A film tehát a szó klasszikus értelmében sosem volt néma – azonban a hangosfilm megjelenéséig élő közreműködésre volt szükség a zenészek részéről. Ezt az időszakot idézi meg a Nemzeti Filmintézet és a Művészetek Völgye közös pályázata. Három különleges némafilmet választottak ki, amelyek arra várnak, hogy valaki 2021-ben megálmodja hozzájuk a tökéletes filmzenét, zenei alkotást.
„Pályázni a filmek 5-5 perces részleteire írt zeneművel lehet. A zenének a cselekményt szorosan követnie kell, azt aláfestve, hangsúlyozva. Zeneszerzésnél fontos szempont, hogy a műveket élőben játsszák majd a nyertesek a filmvetítések alatt. A szakmai zsűri a filmrészletre írt zenéket bírálja el, filmenként két (összesen hat) alkotást juttat tovább a döntőbe” – olvasható a kiírásban (link: https://www.muveszetekvolgye.hu/nemafilmhezfilmzenet2021?) A döntőbe jutott pályaműveket megosztják a fesztivál felületein is.
Némafilmek Kapolcson – Összefoglaló a 2020-as pályázatról
A döntősök, azaz a legjobbnak ítélt hat alkotás kap lehetőséget arra, hogy ezt követően a teljes filmek zenéjét megalkossa és filmvetítéssel egybekötött élő fellépés keretében előadja a jubileumi Művészetek Völgye Fesztiválon. Az előadás maga a döntő, és része a pályázatnak, az előadókat a zeneszerző biztosítja, ez maximum négyfős zenekar lehet. Az előadásokról felvétel készül.
A helyszíni döntőben három nyertest hirdetnek. A nyertesek pénzdíjat kapnak, valamint külön megállapodás alapján lehetőséget arra, hogy alkotásukat előadják a 2021-es Filmmaratonon és a Ludwig Múzeum filmtörténeti kiállításán.
Választható filmek:
Mire megvénülünk (1916)
Aphrodité (1918)
Rabmadár (1929)
A pályázat leadásának menete:
1. Formai követelmény: a pályázóktól lehetőség szerint az 5 perces filmjelenet alá vágott hanganyagot várnak. A felvétel lehet profi vagy amatőr, a leadott pályamunka technikai megoldása nem befolyásolja a zsűri döntését, csupán maga az alkotás. Amennyiben szükséges, technikai segítséget is adnak a hang- és képanyag összeillesztéséhez.
2. Tartalmi követelmény: a meghirdetett három film közül a pályázó által kiválasztott film részletének megzenésítése, hangszeres megkötés nélkül. A pályázatban rövid szöveges leírást kérnek az elképzelt koncepcióról, az előadás módjáról. A koncepcióban improvizatív elemek felhasználhatók.
3. Jelentkezés: a pályamunkákat a jelentkezési űrlap kitöltésével, illetve az elkészült anyagokat a jelentkezési űrlaphoz csatolva vagy file-megosztó linkkel kell beküldeniük.
A jelentkezési űrlap: ITT
Jelentkezés: 2021. március 31., éjfél.
Zsűri döntése: 2021. április 1-től április 15-ig.
Döntősök kihirdetése: 2021. április 16. A 2021. április 19-i héten a zsűri személyes (vagy online) konzultációk tartását kérheti.
Döntős pályázók esetén a teljes mű elkészítésének határideje: 2020. július 16. (A teljes mű leadása nem szükséges, a döntő maga az élő fellépés és előadás lesz.)
Előadás várható időpontja: 2021. július 23.–augusztus 1.
A zsűri tagjai:
Balázs Ádám zeneszerző
Sárik Péter zongoraművész
Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója
Kurutz Márton, Nemzeti Filmintézet, Filmarchívum
Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója
Díjazás:
A Művészetek Völgye a résztvevő döntős alkotók és előadók részére 2 napos belépőjegyet és egyéjszakás szállást biztosít a Művészetek Völgye Katlan faházakban.
Filmenként a nyertes pályázók díja: bruttó 350 000 Ft.
A fenti díjak csak abban az esetben illetik meg a nyerteseket, amennyiben a program helyszínén megjelennek és a zenét a filmek kíséretében nyilvánosan előadják. A nyilvános előadásra vonatkozóan a Művészetek Völgye az előadókkal szerződést köt.
További információk: Művészetek Völgye
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.