Hagyomány és progresszió; rendezői lét és egyéni alkotói programok; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban – ezek mind-mind olyan felvetések, amelyek a beszélgetések során szóba kerülhetnek, és nem utolsósorban az animáció világán túl is érdekesek. Az előadásokon többek közt az alábbi kérdések vetődnek majd fel: a magyar animáció történetét, de általában a műfaj fejlődését tekintve melyek azok a szempontok, amelyek a művészeti értékek létrehozásához elengedhetetlenek? Miben áll a tehetségek gondozása, hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? Mi az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, valamint a mecenatúra és a kultúra kapcsolata? Az MMA MMKI évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, hiánypótló munkák megjelenését támogatja és gondozza. Ezen a területen első alkalommal történik meg, hogy eltérő generációk képviselőit ültetik egy asztalhoz.
Az esték házigazdája Kollarik Tamás magyar filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező, aki egyúttal a beszélgetéssorozat megálmodója is. Az első alkalommal Kollarik Tamás vendégei Fülöp József és Orosz Anna Ida lesznek.
Fülöp József animációs filmrendező, vizuális kommunikációs tervezőművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora. Diplomáját az Iparművészeti Főiskolán szerezte az 1991-es Trip című animációs diplomafilmjével. A következő években animációs reklámfilmeket, főcímeket készített, valamint televíziós arculattervezései is híresek (Hír TV arculat [2002], Minimax TV On-Screan arculat [2004] stb.). Több grafikai tervezési munkát is készített (Életrevaló Plusssz – Pharmavit [1995]), továbbá az ő nevéhez fűződik a Varga Stúdió arculata (1994–2000, 2002) és a Minimax TV vállalati arculata (2004). Kiállítások és fesztiválok szervezője (Kiskakas animációsfilm fesztivál [2002], BAF) és aktív résztvevője, publikációk, illusztrációk, illetve webprojektek készítője.
Füöp József - MOME
Orosz Anna Ida filmtörténész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen oktat animációt. Kutatási területei: animációsfilm-történet, magyar animáció, kortárs animáció és animációs dokumentumfilmek. Filmtörténet–angol szakpáron végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2011-ben, ugyanitt a Film-, média- és kultúraelméleti doktori program doktorandusza. 2012 óta a Magyar Nemzeti Filmarchívumban animációs szakreferensként tevékenykedik. 2009 óta vesz részt a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szervezésében, valamint a 2012-ben indított budaörsi Primanima Nemzetközi Animációsfilm-fesztivál alapítója és programkurátora. Számos nemzetközi animációs fesztiválon vett részt a zsűri tagjaként, illetve retrospektív és kortárs magyar animációs programok kurátoraként (Dok Leipzig; Monstra; Animator; Ars Independent; Animateka; Anifilm; Fest Anca; Animated Spirits).
Animációs esték
Az első adásban szó lesz többek között arról, hogy a magyar animáció területén miként jutottunk el a kezdetektől napjainkig, milyen hagyományokra épült a története, hogyan határozható meg a szakma helyzete napjainkban és milyen irányba tart a jövőben. Említésre kerülnek továbbá a magyar animáció főbb műhelyei, legnagyobb alakjai, intézményei, iskolái, és természetesen azok a kiemelkedő személyek is, akik a múltat ilyen értelemben összekötik a jelennel. Kiderül, milyen képzési lehetőségek vannak ma az animáció területén, és hogy milyen feladatok állnak a szakma előtt a további fejlődés és népszerűsítést szem előtt tartva.
A beszélgetéssorozat vendégei lesznek Orosz Anna Ida és Fülöp József mellett a továbbiakban Jankovics Marcell és Bucsi Réka, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Ternovszy Béla és Andrasew Nadja valamint Varsányi Ferenc és Gelley Bálint.
Az Animációs esték – Hagyomány és haladás február 18-án hat órakor kezdődik, a közvetítés részleteiről az esemény Facebook-oldalán találhatók információk, illetve a YouTube-on
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.