Kubiszyn Viktor: Karinthy hógolyózik, Móricz Zsigmond vacsorázik

A felvételek értéke, érdekessége, hogy íróinkat spontán jelenetekben, családtagjaik, barátaik körében láthatjuk. „Én, az, aki az Andrássy úton sétált, száz év múlva újra meg fog jelenni és sétálni fog: – s azoknak részére, akik látni fogják, egészen ugyanazt fogom jelenteni, mintha mostan látnának” – írja Karinthy A mozgófénykép metafizikája című írásában. A médiatár gyűjteményében található, írókat, költőket megörökítő felvételek egy része hozzáférhető a Nyugat-mozi – Archív filmfelvételek a Nyugat íróiról (PIM, 2009) című DVD-n, de van, amelyik most először kerül nyilvánosságra, mint például Mihály Dénes felvétele Ambrus Zoltánról és családjáról. Az összes felvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona.

Ambrus Zoltán családjával gödöllői nyaralójánál –Mihály Dénes felvétele, 8 mm-es szalag, 1928 körül:

Ambrus Zoltán

A felvétel Ambrus Zoltán (1861–1932) író gödöllői Tégla (ma Lovarda) utcai házánál, 1928 nyarán készülhetett.  A felvételt készítő Mihály Dénes mérnök (A. Z. unokaöccse, Ambrus Mária fia) a televízió őse, a Telehor feltalálója volt.

Bölöni György és felesége társaságban Párizsban – Ismeretlen felvétele, 16 mm-es film, 1929:

Bölöni György

Bölöni György (1882–1959) és felesége, a szintén író Márkus Ottília (1882–1951) (Itóka) 1923-tól, rövidebb megszakításokkal 1945-ig Párizsban éltek. Amint Bölöni később felidézte: „Az én Párizsom nem emlék, melynek hímporát tollukon hozzák haza az írók, nem egy élmény. Nekem és Itókának, társamnak, Párizs egy egész hosszú élet katlana és gyönyörű valósága.” Bölöni itt írta az Ady-irodalom egyik alapművének számító Az igazi Ady (1934) című könyvét, amelyhez barátja, André Kertész készített fotográfiákat, francia írók műveit fordította magyarra és kapcsolatot ápolt a korabeli párizsi művészvilág nagyjaival. A több helyszínen: egy kerthelyiségben, egy kávéház teraszán, a Luxembourg-kertben és egy villa kertjében rögzített felvételeken jókedvű, viccelődő baráti társaságban láthatjuk a Bölöni házaspárt és Tihanyi Lajos festőt.

Karinthy Frigyes hógolyózik a régi Verpeléti úton – Amatőr filmfelvétel, 16 mm-es szalag, 1931:

Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes fiával, Karinthy Ferenccel, nevelt fiával, Kertész Tamással és több ismeretlen fiúval hógolyózik a Verpeléti út (ma Karinthy Frigyes út) és a Bercsényi utca kereszteződésében. A család 1920-ban költözött a Verpeléti út 2. számú házába. A felvételeken a régi Lágymányosi Dohánygyár igazgatói épülete is látható, mivel a Karinthy Frigyes út 17. szám alatti házat még nem húzták fel és a fák lombkoronája sem takarja a kilátást. A szánkózás helyszínéül szolgáló lejtőt később feltöltötték és lakóházat építettek a helyére.

Kosztolányi Dezső – jelenetek a családi életből – Amatőr filmfelvétel, 16 mm-es szalagon, 1929:

Kosztolányi Dezső

A családi felvételeket, melyeken az írón kívül felesége, Harmos Ilona és fiuk, Kosztolányi Ádám látható, több különböző helyszínen készítették: Kosztolányiék Tábor utcai lakásának udvara, az Ördög-oromnál a Budai-hegységben és egy vendéglőben. A felvételek időpontját 1929-re tehetjük, ebben az évben újíttatták fel a Tábor utcai lakásukat, amiről később így ír a Pesti Hírlapban: „Házunk, melyben ma is lakunk, akkor épült újjá. Állványok meredeznek. Kőműves ládákban mész és homok van. Hirtelen megjelenek a lebontott tornác romjai között, nyári fehér ruhámban, szájamban cigaretta, leülök az írógép mellé, verem a billentyűket.” A cikkből az is kiderül, hogy a többi felvétel a Budai-hegységben készült.

A commedia dell’arte jellegű elfenekelésről, amit egymás között kisilonka-játéknak neveztek, Harmos Ilona részletesen ír: „Ezt a játékot többnyire ketten játszottuk, ő meg én, de barátaink előtt szívesen megismételtük. Én voltam a kisilonka, a különböző korú kislány, két hónapostól hatévesig, a helyzethez és a tárgyhoz leginkább megfelelő. Dide felnőttet játszott, egy apát vagy bácsit, vagy néha önmagát, Kosztolányi Dezsőt, de olykor ő maga is mint a kisilonkához hasonló korú kisfiú szerepelt a játékban. Dezsőcske néven. [...] Ilyenféle céltalan, futurista játék volta kisilonka. Ő kiélhette benne démoni rémítgető képzeletét, játékosságát, minden további következmény nélkül (én pedig kielégültem a színészi játékban.) [...] Halála előtt néhány nappal, hálás mosollyal ezt mondta nekem: A kisilonkáért érdemes volt élni.”

Elképzelhető, hogy a filmet Tamás István készítette annak a szintén burleszkjellegű filmösszeállításnak a párjaként, melynek főszereplője Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes volt, s melynek kópiája elveszett.

Móricz Zsigmond, Németh László és Szabó Lőrinc vendégségben –  Németh Antal felvétele, 16 mm-es szalag, 1939. nov. 24.:

Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Lőrinc

A felvétel Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója (1935‒1944) és színész-író felesége, Peéry Piri Tárogató utcai lakásán készült. Németh Antal visszaemlékezésében idézte fel a látogatást: „A Nemzeti Színházban 1939. november 4-én volt Németh László Papucshős című színművének bemutatója, aminek rendezése után azonnal neki kellett állnom az életem századik rendezéseként hirdetett Macbethnek, amely teljesen új inszcenálás volt Szabó Lőrinc akkor elkészült, remekbe sikerült új fordításában. […] 1939. november 16-án írott levelemben 24-én este 8 órára meghívtam vacsorára Zsigát Tárogató úton levő lakásomra. De ugyanekkor meghívtam két barátunkat is, nejestül, akik jó baráti kapcsolatban voltak Móriczcal: Szabó Lőrincet és Németh Lászlót, az elmúlt hetek két nemzeti színházi sikerének részesét. Abban az időben passzióval keskenyfilmeztem. Ezt a ritka hármas látogatást nem hagyhattam megörökítetlenül, így azután 16 milliméteres keskenyfilm örökítette meg ezt az estét.” Németh Antal a vacsora és a kávé között vette föl filmjét. A felvétel szereplői: Peéry Piri, Démusz Ella, Németh László felesége, Szabó Lőrinc, Németh László, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc felesége, Mikes Klára, Németh Antal, két ismeretlen úr és egy hölgy, valamint a szobalány. A felvétel végén a kamera is látható.

További felvételek a PIM  Írómozi oldalán találhatók.