Ágoston Szász Katalin: Kalandozások a Mátyás-templomban

2020. augusztus 01., 10:25

Nagy örömünkre mostanában egyre több olyan ismeretterjesztő kötet jelenik meg gyerekeknek, amely nemcsak adott témában nyújt releváns információt, hanem teszi mindezt művészi igénnyel és kiemelkedő szórakoztatási faktorral. Így a gyerekek és fiatalok az adott tematikán kívül magához az olvasáshoz, a dolgok elmélyülő tanulmányozásához, felkutatásához is kedvet kaphatnak. Februárban az Országházat egészen kicsiknek bemutató Szél hozta rézvitéz című meseregényt ajánlottuk, most a Mátyás-templom történetével foglalkozó, kamaszok számára készült Múltébresztők című képregényt szeretnénk megmutatni kedves olvasóinknak.

A Budavári Nagyboldogasszony-templom – a Mátyás-templom, ahogy mindenki ismeri – a tíz–tizennégy éves korosztályt megcélzottan hozta létre a képregényt, Dávid Ádám író és Németh Gyula grafikus közreműködésével. Fontosnak tartják, hogy az osztálykiránduláson részt vevő, a családi nyaralás során a templomba látogató gyerekek és fiatalok ne a múzeumlátogatás kötelező aspektusát érezzék magukra kényszerítve, hanem valódi érdeklődéssel, nyitottsággal forduljanak a templom és Magyarország történelme és annak tárgyi emlékei felé. Közleményükben arra is kitértek, hogy bár a Mátyás-templom elsődleges megtekintői általában külföldi turisták, a belföldi utazások és kirándulások fellendülésével a fiatalokat is szeretnék megszólítani, tartalmas és maradandó, sőt gondolkodásra és további érdeklődésre inspiráló élményt nyújtani számukra is.

A képregény kerettörténete szerint a kamasz Berci osztálykiránduláson vesz részt a Mátyás-templomban, de nem kifejezetten élvezi. Odakint esik az eső, Béla bá idegenvezetése pedig száraz és monoton. A fiú unalmában a templom által kifejlesztett telefonos alkalmazást kezdi böngészni, és azon keresztül váratlanul feltöri a titkos kódot, melynek hatására megáll az idő és életre kelnek a templom szobrai: Tabula és Rasa, a múltébresztők az időlift segítségével elkalauzolják Bercit a régmúltba és bemutatják neki a templom történetét. Időutazásuk a 13. században kezdődik IV. Béla uralkodása alatt, majd megtekintik Károly Róbert megkoronázását. Szó esik a templom első nagy átalakításáról, Hunyadi János kincseiről és a városi legendáról, miszerint Mátyást a Duna jegén választották királlyá. A múltébresztők azt is elárulják Bercinek, hogyan alakult igazságos királyunk magánélete és udvarának műveltsége, illetve hogyan keletkezett a Mátyás-templom becenév. A török uralmat, az 1723-as nagy tűzvészt, majd Ferenc József és Sisi megkoronázását is végignarrálja a két kedves, pimasz és eleven szobor. Mesélnek jó barátjukról, Friciről, vagyis a templomot felújító Schulek Frigyes műépítészről és kedvenc mondásáról: „Maga a templom képezi az épület történetének csaknem egyetlen, habár gazdag forrását.” Berci elcsodálkozik a II. világháború alatt kialakított óvóhelyen és az üvegablakok megmentésén, majd Károly herceg és Diana 1990-es látogatásán, közben mindvégig rendületlenül, de bájosan szelfizget.

A kötet szövegét Dávid Ádám írta. Az író-költő-szerkesztő elsősorban gyerekeknek és kamaszoknak szóló verseket, meséket, regényeket, képregényeket és drámákat ír, eddig hét kötete jelent meg, és két gyerekdarabját is bemutatták. Az illusztrációkat Németh Gyula grafikus készítette, aki húszéves pályafutása alatt foglalkozott már látványtervezéssel és tervezőgrafikával az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban, megbízói között szerepelt a Coca-Cola, a Pepsi és az NBA is. Az elmúlt években visszatért a kézi illusztráláshoz, számtalan külföldi és magyar kötetet és képregényt álmodott meg. Nem ez a nagyszerű alkotópáros első közös munkája: 2016-ban Olofsson Placid atya és Menczer Gusztáv atléta gulágon töltött éveit és példamutató helytállását, 2018-ban pedig Mindszenty József bíboros életrajzát írták-rajzolták meg, valamint Dávid Ádám Millennium expressz című történelmi kalandregény-trilógiájának második és harmadik kötetéhez is Németh Gyula készítette a borítót.

A grafikai kivitelezés megragadó és professzionális. A képregény közvetlenül szól olvasóihoz, csintalan humorral és mai referenciákkal hozza közel a régmúlt történéseit a megcélzott korosztályhoz:

„– A törökök kiürítették a templomot, lemeszelték a falakat, és szőnyegeket terítettek a padlóra. Egyszóval végig kellett néznünk, ahogy dzsámivá alakítják Mátyás templomát.

– Azért más is történt a török uralom alatt.

– Például jó néhány fürdőt építettek Budán.

– Végül 1686-ban Buda alá érkezett a Szent Liga.

– Ez a Szent Liga…

– Nem, Berci, mielőtt megkérdeznéd, ennek semmi köze a focihoz.”

Egyedül azt sajnáltam, hogy a kötet puha táblás – szöveges és képi kivitelezése megérdemelne egy keménytáblás kiadást is mindenképpen. De ha arra gondolok, hogy általános iskolás gyerekek fogják kézről kézre adogatni és táskájukba gyömöszölni, hogy a kirándulás, nyaralás, Budapest-látogatás alatt mindvégig maguknál tudhassák és bármikor előkaphassák olvasgatni, akkor belátom, hogy valóban jó döntés született a könyvkötés szempontjából is.

 

Dávid Ádám, Németh László: Múltébresztők. Mátyás-templom Gondnoksága, 2020

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. augusztus 1-i számában.)