A vetítéssorozat első állomása január 29-én, pénteken 18 órától volt: rövid megnyitó után Mészáros Márta Eltávozott nap (1968) című alkotását nézhettük meg, a bevezetőt Gelencsér Gábor filmesztéta, filmtörténész, az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének docense tartotta.
„Mészáros Márta első nagyjátékfilmje már bővelkedik az életmű jellegzetes tematikáiban (szülő-gyerek kapcsolat vagy annak hiánya, identitáskeresés, a szeretetre és a szerelemre való vágyakozás). A film a magyar beatkorszak egyfajta krónikájaként is funkcionál, a főszerepet Kovács Kati, a korszak egyik legmeghatározóbb énekesnője játssza, a film zenéjét pedig Szörényi Levente szerezte, aki egy jelenet erejéig fel is tűnik a csúcskorszakát élő Illés együttesével is” – értékelték a szervezők Mészáros rendezői bemutatkozását.
Kovács Kati – Illés – Eltávozott nap // A film főcímzenéje.
Április 30-án a magyar film napja alkalmából vonatkozó kutatásaikat bemutató műhely-konferenciát és kerekasztal-beszélgetést is szervez a Sapientia Média Tanszéke, ez utóbbit a 90. születésnapját töltő Mészáros Márta rendező munkásságának szentelve. A 2021-es kolozsvári magyar napok alkalmával pedig filmnapokkal jelentkezik a tanszék, és szerdától szombatig a már megszokott programrácsban – 11-től gyerekfilmek, 13-tól diákfilmek, 15-től dokumentumfilmek, 18-tól játékfilmek – várják a magyar film legújabb alkotásai iránt érdeklődőket.
A járványhelyzet miatt az eseménysorozat egyelőre az online térben zajlik, bár a korlátozások lazulásával a szervezők a kolozsvári kar aulájába költöztetnék az alkalmakat. A filmek és a beszélgetések linkjeit a Magyar filmtörténeti vetítéssorozat a Sapientia EMTE-n zárt Facebook-csoportban lehet elérni: Vetítések
A vetítéssorozat támogatója a Nemzeti Filmintézet, a Nemzeti Filmarchívum és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A 2021-re tervezett program:
január 29.: Mészáros Márta: Eltávozott nap (1968)
február 26.: Mészáros Márta: Szép lányok, ne sírjatok (1970)
március 26.: Mészáros Márta: Örökbefogadás (1975)
április 30.: A magyar film napja.
10–14: Műhelykonferencia a Kutatási Programok Intézete által támogatott Az erdélyi magyar fotó- és mozgókép-művészet az analóg–digitális korszakhatáron című projekt eredményeiből.
16–18: Kerekasztal-beszélgetés. Mészáros Márta filmművészete
18 óra: Mészáros Márta: Kilenc hónap (1976)
május 28.: Szabó István: Álmodozások kora (1964)
június 25.: Szabó István: Budapesti mesék (1976)
július 30.: Szabó István: Mephisto (1981)
augusztus 18–21.: Kolozsvári magyar napok: filmnapok
augusztus 18.: Nagy Zoltán: Szép csendben (2019)
augusztus 19.: Kocsis Ágnes: Éden (2020)
augusztus 20.: Jankovics Marcell 80 éves. Vetítések, kerekasztal-beszélgetés: Jankovics Marcell művészete és a kortárs magyar animációs film sikerei.
augusztus 20.: Szabó István: Zárójelentés (2020)
augusztus 21.: Felméri Cecília: Spirál (2020)
szeptember 24.: Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
október 29.: Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956)
november 26.: Fábri Zoltán: Két félidő a pokolban (1961)
december 17.: Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét (1976)
Előfordul, hogy nincs szükségünk újrakezdésre, csupán félünk megbirkózni a problémáinkkal. Erről szól az Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004). Joel (Jim Carrey) első kézből tapasztalja meg, milyen veszélyes lehet ez, amikor fizet egy vállalatnak, hogy töröljék ki az emlékeiből volt barátnőjét, Clementine-t (Kate Winslet). Joel túl későn jön rá, hogy nem szeretné pár rossz élmény miatt elfelejteni a kapcsolatát, és saját elméjét járva próbálja megmenteni szerelme emlékét. A film ügyesen csavarja sci-fi-köntösbe az emberi érzelmek komplexitását, és hitelesen mesél arról, hogy a tiszta lap nem lehet a válaszunk minden
A nyolcvanas években András Ferenc bátran bevállalt egy alvilági thrillert, melyben a főszereplő antagonista nem amerikai kém, hithű kapitalista morálgyilkos, még csak nem is gerinctelen ellenforradalmár, hanem egy mérnökdiplomás taxisofőr.
A nagymama, aki egy haláltáborban szült, az anya, aki Auschwitzban született, és az unoka, aki titkolja a saját gyerekei előtt a múltat – anyák és lányaik történetei, túlélési stratégiák és a megbékélés lehetőségei. Leginkább ezekről szól a film. Attól érvényes, hogy az életben gyökerezik.
Az átlagos mozgóképfogyasztó ma már elképzelhetetlennek tarja, hogy egy filmben ne legyenek hangok (színek, digitális trükkök stb.), azonban a filmtörténet első nagy korszakában a celluloidtekercsekre csak képet tudtak rögzíteni, így sem dialógusok, sem zajok, sem filmzene nem volt. Illetve utóbbit természetesen kreatívan megoldották, és ha a felvételkor és lejátszáskor nem is tudtak hangot produkálni a vetítőgépről, a mozikban legtöbbször egy egész nagyzenekar volt, amely élőben festette alá zenei hangkulisszával a vásznon látottakat.
Egy dialógust rögtönözni? Semmiség. Egy forgatókönyvet? Azt már nehezebb. Hasonlóképpen: egy jelenetet (képpel-hanggal-világítással-színészekkel) még csak-csak össze lehet dobni a pillanat hevében, na de egy egész estés, nézhető játékfilmet így összerakni elég nagy botorság. A filmkészítés és a teljes improvizáció első hallásra kizárja egymást, hiszen a konstruáltság, a megtervezettség és persze a megrendezés is a film leglényegéhez tartoznak. Próbálkozások persze mindig akadtak, elsősorban a határterületekről érkező alkotók részéről, és azoknál, akik a film különleges sajátosságaiban és nem az
Mészöly Miklós írásaiból nem könnyű filmet készíteni, és sokáig az 1970-es Magasiskola volt az egyetlen adaptáció, ami az ő művéből készült. A feldolgozás sajátossága azonban, hogy az 1956-ban íródott kisregényt Mészöly a rendezővel együtt dolgozta át mozgóképpé, a forgatókönyvet közösen írták, a film dialógusait pedig Mészöly egyedül jegyzi. A kisregény írásának egyik ihlető elemének tekinthető (a szocializmus politikai berendezkedése mellett), hogy az író egy alkalommal maga is egy kísérleti solymásztelep vendége volt pár napig, így a regényben (és a filmben) megjelenő realista elemek valós eseményekből
Mészöly Miklós a modern magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legismertebb alakja. Munkásságát pont annyira jellemzi a diverzitás, mint a műfajtól független konzisztens professzionalitás. Versek, drámák, regények, filmnovellák, mesék, esszék, cikkek és forgatókönyvek kötődnek a nevéhez, fontosabb műveit tizenkét nyelvre fordították le. Vaskos irodalmi renoméja kiradírozhatatlan fejezetté vált a honi kultúrában, az irodalmon kívül is.
Az anime aranytriászának harmadik tagja (Osi Mamoru és Otomo Kacuhiro mellett) Mijazaki Hajao. Az ő meséi a legfogyasztóbarátabbak a nyugati közönségnek – jelzi ezt az az Oscar-díj is, amit a Chihiro szellemországban című művéért kapott –, ez azonban nem jelent sem minőségi, sem tematikai behajlást a nyugati ízlés előtt. Mijazaki Hajao meséket mond. Meséket a természetről, az emberről, az univerzum rezdüléseiről és a kizökkent időről, amit helyretolni már nem lehet, csak elfogadni a helyzetet.
Walter Tevis 1983-as, The Queen’s Gambit című regényének mozgóképes adaptálása nem most kezdte el foglalkoztatni a filmesek fantáziáját. Tizenkét éve az akkor csúcson lévő, ám tragikus hirtelenséggel elhunyt Heath Ledger karolta fel a fiatal sakkzseni történetét, Allan Scott forgatókönyvíró segítségével hozzá is fogtak a script írásához, ám a projekt nem valósult meg a színész halála miatt. 2019-ben aztán a Logan és a Sírok között írója, Scott Frank felkereste Ledger volt munkatársát, hogy immár a Netflix szárnyai alatt hozzanak össze valami igazán frankót.