A vetítéssorozat első állomása január 29-én, pénteken 18 órától volt: rövid megnyitó után Mészáros Márta Eltávozott nap (1968) című alkotását nézhettük meg, a bevezetőt Gelencsér Gábor filmesztéta, filmtörténész, az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének docense tartotta.
„Mészáros Márta első nagyjátékfilmje már bővelkedik az életmű jellegzetes tematikáiban (szülő-gyerek kapcsolat vagy annak hiánya, identitáskeresés, a szeretetre és a szerelemre való vágyakozás). A film a magyar beatkorszak egyfajta krónikájaként is funkcionál, a főszerepet Kovács Kati, a korszak egyik legmeghatározóbb énekesnője játssza, a film zenéjét pedig Szörényi Levente szerezte, aki egy jelenet erejéig fel is tűnik a csúcskorszakát élő Illés együttesével is” – értékelték a szervezők Mészáros rendezői bemutatkozását.
Kovács Kati – Illés – Eltávozott nap // A film főcímzenéje.
Április 30-án a magyar film napja alkalmából vonatkozó kutatásaikat bemutató műhely-konferenciát és kerekasztal-beszélgetést is szervez a Sapientia Média Tanszéke, ez utóbbit a 90. születésnapját töltő Mészáros Márta rendező munkásságának szentelve. A 2021-es kolozsvári magyar napok alkalmával pedig filmnapokkal jelentkezik a tanszék, és szerdától szombatig a már megszokott programrácsban – 11-től gyerekfilmek, 13-tól diákfilmek, 15-től dokumentumfilmek, 18-tól játékfilmek – várják a magyar film legújabb alkotásai iránt érdeklődőket.
A járványhelyzet miatt az eseménysorozat egyelőre az online térben zajlik, bár a korlátozások lazulásával a szervezők a kolozsvári kar aulájába költöztetnék az alkalmakat. A filmek és a beszélgetések linkjeit a Magyar filmtörténeti vetítéssorozat a Sapientia EMTE-n zárt Facebook-csoportban lehet elérni: Vetítések
A vetítéssorozat támogatója a Nemzeti Filmintézet, a Nemzeti Filmarchívum és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A 2021-re tervezett program:
január 29.: Mészáros Márta: Eltávozott nap (1968)
február 26.: Mészáros Márta: Szép lányok, ne sírjatok (1970)
március 26.: Mészáros Márta: Örökbefogadás (1975)
április 30.: A magyar film napja.
10–14: Műhelykonferencia a Kutatási Programok Intézete által támogatott Az erdélyi magyar fotó- és mozgókép-művészet az analóg–digitális korszakhatáron című projekt eredményeiből.
16–18: Kerekasztal-beszélgetés. Mészáros Márta filmművészete
18 óra: Mészáros Márta: Kilenc hónap (1976)
május 28.: Szabó István: Álmodozások kora (1964)
június 25.: Szabó István: Budapesti mesék (1976)
július 30.: Szabó István: Mephisto (1981)
augusztus 18–21.: Kolozsvári magyar napok: filmnapok
augusztus 18.: Nagy Zoltán: Szép csendben (2019)
augusztus 19.: Kocsis Ágnes: Éden (2020)
augusztus 20.: Jankovics Marcell 80 éves. Vetítések, kerekasztal-beszélgetés: Jankovics Marcell művészete és a kortárs magyar animációs film sikerei.
augusztus 20.: Szabó István: Zárójelentés (2020)
augusztus 21.: Felméri Cecília: Spirál (2020)
szeptember 24.: Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
október 29.: Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956)
november 26.: Fábri Zoltán: Két félidő a pokolban (1961)
december 17.: Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét (1976)
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.