James Bond, Ian Fleming könyveinek hőse, 1962-ben mutatkozott be a Dr. No című kémfilmben, az ikonikus Sean Connery főszereplésével. A skót származású színész, aki ellenállhatatlan vonzerővel ruházta fel a legendás ügynököt, öt további folytatásban szerepelt (Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Csak kétszer élsz és a Gyémántok az örökkévalóságnak), és egy nem hivatalos produkcióban (Soha ne mondd, hogy soha). A hivatalos sorozat utolsó két része között – az akkor mindössze harmincéves – George Lazenby vette át Connerytől a szerepet az Őfelsége titkosszolgálatában című filmben. A kollekció tartalmazza a Casino Royale (1967) című Bond-paródiát is, amely nagy vonalakban Fleming első könyvén alapul.
James Bond főcímdal
1973-ben a brit színész, Roger Moore vette át a titkos ügynök szerepét. Moore összesen hét filmben mentette meg a világot (Élni és halni hagyni, Az aranypisztolyos férfi, A kém, aki szeretett engem, Moonraker – Holdkelte, Szigorúan bizalmas, Polipka, Halálvágta). A nyolcvanas évek végén Timothy Dalton lett az új 007-es, és két film (Halálos rémületben, A magányos ügynök) köthető hozzá. Alakításában egy sebezhetőbb oldaláról is megismertük a szuperügynököt, miközben az akciójelenetek az eddigieknél jóval realisztikusabbá váltak.
1995-ben Pierce Brosnan mutatkozik be James Bondként az Aranyszemben. Brosnan Connery eleganciáját ötvözte Moore karizmájával az általa fémjelzett négy filmben (az Aranyszem mellett: A holnap markában, A világ nem elég, Halj meg máskor), amelyeket ma már úgy nézhetünk, mint a késő kilencvenes évek klasszikus hollywoodi blockbusterjeit. A 007-es ügynök legutóbbi reinkarnációja Daniel Craig, aki négyévnyi szünet után a Casino Royale (2006) című akcióthrillerrel adott új lökést a sorozatnak. A filmet mind a mai napig a valaha készült legjobb Bond-filmként tartják számon. Az ezt követő filmekben (A Quantum csendje, Skyfall, Spectre – A Fantom visszatér) jobban megismerhetjük a 007-es titokzatos életét. Craig utoljára a remélhetőleg 2021 áprilisában érkező Nincs idő meghalni című filmben fogja magára ölteni a titkos ügynök szmokingját.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.