Hagyomány és progresszió; rendezői lét és egyéni alkotói programok; szakmai közeg itthon és a nagyvilágban – ezek mind-mind olyan felvetések, amelyek a beszélgetések során szóba kerülhetnek, és nem utolsósorban az animáció világán túl is érdekesek. Az előadásokon többek közt az alábbi kérdések vetődnek majd fel: a magyar animáció történetét, de általában a műfaj fejlődését tekintve melyek azok a szempontok, amelyek a művészeti értékek létrehozásához elengedhetetlenek? Miben áll a tehetségek gondozása, hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? Mi az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, valamint a mecenatúra és a kultúra kapcsolata? Az MMA MMKI évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, hiánypótló munkák megjelenését támogatja és gondozza. Ezen a területen első alkalommal történik meg, hogy eltérő generációk képviselőit ültetik egy asztalhoz.
Az esték házigazdája Kollarik Tamás magyar filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező, aki egyúttal a beszélgetéssorozat megálmodója is. Az első alkalommal Kollarik Tamás vendégei Fülöp József és Orosz Anna Ida lesznek.
Fülöp József animációs filmrendező, vizuális kommunikációs tervezőművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora. Diplomáját az Iparművészeti Főiskolán szerezte az 1991-es Trip című animációs diplomafilmjével. A következő években animációs reklámfilmeket, főcímeket készített, valamint televíziós arculattervezései is híresek (Hír TV arculat [2002], Minimax TV On-Screan arculat [2004] stb.). Több grafikai tervezési munkát is készített (Életrevaló Plusssz – Pharmavit [1995]), továbbá az ő nevéhez fűződik a Varga Stúdió arculata (1994–2000, 2002) és a Minimax TV vállalati arculata (2004). Kiállítások és fesztiválok szervezője (Kiskakas animációsfilm fesztivál [2002], BAF) és aktív résztvevője, publikációk, illusztrációk, illetve webprojektek készítője.
Füöp József - MOME
Orosz Anna Ida filmtörténész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen oktat animációt. Kutatási területei: animációsfilm-történet, magyar animáció, kortárs animáció és animációs dokumentumfilmek. Filmtörténet–angol szakpáron végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2011-ben, ugyanitt a Film-, média- és kultúraelméleti doktori program doktorandusza. 2012 óta a Magyar Nemzeti Filmarchívumban animációs szakreferensként tevékenykedik. 2009 óta vesz részt a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szervezésében, valamint a 2012-ben indított budaörsi Primanima Nemzetközi Animációsfilm-fesztivál alapítója és programkurátora. Számos nemzetközi animációs fesztiválon vett részt a zsűri tagjaként, illetve retrospektív és kortárs magyar animációs programok kurátoraként (Dok Leipzig; Monstra; Animator; Ars Independent; Animateka; Anifilm; Fest Anca; Animated Spirits).
Animációs esték
Az első adásban szó lesz többek között arról, hogy a magyar animáció területén miként jutottunk el a kezdetektől napjainkig, milyen hagyományokra épült a története, hogyan határozható meg a szakma helyzete napjainkban és milyen irányba tart a jövőben. Említésre kerülnek továbbá a magyar animáció főbb műhelyei, legnagyobb alakjai, intézményei, iskolái, és természetesen azok a kiemelkedő személyek is, akik a múltat ilyen értelemben összekötik a jelennel. Kiderül, milyen képzési lehetőségek vannak ma az animáció területén, és hogy milyen feladatok állnak a szakma előtt a további fejlődés és népszerűsítést szem előtt tartva.
A beszélgetéssorozat vendégei lesznek Orosz Anna Ida és Fülöp József mellett a továbbiakban Jankovics Marcell és Bucsi Réka, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Ternovszy Béla és Andrasew Nadja valamint Varsányi Ferenc és Gelley Bálint.
Az Animációs esték – Hagyomány és haladás február 18-án hat órakor kezdődik, a közvetítés részleteiről az esemény Facebook-oldalán találhatók információk, illetve a YouTube-on
Kosztolányi Dezső világszínvonalú prózáját az tette nagyszerűvé, hogy kortól és pozíciótól függetlenül befogadható, könnyen értelmezhető, mégis magas irodalmi szövegeket hozott létre. A tanár, aki a világtól elzárva neveli gyermekét, a bosszúálló szobalány, vagy a szadista császár, aki költő akar lenni; legyen szó bármilyen alaphelyzetről, Kosztolányi minden karakterrajzzal és dialógussal általános emberi lélekmechanizmusokat vizsgál, és mikrotragédiákon keresztül ábrázol össztársadalmi jelenségeket, történelmi korokat.
Michelangelo Antonioni Nagyítás (Blow up) című 1966-os alkotása egy új korszakot nyitott a rendező életművében. A neorealizmus filmkészítési gyakorlata jellemzi korai filmjeit (Egy szerelem krónikája, Barátnők, Kiáltás), azonban később meghaladja azt és kimunkálja saját, összetéveszthetetlen rendezői stílusát.
Az Euronyme tánca című Bódy-klip a nyolcvanas évek közepén készült, abban az időszakban, amikor a „videóklip” még progresszív jelentéstartalommal bírt: a videótechnikát elsősorban kísérletező kedvű művészek és filmrendezők használták, a nem titkolt cél pedig egy új formanyelv kikísérletezése, egy új médium lehetőségeinek feltérképezése volt.
2020 októberében mutatták be Jason Woliner rendezésében a Borat második részét, aminek teljes címét már leírni is fáj: Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára. Az első rész (a Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika) 2006-ban került a mozikba, Sacha Baron Cohen főszereplésével, aki természetesen az új részben is viszi tovább a karaktert. Az első rész sikere miatt – és mert a Borat figura szinte önálló életre kelt –várható volt hogy elkészül a folytatás is.
„– De szép kis szőrös! – Ugye? Tavaly tömték” – hangzik az egyik vegytisztaságú mini-blőd párbeszéd a Csupasz pisztoly sorozatból. Buta és egyszerű poén. Amitől viszont ellenállhatatlanul, reflexszerűen vigyorra görbül a szánk, az a párbeszéd férfi résztvevőjének gesztusrendszere, ahogy ezt kimondja, ahogy elnéz a kamera mellett, ezüstös ősz hajával és a sok vihart látott pléharcról sütő megkövesedett debilitás minden bájával.
Január 29-én kezdődött a Sapientia EMTE Média Tanszékének rendhagyó, online filmtörténeti vetítéssorozata. A tervek szerint az egyetem minden hónap utolsó péntekjén egy-egy magyar filmet vetít le a virtuális térben. A vetítést a tanszéken oktató és kutató szakemberek rövid felvezetője előzi meg, és a résztvevők érdeklődésétől függően minden találkozás közös beszélgetéssel zárul.
Előfordul, hogy nincs szükségünk újrakezdésre, csupán félünk megbirkózni a problémáinkkal. Erről szól az Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004). Joel (Jim Carrey) első kézből tapasztalja meg, milyen veszélyes lehet ez, amikor fizet egy vállalatnak, hogy töröljék ki az emlékeiből volt barátnőjét, Clementine-t (Kate Winslet). Joel túl későn jön rá, hogy nem szeretné pár rossz élmény miatt elfelejteni a kapcsolatát, és saját elméjét járva próbálja megmenteni szerelme emlékét. A film ügyesen csavarja sci-fi-köntösbe az emberi érzelmek komplexitását, és hitelesen mesél arról, hogy a tiszta lap nem lehet a válaszunk minden
A nyolcvanas években András Ferenc bátran bevállalt egy alvilági thrillert, melyben a főszereplő antagonista nem amerikai kém, hithű kapitalista morálgyilkos, még csak nem is gerinctelen ellenforradalmár, hanem egy mérnökdiplomás taxisofőr.
A nagymama, aki egy haláltáborban szült, az anya, aki Auschwitzban született, és az unoka, aki titkolja a saját gyerekei előtt a múltat – anyák és lányaik történetei, túlélési stratégiák és a megbékélés lehetőségei. Leginkább ezekről szól a film. Attól érvényes, hogy az életben gyökerezik.