A film tehát a szó klasszikus értelmében sosem volt néma – azonban a hangosfilm megjelenéséig élő közreműködésre volt szükség a zenészek részéről. Ezt az időszakot idézi meg a Nemzeti Filmintézet és a Művészetek Völgye közös pályázata. Három különleges némafilmet választottak ki, amelyek arra várnak, hogy valaki 2021-ben megálmodja hozzájuk a tökéletes filmzenét, zenei alkotást.
„Pályázni a filmek 5-5 perces részleteire írt zeneművel lehet. A zenének a cselekményt szorosan követnie kell, azt aláfestve, hangsúlyozva. Zeneszerzésnél fontos szempont, hogy a műveket élőben játsszák majd a nyertesek a filmvetítések alatt. A szakmai zsűri a filmrészletre írt zenéket bírálja el, filmenként két (összesen hat) alkotást juttat tovább a döntőbe” – olvasható a kiírásban (link: https://www.muveszetekvolgye.hu/nemafilmhezfilmzenet2021?) A döntőbe jutott pályaműveket megosztják a fesztivál felületein is.
Némafilmek Kapolcson – Összefoglaló a 2020-as pályázatról
A döntősök, azaz a legjobbnak ítélt hat alkotás kap lehetőséget arra, hogy ezt követően a teljes filmek zenéjét megalkossa és filmvetítéssel egybekötött élő fellépés keretében előadja a jubileumi Művészetek Völgye Fesztiválon. Az előadás maga a döntő, és része a pályázatnak, az előadókat a zeneszerző biztosítja, ez maximum négyfős zenekar lehet. Az előadásokról felvétel készül.
A helyszíni döntőben három nyertest hirdetnek. A nyertesek pénzdíjat kapnak, valamint külön megállapodás alapján lehetőséget arra, hogy alkotásukat előadják a 2021-es Filmmaratonon és a Ludwig Múzeum filmtörténeti kiállításán.
Választható filmek:
Mire megvénülünk (1916)
Aphrodité (1918)
Rabmadár (1929)
A pályázat leadásának menete:
1. Formai követelmény: a pályázóktól lehetőség szerint az 5 perces filmjelenet alá vágott hanganyagot várnak. A felvétel lehet profi vagy amatőr, a leadott pályamunka technikai megoldása nem befolyásolja a zsűri döntését, csupán maga az alkotás. Amennyiben szükséges, technikai segítséget is adnak a hang- és képanyag összeillesztéséhez.
2. Tartalmi követelmény: a meghirdetett három film közül a pályázó által kiválasztott film részletének megzenésítése, hangszeres megkötés nélkül. A pályázatban rövid szöveges leírást kérnek az elképzelt koncepcióról, az előadás módjáról. A koncepcióban improvizatív elemek felhasználhatók.
3. Jelentkezés: a pályamunkákat a jelentkezési űrlap kitöltésével, illetve az elkészült anyagokat a jelentkezési űrlaphoz csatolva vagy file-megosztó linkkel kell beküldeniük.
A jelentkezési űrlap: ITT
Jelentkezés: 2021. március 31., éjfél.
Zsűri döntése: 2021. április 1-től április 15-ig.
Döntősök kihirdetése: 2021. április 16. A 2021. április 19-i héten a zsűri személyes (vagy online) konzultációk tartását kérheti.
Döntős pályázók esetén a teljes mű elkészítésének határideje: 2020. július 16. (A teljes mű leadása nem szükséges, a döntő maga az élő fellépés és előadás lesz.)
Előadás várható időpontja: 2021. július 23.–augusztus 1.
A zsűri tagjai:
Balázs Ádám zeneszerző
Sárik Péter zongoraművész
Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója
Kurutz Márton, Nemzeti Filmintézet, Filmarchívum
Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója
Díjazás:
A Művészetek Völgye a résztvevő döntős alkotók és előadók részére 2 napos belépőjegyet és egyéjszakás szállást biztosít a Művészetek Völgye Katlan faházakban.
Filmenként a nyertes pályázók díja: bruttó 350 000 Ft.
A fenti díjak csak abban az esetben illetik meg a nyerteseket, amennyiben a program helyszínén megjelennek és a zenét a filmek kíséretében nyilvánosan előadják. A nyilvános előadásra vonatkozóan a Művészetek Völgye az előadókkal szerződést köt.
További információk: Művészetek Völgye
Január 29-én kezdődött a Sapientia EMTE Média Tanszékének rendhagyó, online filmtörténeti vetítéssorozata. A tervek szerint az egyetem minden hónap utolsó péntekjén egy-egy magyar filmet vetít le a virtuális térben. A vetítést a tanszéken oktató és kutató szakemberek rövid felvezetője előzi meg, és a résztvevők érdeklődésétől függően minden találkozás közös beszélgetéssel zárul.
Előfordul, hogy nincs szükségünk újrakezdésre, csupán félünk megbirkózni a problémáinkkal. Erről szól az Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004). Joel (Jim Carrey) első kézből tapasztalja meg, milyen veszélyes lehet ez, amikor fizet egy vállalatnak, hogy töröljék ki az emlékeiből volt barátnőjét, Clementine-t (Kate Winslet). Joel túl későn jön rá, hogy nem szeretné pár rossz élmény miatt elfelejteni a kapcsolatát, és saját elméjét járva próbálja megmenteni szerelme emlékét. A film ügyesen csavarja sci-fi-köntösbe az emberi érzelmek komplexitását, és hitelesen mesél arról, hogy a tiszta lap nem lehet a válaszunk minden
A nyolcvanas években András Ferenc bátran bevállalt egy alvilági thrillert, melyben a főszereplő antagonista nem amerikai kém, hithű kapitalista morálgyilkos, még csak nem is gerinctelen ellenforradalmár, hanem egy mérnökdiplomás taxisofőr.
A nagymama, aki egy haláltáborban szült, az anya, aki Auschwitzban született, és az unoka, aki titkolja a saját gyerekei előtt a múltat – anyák és lányaik történetei, túlélési stratégiák és a megbékélés lehetőségei. Leginkább ezekről szól a film. Attól érvényes, hogy az életben gyökerezik.
Egy dialógust rögtönözni? Semmiség. Egy forgatókönyvet? Azt már nehezebb. Hasonlóképpen: egy jelenetet (képpel-hanggal-világítással-színészekkel) még csak-csak össze lehet dobni a pillanat hevében, na de egy egész estés, nézhető játékfilmet így összerakni elég nagy botorság. A filmkészítés és a teljes improvizáció első hallásra kizárja egymást, hiszen a konstruáltság, a megtervezettség és persze a megrendezés is a film leglényegéhez tartoznak. Próbálkozások persze mindig akadtak, elsősorban a határterületekről érkező alkotók részéről, és azoknál, akik a film különleges sajátosságaiban és nem az
Mészöly Miklós írásaiból nem könnyű filmet készíteni, és sokáig az 1970-es Magasiskola volt az egyetlen adaptáció, ami az ő művéből készült. A feldolgozás sajátossága azonban, hogy az 1956-ban íródott kisregényt Mészöly a rendezővel együtt dolgozta át mozgóképpé, a forgatókönyvet közösen írták, a film dialógusait pedig Mészöly egyedül jegyzi. A kisregény írásának egyik ihlető elemének tekinthető (a szocializmus politikai berendezkedése mellett), hogy az író egy alkalommal maga is egy kísérleti solymásztelep vendége volt pár napig, így a regényben (és a filmben) megjelenő realista elemek valós eseményekből
Mészöly Miklós a modern magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legismertebb alakja. Munkásságát pont annyira jellemzi a diverzitás, mint a műfajtól független konzisztens professzionalitás. Versek, drámák, regények, filmnovellák, mesék, esszék, cikkek és forgatókönyvek kötődnek a nevéhez, fontosabb műveit tizenkét nyelvre fordították le. Vaskos irodalmi renoméja kiradírozhatatlan fejezetté vált a honi kultúrában, az irodalmon kívül is.
Az anime aranytriászának harmadik tagja (Osi Mamoru és Otomo Kacuhiro mellett) Mijazaki Hajao. Az ő meséi a legfogyasztóbarátabbak a nyugati közönségnek – jelzi ezt az az Oscar-díj is, amit a Chihiro szellemországban című művéért kapott –, ez azonban nem jelent sem minőségi, sem tematikai behajlást a nyugati ízlés előtt. Mijazaki Hajao meséket mond. Meséket a természetről, az emberről, az univerzum rezdüléseiről és a kizökkent időről, amit helyretolni már nem lehet, csak elfogadni a helyzetet.
Walter Tevis 1983-as, The Queen’s Gambit című regényének mozgóképes adaptálása nem most kezdte el foglalkoztatni a filmesek fantáziáját. Tizenkét éve az akkor csúcson lévő, ám tragikus hirtelenséggel elhunyt Heath Ledger karolta fel a fiatal sakkzseni történetét, Allan Scott forgatókönyvíró segítségével hozzá is fogtak a script írásához, ám a projekt nem valósult meg a színész halála miatt. 2019-ben aztán a Logan és a Sírok között írója, Scott Frank felkereste Ledger volt munkatársát, hogy immár a Netflix szárnyai alatt hozzanak össze valami igazán frankót.