„A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó alkotások is készüljenek” – olvasható a közleményben. Mint írják, a dokumentum-, az ismeretterjesztő, az animációs, a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm pályázatokra és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatokra nyár végéig összesen mintegy 1400 filmtervvel jelentkeztek az alkotók.
Az NFI támogatásával jelenleg 49 dokumentumfilm, tíz animáció és 24 ismeretterjesztő film készül. A tévéfilmes pályázatra 104 szinopszis érkezett. A Televíziós Döntőbizottság hét nagy költségvetésű tévéfilm gyártására összesen 1,7 milliárd forint támogatást szavazott meg. Goda Krisztina Gárdonyi Géza Ida regénye című művét dolgozza fel, míg Zomborácz Virág Egy magyar Rotschild címmel Rotschild Kláráról, a szocialista előkelőségek ikonikus divattervezőjéről forgathat. Tóth Barnabás Őszi végjáték címmel újszerűen dolgozza fel Stefan Zweig Sakknovelláját.
A gyártási támogatások mellett három tévéfilmes forgatókönyv fejlesztését is támogatja a filmintézet. Koltay Gábor Szegény Sudár Anna címmel készülő alkotása az ellenállás példázata, melynek színhelye Erdély, a diktatúra reménytelenségében. Kiss-Stefán Mónika filmterve, a valós történetből kiinduló A váci múmiák – Memento mori egy templom felújításakor fellelt múmiákkal tér vissza a XVIII. századi Magyarországra, míg Bokor Attila a Romzsa Tódor-gyilkosságot dolgozza fel.
Nyolc fikciós rövidfilm támogatására összesen 77 millió forint támogatást szavazott meg az NFI: Bacskai Brigitta, Cibulya Nikol, Gyimesi Anna, Hevér Zoltán, Kovács Ákos, Odegnál Róbert, valamint a Lichter Péter–Máté Bori és Angyalosy Eszter–Szőke Dániel alkotópárosok forgathatnak kisjátékfilmeket. A támogatott alkotások témái között lesz például egy sámántörténet és Mária Terézia nyilvános szülése is.
A hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatra 134 pályamunka érkezett, melyek közül 19 sorozat tartalomfejlesztésére ítélt meg összesen 145 millió forint támogatást a Televíziós Döntőbizottság. Többek között Angyalosy Eszter (Terápia), a népszerű Hunyadi-könyvsorozatot is jegyző Bán Mór, a Hyperwriter-nyertes Bendi Balázs, Divinyi Réka (Szabadság, szerelem; Valami Amerika 2. és 3., BÚÉK), Krigler Gábor (Aranyélet) és Ugron Zsolna (Úrilányok Erdélyben, Úrasszonyok-trilógia) – kezdhetik meg a sorozatok tartalomfejlesztését az NFI támogatásával.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.