Kubiszyn Viktor: Ne dudálj, küzdj!

2020. október 06., 10:17

A film kezdő képsoraiban egy meglehetősen nyúzottnak tűnő úriember (Russel Crowe) hajnalban, az esőben egy ház előtt áll egy hatalmas pickuppal, bedob pár ópiátos fájdalomcsillapítót, majd betör a házba, felgyújtja, az ott lévőket pedig brutálisan kivégzi. Vidáman indul a történet, és ezen az alaphangon haladunk végig, a legnemesebb B filmes hagyományok mentén, vagyis sokszor logikátlan csavarokkal, indokolatlan húzásokkal, de fáradhatatlan lendülettel a végkifejlet felé.

Téboly – Forrás: Freeman Film

A Téboly hivatalos főhőse Rachel Hunter (Caren Pistorious), egy válófélben lévő, középosztálybeli, középkorú nő, aki szakadt Volvóval jár, egyedül neveli tizenéves fiát, anyja öregek otthonában, egyébként pedig gazdag nőknek végez szépségápolási szolgálatokat. Bár hatalmas kertvárosi házban él, és vélhetőleg nem keres túl jól (férjétől is részben azért válik el, mert az képtelen megmaradni bármilyen munkahelyen, így őt is el kell tartania), legjobb barátja pedig a válóperes ügyvédje. Sokkal többet nem tudunk meg róla, de ez bőven elég is a filmhez, ami voltaképpen egy közlekedési konfliktusból kialakuló ámokfutást követ végig – vagyis milyen az, amikor találkozik egy frusztrált, problémákkal teli autós egy másikkal, aki még frusztráltabb és még több a problémája, pláne, hogy nem sokkal a közlekedési affér előtt épp kiirtotta a családját.

A vigyázz kire dudálsz rá, mert lehet, hogy egy őrült gyilkos tanmeséje egyrészt a film, másrészt viszont felvillant néhány olyan létező társadalmi problémát (a nők és férfiak helyzete késői kapitalizmusban, az alázat hiánya a konfliktusmegoldásokban stb.) ami a mindennapos városi közlekedés road rage-eiben csapódik le. Főhősnőnk agresszíven rádudál elmélázó főhősünkre, aki ezek után kioktatja a hölgyet és fiát arról, hogyan kellene odafigyelnünk egymásra, majd bocsánatot kér, és beérné egy viszont-bocsánatkéréssel is. Főhősnőnk azonban azzal, hogy egójába kapaszkodva ezt nem teszi meg, elszabadítja a poklot, és a film cselekményét.

Téboly – előzetes

A Russel Crowe által játszott nagydarab pickupos ugyanis innentől kezdve céljának tekinti, hogy porig rombolja az öntudatos anyuka egóját, elkezdi megölni az ismerőseit, felgyújtja a rokonait és mindezt – minden mindegy alapon, ahogy többször is hangsúlyozza – kamerák és okostelefonok kereszttüzében teszi. A film vége borítékolható happy end a főhősnő javára, hiszen B filmben vagyunk, ugyanakkor még ha pusztító tetteivel nem is illik/tudunk azonosulni, a Téboly voltaképpeni tragikus hőse mégis az ámokfutó, nagydarab, nyugtatókat zabáló egyszerű munkás, akit „bezabált a rendszer, megrágott, aztán kiköpött”.

A Téboly Russel Crowe jutalomjátéka, aki az elhízott, drabális munkás szerepében erkölcsileg logikusan, megoldásaiban viszont abszolút elítélendően tanítja móresre az önnön egója körül pörgő főhősnőt, és ha nem épp a nagyvárosi mindennapoktól és a kapitalista darálótól megkattant egyszerű ember szerepéről lenne szó, ez az alakítás bármelyik shakespeari kaliberű gonosztevőhöz is méltó lenne. A film morális tanulsága persze olyan egyszerű mint a faék, B filmhez méltó, és bár a Téboly remekül adagolja a suspense-t, de távolról sem ér fel a nagy előd Összeomlással. Derrick Borte filmje azonban a maga kategóriájában kifejezetten látványos, pörgős, és néhol kifejezetten elgondolkodtató darab.