Szülőként nem könnyű feladat mesekönyvet választani gyermekeinknek. Gyerekirodalmi kiadványokból már a 20. század második felében is válogathattunk, de a 2000-es években exponenciálisan megnövekedett a kínálat. A klasszikus meséktől a kortárs gyermeklíráig, hazai és külföldi kiadványok között, bőségesen illusztrált és minimalista kivitelezéssel előállított, ismeretterjesztő és foglalkoztatóköteteken át az interaktív könyvekig mindenféle műfaj és minőség megtalálható a könyvesboltok gyerekirodalmi polcain. Emellett ott vannak még a digitális kiadványok ugyanilyen széles választékban. Sokszor fejtörést okozhat, hogy melyiket tegyük a kosarunkba, amely nemcsak gyermekünk fejlődését és szórakozását biztosítja, de megalapozza érdeklődését az irodalom iránt. Mert olvasni már gyermekkorban jó és szükséges, ebben minden szakértő egyetért. Hogy rohanó, digitális világunkban mégis hogyan kössük le egy örökmozgó figyelmét, azt az interaktív gyerekkönyvek műfajának körbejárásával próbáljuk megválaszolni.
Az interaktivitás sajátságai
De mit is jelent az interaktív jelző a könyvek vonatkozásában? Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő, pedagógus kérdésünkre a következőképpen határozta meg: „… manapság csak az számít aktivitásnak, ami akció, cselekvés, szemmel látható és lekövethető. Pedig az igazán fontos dolgok belül, a szív mélyén, az ember belső világában történnek. Ezek rengetik meg, alakítják aztán a külső világot és a másik ember világát is. A könyvnek, az olvasásnak ez a belső hatás a célja. Ilyen értelemben minden könyv interaktív, hiszen érzéseket, impulzusokat vált ki belőlem, megmozgat, és ha igazán jó a könyv, akár még személyiségváltozást, életmódváltást is hozhat.”
A gyerekirodalmi kiadványok célja először az érzelmi és nyelvi kompetenciák, a belső képalkotási készség fejlesztése és gazdagítása, majd átvezetés az önálló olvasás gyakorlatára. Megismertetni a gyermekkel azt a katarzist, amit a mesék, történetek olvasásával élhet át. Csörgei Andrea gyerekirodalmár, könyvtár- és drámapedagógus rávilágít arra is, hogy mindez egy olvasó családban általában észrevétlenül és magától értetődően zajlik: „Bizonyos szempontból az olvasóvá nevelés első lépései már interaktív módon zajlanak: amikor az első ringatók, mondókák után a 10–18 hónapos gyereknek elővesszük a nagy böngészőket, képes- vagy képkönyveket, és azok alapján mesélünk neki, beszélgetünk vele és közösen alkotunk történetet.” Ezen a szellemi-lelki hatásmechanizmuson alapulnak az interaktív kiadványok is.
Egy kis történelem
A hagyományos könyv alapú interaktív történetek nem számítanak új találmánynak. A 20. század közepén az amerikai könyvpiacon születtek meg az első próbálkozások, míg végül a populáris stílusú, ifjúsági korosztálynak szánt ChooseYour Own Adventure (magyar fordításban: Te választod a saját kalandodat) című könyvsorozat 1976-ban szárnyakra kapott. Az egyes szám második személyben megszólaló, általában kaland- vagy fantasytematikájú kötetek (például kalandorok, kincskeresők, hegymászók vagy éppen mélytengeri szörnyek, űrlények és űrhajók, távoli bolygók felfedezésére fókuszáló cselekményszálak) az 1980–1990-es években több mint kétszázmillió példányban keltek el. Az amerikai sikersorozat egyes példányai magyarul is napvilágot láttak A főhős Te vagy! sorozatcímmel, és az itthoni tizenéves, illetve fiatal felnőtt korosztály is hasonló lelkesedéssel lapozgatta.
Az első digitális interaktív könyv megjelenését 2010-re tehetjük, amikor az amerikai Oceanhouse Media kiadó megjelentette Dr. Seuss The Cat in the Hat (Macska a kalapban) című mesekönyvét egy interaktív alkalmazásfelületen. A kiadvány ma már a negyedik frissített verzióban fut saját mobiltelefonos alkalmazáson, és a szövegen, illetve animációkon kívül különböző felfedező és feleletválasztó, valamint tanulási készségeket fejlesztő (betűzés és szótagolás, rímkeresés stb.) funkciókat tartalmaz. A digitális interaktív kiadványok ezután robbanásszerűen terjedtek el angol nyelvterületen.
A szakirodalom meghatározása szerint a webes felületeken vagy táblagépeken és okostelefonokon futtatható interaktív „könyvek” sajátossága, hogy a felhasznált mozgóképek és audiovizuális elemek mellett a szöveg jelentésképzésben játszott szerepe (a hagyományos könyvek mintájára) továbbra is a meghatározó elem, valamint a történet lineárisan strukturált nyelvi tartalom marad. Általánosságban elmondható, hogy ezen hibrid kiadványok kiterjesztik a különböző narratív formák összekapcsolásának lehetőségeit és a befogadás komplexitását.
A nemzetközi sikerek után hamarosan az első magyarországi fejlesztések is megjelentek: a Piroska és a farkas 2011-ben a BeeGang kiadásában, majd A kiskakas gyémánt félkrajcárja 2013-ban a MOME TechLab fejlesztésében. Mérhető piaci változást azonban a 2015-ben megalakult BookR Kids hozott, mára már több száz saját fejlesztésű, magyar nyelvű kiadványt kínálnak az olvasóközönségnek. Az interaktív mesék a BookR Kids Mesetár, BookR Suli és BookR Class elnevezésű alkalmazások mobiltelefonra vagy táblagépre történő letöltésével érhetők el, klasszikus és kortárs, magyar és külföldi szerzők tollából származó könyveket egyaránt találunk repertoárjukban. Rabatin Anett, a BookR Kids magyar nyelvű oktatási csomagjának termékfelelőse így nyilatkozik az kiadványok iránt tanúsított érdeklődésről: „Az a tapasztalatunk, hogy a gyerekek nem igazán tesznek különbséget a klasszikus és kortárs történetek között; ők legalább akkora érdeklődéssel lapozgatják a Vukot, a Vackort vagy éppen Janikovszky Éva történeteit, mint Lackfi János vagy Varró Dániel kortárs, modern műveit. Egy mese az ő körükben nem attól lesz népszerű, hogy az a múlt század közepén vagy a 2010-es években keletkezett, hanem hogy a történet által varázsolt világ beszippantja-e őket. Ehhez képest a szülők részéről érezni egy kis részrehajlást a klasszikus művek iránt, az ő szívüket egy picivel jobban megdobogtatja, amikor a Mumin-történeteket vagy A kis herceget látják életre kelni interaktív mesekönyv formájában.” Az alkalmazásokon keresztül néhány mese mindig ingyenesen olvasható, a teljes hozzáféréshez különböző előfizetési csomagokat ajánlanak, valamint pedagógusoknak és oktatási intézményeknek speciális hozzáférést biztosítanak.
A digitális olvasás rejtelmei
De mitől olyan nagy felfedezés a digitális interaktív mese, és mitől lehet veszélyes a digitális olvasás? Mire figyeljünk oda szülőként, amikor okoseszközt adunk gyermekünk kezébe?
Csörgei Andrea szerint „a digitális okoskönyvekben rengeteg nagyszerű lehetőség rejlik, amit érdemes kihasználni, kár lenne megfosztani tőlük a gyerekeket. A hangsúly a fokozatosságon és a mértékletességen van. Nem baj, ha már nagyobb óvodás, pláne kisiskolás kortól találkozik interaktív digitális könyvekkel, megtanulja alkalmazni őket, sőt. Arra azonban mindenképpen érdemes figyelni, hogy a szöveggel, illusztrációval való ismerkedésük, pláne az olvasástanulás, még túlnyomó részben hagyományos könyvekből történjen.” A gyerekirodalmár kiemeli, hogy a különféle textúrák, a könyv illata, illetve a papír suhogása is hozzájárul az olvasásélmény megteremtéséhez. A fizikai tényezőkre hívja fel a figyelmet Miklya Luzsányi Mónika is, a lapelrendezés és a könyv súlyának fontosságát, valamint a visszalapozó olvasás jelentőségét hangsúlyozva.
A BookR Kids szakértői a digitális olvasás fokozatos bevezetését javasolják: „Az, hogy a gyerekek mikortól és mennyi időt tölthetnek a képernyő előtt, családonként eltérő; a szabályok meghatározása és betartatása a szülők felelőssége. Persze vannak javaslatok, hogy hány éves kortól és mennyi időre ajánlott először képernyő elé ültetni a gyerekeket, de általános szabályt nehéz megfogalmazni. Szerintünk a mérték számít igazán: napi egy BookR-mese olvasását szoktuk javasolni a legkisebbeknek, ami a játékokkal együtt maximum tizenöt perc.”
Hogyan válasszunk interaktív kiadványt?
„Véleményem szerint érdemes a gyerekeinket megtanítani »két lábbal« járni a földön. Legyen egy digitális és egy literális lába is, tehát egyaránt legyen jó az eszközhasználatban és a nyomtatott szöveg olvasásában. Az, hogy melyiket kell erősíteni, családfüggő, de tény, hogy a mai világ a digitális »lábra« gyúr, tehát jó, ha otthon több muníciót kap a literális oldal, a digitális pedig finomodik, differenciálódik” – mondja Miklya Luzsányi Mónika.
Szerencsére a hagyományoskönyv-alapú interaktív kiadványokból is nagy választék áll rendelkezésre a könyvesboltokban. Népszerűek a különböző tematikák köré csoportosuló kötetek, ilyenek például a Mi micsoda junior könyvsorozat állatos foglalkoztatókönyvei, a Naphegy Kiadó Nagy sportböngészője vagy a HVG Kiadó nagyvárosokat bemutató, gyerekeknek szóló útikönyvei, melyek nemcsak utazás közben, de otthonról is böngészhetők.
Molnár Ferenc nagy sikerű ifjúsági regényéből nemrég Nagy Ádám, Trencsényi László és Veszprémi Attila írt interaktív kalandkönyvet A Pál utcai küldetés címmel. A kiadvány tökéletesen illusztrálja az életkornak megfelelő választás fontosságát, jegyzi meg dr. Harmath Artemisz, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum vezetője az intézmény Meseterasz elnevezésű, a kötettel foglalkozó internetes adásában. Míg az eredeti mű tragikus végének feldolgozása – a kötet különböző végkifejleteket kínál az olvasás közben meghozott döntések alapján – a 12–14 éves korosztálynak befogadható és izgalmas olvasmányélményt nyújt, addig a fiatalabbaknak ijesztő lehet.
Az életkornak megfelelő interaktív mese kiválasztására Rabatin Anett további meghatározó szempontok alapján is felhívja figyelmünket: „Ahogyan a papíralapú könyveknél, úgy az interaktív könyvek esetében is fontos figyelembe vennünk gyermekünk életkorát. Egészen másfajta témák foglalkoztatnak egy óvodás korú gyereket, mint egy kisiskolást, arról nem is beszélve, hogy a kicsik figyelme jóval rövidebb ideig tartható fenn, mint iskolás társaiké, ezért a kiválasztott történet hosszát és nyelvi komplexitását minden esetben szem előtt kell tartanunk. De persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermek egyéni érdeklődését sem, hiszen minden gyerek más és más, még ugyanabban a korosztályban is. Arra szoktuk biztatni a szülőket, hogy kérjék ki gyermekeik véleményét, mivel valószínűleg nagyobb kedvvel fogják elolvasni azokat a könyveket, amiket ők választanak, mint egy olyat, ami iránt egyáltalán nem érdeklődnek.”
A hagyományos és digitális interaktív könyvek kiválasztásánál ugyancsak kiemelten fontos a vizualitás. A gyerekirodalmi kiadványok esetében kéz a kézben jár szöveg és kép – az igényes tartalom mellett éppolyan fontos a művészi kivitelezés –, hiszen az olvasás ekkor még élményközpontú, nem bomlik alkotóelemeire. Az esztétikum fontosságát Csörgei Andrea is kihangsúlyozza: „A vizuális nevelés ebben az életkorban meghatározó fontosságú, nem mindegy, hogy milyen minőségű illusztrációkkal, milyen képi világgal ismertetjük meg gyerekeinket. Ne felejtsük el: egyre inkább vizualitásalapú társadalomban élünk, az ő természetes kommunikációs eszközük mindinkább a kép lesz. Ahogy szövegből is minőségi, igényes műveket szeretnénk kínálni nekik, ugyanez az elvárás az illusztrációk tekintetében is.”
Megjelent a Magyar Kultúra Duna-számában (2021/1)
