Kubiszyn Viktor: Óriásmajom-tangó

2021. március 03., 10:03

King Kong nevét mindenki ismeri, az is, aki életében csak nagyon kevés filmet látott. Az óriásmajom alakja a közös kulturális tapasztalat egyik közkincse a XX. század eleje óta, amikor először megjelent a mozivásznon. Alakja egyszerre idézi meg a rettegést az ismeretlentől, a természeti erőktől, a civilizációs szorongást a természettől – hiába tűnik úgy, hogy mi uraljuk a bolygót és a természetet, ez valójában a felszín, a mélyben ismeretlen erők rejtőzhetnek. Ennek a szorongásnak egyik filmes teremtménye King Kong, akiről az 1933-as első film óta rengeteg regény, képregény, írás, tévésorozat és persze film is készült.

Kong: Koponya-sziget - Forrás: Intercom

King Kong figuráját az 1933-as filmhez a speciális effektusok egyik első mestere, Willis H. O’Brien és a szobrász Marcel Delgado teremtette meg. A film még a nagy gazdasági világválság közepén is telt házas vetítéseken ment, és azóta is a popkultúra egyik mérföldköve, hivatkoznak rá hip-hop dalokban és tudományos disszertációkban egyaránt. Kong az Empire State Building tetején – ez a filmtörténet egyik ikonikus jelenete.

Kong: Koponya-sziget (Kong: Skull Island) – Magyar szinkronos előzetes (16)

A 2017-es Kong: Koponya-sziget alkotói azonban az eredetre, a kezdet kezdetére voltak kíváncsiak. Kongot saját eredeti élőhelyén látjuk, egy rejtélyes, viharoktól övezett szigeten, ahova szinte lehetetlen eljutni, el van zárva a civilizált világtól, rejtélyes vakfolt a térképeken, mint a Bermuda-háromszög. 1973-ban járunk, épp vége a vietnami háborúnak, és a távoli feltérképezetlen szigetre különös expedíció érkezik. Vegyes csapat: kutatók, természettudósok, üzletemberek és katonák is vannak köztük, de mindannyian a sziget belsejét szeretnék jobban megismerni. Az erdő ősi, háborítatlan paradicsomnak látszik. Ám a látszat csal. A film felvezető húsz percében megismerjük a karaktereket, az elhivatott katonát (Samuel L. Jackson), a tudóst, aki egyedül hisz a sziget különlegességében (John Goodman) a kiégett exkatonát, akit egy kuplerájból szedtek össze, de mégis ő a legjobb dzsungelkalauz (Tom Hiddleston), és a King Kong-filmek elmaradhatatlan női szereplőjét, aki itt egy háborús fotós (Brie Larson).

Az első húsz perc után elszabadul a vizuális pokol, és a film maradék részében lenyűgöző látványvilágú jeleneteket láthatunk, jórészt Kong főszereplésével. A lenyűgöző méretű és lenyűgözött részletességgel megalkotott óriásmajom egyszerre szörny (a betolakodó idegenek szerint), aki pusztít és rombol, és egyszerre védelmező istenség (a sziget hallgatag őslakói szerint). Az igazság a kettő közt van: Kong a helyi ökoszisztéma elidegeníthetetlen része, ahol nem ő az egyetlen szörny. A Koponya-szigeten rengeteg ijesztő, hatalmas lény él, akiket remekül alkottak meg a vásznon. Az általunk is ismert hétköznapi állatok hatalmas és horrorisztikusra torzított változatai jelennek meg. Ezen állatok között pedig a film végére valóban Kong lesz szinte a legszimpatikusabb szereplő, főként hogy emberi érzelmek is megjelennek rajta. Bár az óriásmajom figurája látványban és akcióban félelmetesen kidolgozott, élethű és rémisztő, a motivációi és háttere távolról sem olyan részletgazdag és költői mint egyes régebbi verziókban. Épp csak felvillan az érzelmesség, de célja szerint a film nem is óriásmajom-dráma akart lenni, hanem egy hatalmas, látványos, pusztító mozi, némi ökotudatos felhanggal, és ezt a célt be is teljesítette.

Debreceni Balázs - Lovász Ádám

Tátongó lyukat láttam az Emberben – Poszthumanizmus és mozgókép 2.

2021. március 02., kedd

A poszthumanista filozófusok alapvetően az emberi létezésen túli (poszthumán), illetőleg a humanista filozófiák utáni (poszthumanista) történésekre koncentrálnak, ennek megfelelően kivételes figyelmet szentelnek a mesterséges intelligencia, továbbá a növényi és állati létezés világának. Vitatják, hogy az ember lenne a teremtés koronája, emellett az emberi ész és értelem descartes-i eredetű antropomorf világkép evidenciáit kritizálják, hiszen szerintük semmilyen szempontból nem bizonyított, hogy érzékeink és értelmünk révén képesek vagyunk megismerni a teremtés teljességet.

Kubiszyn Viktor

Időlyuk és valóságtapasz

2021. február 27., szombat

Az időutazás megvalósításához nem időgép szükséges, hanem különböző vegyi anyagok folyamatos adagolása az emberi szervezetbe, ami aztán likat üt az Időn – legalábbis ezt állítja műveiben a XX. századi amerikai irodalom klasszikusa, William S. Burroughs, aki sajátos időutazásait széttördelt, hallucinogén regényekben dokumentálta.

Debreceni Balázs–Lovász Ádám

Tátongó lyukat láttam az Emberben – Poszthumanizmus és mozgókép 1.

2021. február 26., péntek

A poszthumanista filozófusok alapvetően az emberi létezésen túli (poszt-humán) illetőleg a humanista filozófiák utáni (poszt-humanista) történésekre koncentrálnak, ennek megfelelően kivételes figyelmet szentelnek a mesterséges intelligencia, továbbá a növényi és állati létezés világának. Vitatják, hogy az ember lenne a teremtés koronája, emellett az emberi ész és értelem descartes-i eredetű antropomorf világkép evidenciáit kritizálják, hiszen szerintük semmilyen szempontból nem bizonyított, hogy érzékeink és értelmünk révén képesek vagyunk megismerni a teremtés teljességet.

Kubiszyn Viktor

Az érsek és a kaolinsivatag

2021. február 23., kedd

„A szeméttelepek fölött, elhomályosítva a várost, a füst és köd sárgás kupolája remegett, a messziségből csak egy napsütötte ablak tűzött át rajta, közepén, mint egy bója, ringott a Zenobia-templom sisakja. A magasban, a levegő láthatatlan örvényeiben, mint kergetőző sirályok, széltől elragadott nejloncafatok csillogtak. Hallatszott még a visítozásuk is” – Bodor Ádám költői prózáját első ránézésre igen nehéznek tűnik mozgóképre adaptálni, azonban – ahogy az elmúlt ötven év mutatta – időről időre megpróbálkoztak vele vállalkozó szellemű szerzői filmesek, több-kevesebb sikerrel.

Gránicz Maja

Bovaryné zongorája

2021. február 19., péntek

Alábbi filmünk három Oscar-díjat, egy Golden Globe-ot és három BAFTA-díjat is magáénak tudhat. Rendezője az egyedüli női alkotó a cannes-i filmfesztiválok történetében, aki filmjéért elnyerte az Arany Pálmát. Ez a nagy sikerű, ám mégis megosztó alkotás az 1993-as, új-zélandi, ausztrál és francia koprodukcióban készült Zongoralecke (The Piano).

Kubiszyn Viktor

Az első dél-koreai anime

2021. február 17., szerda

A dél-koreai filmipar a kilencvenes évek közepe óta igencsak ráerősített: a művészfilmek nemzetközi piacán egyik régiónak/országnak sem jelent túl nagy nehézséget képviseltetnie magát, annál inkább a (közönség)szórakoztató blockbusterek közt. Dél-Korea a kilencvenes években hollywoodi mintájú filmipart épített ki, vagyis futószalagon készültek a legmagasabb technikai színvonalon kivitelezett, igényes közönségfilmek, amelyek Ázsiát meghódították ugyan, de Nyugat-Európában vagy épp Amerikában mainstream SK filmet nézni szubkulturális szórakozásnak számít.

Kubiszyn Viktor

Animációs esték: hagyomány és haladás

2021. február 16., kedd

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet online beszélgetéssorozatot indít Animációs esték címmel, amely a tavaszi félévben a Hagyomány és haladás címmel veszi kezdetét február 18-án. A Hild-villából közvetített adások élőben követhetők a kutatóintézet Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján este 18 órától.

L. Takács Bálint

Nyugodt világ, hazug világ

2021. február 12., péntek

Kosztolányi Dezső világszínvonalú prózáját az tette nagyszerűvé, hogy kortól és pozíciótól függetlenül befogadható, könnyen értelmezhető, mégis magas irodalmi szövegeket hozott létre. A tanár, aki a világtól elzárva neveli gyermekét, a bosszúálló szobalány, vagy a szadista császár, aki költő akar lenni; legyen szó bármilyen alaphelyzetről, Kosztolányi minden karakterrajzzal és dialógussal általános emberi lélekmechanizmusokat vizsgál, és mikrotragédiákon keresztül ábrázol össztársadalmi jelenségeket, történelmi korokat.

Kubiszyn Viktor

Ahol a kép az úr - Michelangelo Antonioni: Nagyítás

2021. február 10., szerda

Michelangelo Antonioni Nagyítás (Blow up) című 1966-os alkotása egy új korszakot nyitott a rendező életművében. A neorealizmus filmkészítési gyakorlata jellemzi korai filmjeit (Egy szerelem krónikája, Barátnők, Kiáltás), azonban később meghaladja azt és kimunkálja saját, összetéveszthetetlen rendezői stílusát.

Kubiszyn Viktor

Mozgásérzékelés –Mytho-klip (Bódy Gábor: Euronyme tánca)

2021. február 09., kedd

Az Euronyme tánca című Bódy-klip a nyolcvanas évek közepén készült, abban az időszakban, amikor a „videóklip” még progresszív jelentéstartalommal bírt: a videótechnikát elsősorban kísérletező kedvű művészek és filmrendezők használták, a nem titkolt cél pedig egy új formanyelv kikísérletezése, egy új médium lehetőségeinek feltérképezése volt.

Kubiszyn Viktor művei

Legfrissebb hírek

2022. május 22., 09:23

Csukárdi Sándor
Egy lomtalanítás naplója

2022. május 22., 09:20

Radnai István
Utóvizsga – versek

2022. május 22., 09:18

Farkas Kriszta
Sziromtüskék – versek

2022. május 22., 08:32

Farkas Wellmann Endre
Valahogy létre kellene jöjjön egy értelmiségi szerződés - interjú Rácz Norbert Zsolttal

2022. május 21., 07:57

Ilyés Krisztinka
Számomra a művészet a tisztaságot jelenti – beszélgetés Kopriva Nikolett költőnővel

2022. május 21., 07:53

Ajlik Csenge
Csak ezt bocsátsd meg – versek

Legnézettebb

Helyőrség