszonyok, és a hatalom és kiszolgáltatottság megfordíthatósága mentén (aki a leghatalmasabb, az is lehet rab, lásd, Lilik kapaszkodása Diana emlékébe). A Magasiskola emellett a magyar mozgóképtörténet egyik olyan ritka adaptációja, ahol a filmverzió magasan lekörözi minőségben és jelentőségben az eredeti irodalmi művet – és ez paradox módon nem kis részben az írónak is köszönhető, aki kellő művészi alázattal működött közre saját műve átültetésében egy másik médiumra.

 

Legfrissebb hírek
2021. május 08., 09:19
2021. május 08., 09:08
2021. május 08., 08:35
2021. május 08., 08:30
Legnézettebb