2020. október 20., 07:16
A Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című könyvéből készült, 1982-ben bemutatott Szárnyas fejvadász minden idők egyik legnagyobb filmes legendája lett. A Ridley Scott rendezte, Harrison Ford főszereplésével készült film egy fél évszázadra előre meghatározta a sci-fik látványvilágát (ezen túl a videoklipekét és a netkorszakét is), és azóta másképp gondolkodunk a mesterséges intelligenciáról, az életről és az öntudatról is. Lehet-egy ilyen filmet folytatni? Hollywood megpróbálta.
Az eredeti Szárnyas fejvadász mind filmes megoldásaiban (főképp lenyűgöző látványvilágával), mind kérdésfeltevéseiben megelőzte korát. Mi tesz bennünket emberré? – kérdezte magától és az emberszerű replikánsoktól (az emberhez teljesen hasonlító androidok, akiket az emberek rabszolgamunkára használnak) az eredeti Szárnyas fejvadász címszereplője, Deckard (Harrison Ford). A kérdés a folytatásban is visszatér, de sokkal csavarosabb és kifordítottabb módon. Harminc évvel járunk az eredeti film története után, 2049-ben – a nagyvárosok még zsúfoltabbak, még lehangolóbbak, még jobban tele vannak technikával, az emberek – és az új generációs replikánsok – még magányosabbak, a természetből pedig szinte semmi sem maradt, csak por, törmelék, hamu és emlékek.
A film főhőse, K ügynök (Ryan Gosling) maga is replikáns, teljesen emberszerű mesterséges android, aki a lázadó, korábbi generációs fajtársaira vadászik az LAPD rendőrség kötelékén belül. Egy vadászat során különös rejtélyre bukkan, amelynek felgöngyölítése alapjaiban forgatja fel az emberek és az őrájuk hasonlító replikánsok világát, a nyomozás során előkerül a harminc éve eltűnt Deckard is (ismét Harrison Ford alakításában), egy magát istennek képzelő cégtulajdonos, aki a replikánsokat gyártja (Jared Leto) és rengeteg gyönyörű (és vagy halálos, vagy szomorú) nő, akik hol androidok, hol emberek, hol pedig kivetített hologramok. A történet lassan csordogál, és a sztori az eredeti filmhez képest sokkal kevésbé elgondolkodtató és mély, a folytatás jóval egyszerűbb vonalvezetésű mint a nagy előd.
The Beauty Of Blade Runner 2049 - összeállítás a Szárnyas fejvadász 2049 snittjeiből
De a Szárnyas fejvadász 2049 ereje nem is a történetben rejlik, hanem a lenyűgöző képi világban és az atmoszférában, amit megteremtett a rendező és a látványért felelős stáb (érdekes adalék számunkra, hogy a Szárnyas fejvadász 2049 felvételei Magyarországon, azon belül is főként a budapesti Origo Filmstúdióban és az etyeki Korda Filmstúdióban zajlottak.) A majdnem háromórás film egyszerre kísérleti, művészi és hollywoodi. A gyönyörű és melankolikus, vagy épp akciódús képsorok hipnotizálják a nézőt, a tökéletesen összeállított zene és hangeffektek pedig remekül illeszkednek a film posztapokaliptikus hangulatához. Aki sima akciófilmet, netán akciódús sci-fit vár, az csalódni fog, de aki nyitott a memóriába beleégő hipnotikus képfolyamokra és a totális filmélményre, az imádni fogja a Szárnyas fejvadász 2049-et.
