Budapesten először a skandináv filmfesztiválon mutatják be Roy Andersson Ezüst Oroszlán-díjas fekete komédiáját, a Történetek a végtelenségről című filmet. A kultrendező Andersson új alkotásának ezúttal is Pálos Gergely volt az operatőre, akitől közönségtalálkozón lehet kérdezni a filmről a 24-i, szombat esti vetítést követően. Szintén premier előtt lesz látható a Jonas Gardell bestselleréből készült Egy humorista élete. A svéd alkotás megkapó felnövéstörténet, s a tinédzserkor buktatói mellett a hetvenes évek svéd kultúráját is bemutatja.
Különlegesnek ígérkezik A fagy előtt című dán történelmi dráma, amely az 1850-es évek vidéki Dániájában játszódik, és egy öreg gazdáról és családjáról szól, akiket a tél beálltával az éhínség fenyeget. Szintén történelmi darab a norvég A király választása, amely 1940-ben játszódik, amikor a német fegyveres erők megszállják Norvégiát, és ultimátumot adnak a királynak: vagy megadja magát, vagy meghal. Egy másik norvég történelmi film, A tizenkettedik férfi a nácik elől menekülő norvég háborús hős, Jan Baalsrud történetét meséli el. 1943-ban tizenkét norvég ellenállót fognak el a nácik egy honfitársuk árulását követően, s mindössze Baalstrud menekül el, aki a nácik után a zord északi téllel csap össze.
A svéd Aniara Harry Martinson Nobel-díjas svéd szerző tudományos-fantasztikus verses eposzának filmes adaptációja. Miután a Föld lakhatatlanná válik, az embereket átköltöztetik új hazájukba, a Marsra. A dán Botok és kövek két fiatal, határokat feszegető barátságáról szól; a The Returnben pedig két örökbefogadott felnőttként visszatér Koreába, ahol más, örökbefogadott sorstársaikkal találkoznak. A Sune vs. Sune című svéd családi vígjáték pedig egy negyedikes fiú iskolai nehézségeiről szól.
A fesztiválon ismét műsoron lesz a Daniel című, megtörtént eseményeket feldolgozó dráma, amely Daniel Rye fotóriporterről szól, akit 398 napig tartott fogva az Iszlám Állam Szíriában. A film 28-án, szerdán 18 órakor kezdődő vetítése igazi különlegesség lesz: a vetítést követően Al Ghaoui Hesna külpolitikai újságíró beszél a filmről és a haditudósítói munka veszélyeiről.
Dokumentumok - Stieg Larson és az inuitok
A 7. Skandináv Filmfesztivál programjában dokumentumfilmek is szerepelnek. Közülük az egyik legizgalmasabbnak minden bizonnyal a Grönlandról és az inuit őslakosok kultúrájáról szóló The Raven and the Seagull című dán darab; a The Man Who Played with Fire című svéd dokumentumfilm pedig a világhírű író, Stieg Larsson örökségét és életművét mutatja be, aki a Millennium-trilógia révén vált nemzetközi sztárszerzővé.
A Best of összeállításban többek között olyan korábbi skandináv sikerfilmekkel találkozhat a közönség, mint Thomas Vinterberg A kommuna című dán filmje; az izlandi fekete komédia, A fa alatt; a többszörös díjnyertes dán thriller, az Oscar-nevezett A bűnös. Újra látható lesz Hans Petter Moland svéd fekete komédiája Az eltűnés sorrendjében; és a rendező Ezüst Medve-díjas filmje, a Lótolvajok; a kultrendező Anders Thomas Jensen dán fekete komédiája, a Férfiak és csirkék; és a nemzetközi bestsellerből készült, kétszeres Oscar-jelölt Az ember, akit Ovénak hívnak.
A fesztivál együttműködő partnerei a dán nagykövetség, a norvég nagykövetség, a svéd nagykövetség, a Svéd Filmintézet, a Norvég Filmintézet, a Dán Filmintézet és a Skandináv Ház.
A fesztivál filmjei eredeti nyelven, magyar és/vagy angol felirattal láthatók.
További információ az Artpluszcinema oldalon található.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.